Vissza a tartalomjegyzékhez

VARGA P. MIKLÓS
Vége a zsebszerződések korszakának

Új lendületet vett az agrártámogatásokkal, a földtörvény módosításával kapcsolatos kérdések rendezése. Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága tárgyalt a földtörvény és a földkiadó bizottságokról szóló törvény módosításáról. Ellenzéki oldalról több szakmai kritika érte a törvénymódosítási indítványt, mivel - szerintük - nem felel meg az előterjesztésben megjelölt céloknak.

Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének (MAGOSZ) tisztújító közgyűlésén ismertette az agrárágazatban elért kormányzási sikereket. A hallgatóság igényeihez alakított beszédében a kormányfő nem szólt a kisebbik koalíciós párt és a Miniszterelnöki Hivatal között az elmúlt hetekben a kormány agrárstratégiája körül kialakult szakmai vitáról. Az agrártárcát ütőképes minisztériumnak nevezte, amely képes végrehajtani a kormány céljait.
A kormányfő kifejtette, hogy szövetségesnek tekinti a magángazdák legerősebb érdekképviseletét, amely - mint mondta - segített a sikerek elérésében. Kérte a jelenlévők további együttműködését, valamint biztosította őket, hogy a termelőszövetkezetek mellőzöttek lesznek, és a magántermelők, illetve az általuk létrehozott új típusú szövetkezetek élvezni fogják a kormány minden támogatását.
A kormányzati sikerlistában szerepel még az ütőképes minisztérium létrehozásán túl a támogatási rendszer megváltoztatása, a családi gazdaságok diszkriminációjának megszüntetése, az 1999. évi támogatási összeg másfélszeresére emelése, a falugazdák munkába állítása, a mezőgazdasági termelők regisztrációjának bevezetése, valamint a földtörvény és a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény módosításának benyújtása a parlament elé.
A földtörvény módosításának célja a kormányfő szerint az, hogy a zsebszerződéseket „kiugrassák” a bokorból, megszűnjenek a spekulációs földvásárlások, és létrejöjjön a földkereskedelmet segítő Nemzeti Földalap.
Az úgynevezett „zsebszerződések” tulajdonképpen olyan hosszú távú földhaszonbérleti szerződések, amelyeket a hatályos törvények alapján teljesen jogszerűen kötöttek. A szerződő felek a bérlő javára elővásárlási vagy vételi jogot kötöttek ki. Ezeket a szerződéseket akarja a törvénymódosítás a földhasználat regisztrációjával, az elővásárlási jog korlátozásával és a támogatások tényleges földhasználathoz kötésével kiszűrni. A tervezet megvonja
az elővásárlási jogot minden olyan haszonbérlőtől, akinek a tulajdonszerzését egyébként a törvény kizárja (pl. külföldiek, jogi személyek). Tehát a módosított törvény szándéka szerint mindenki csak a saját, vagy általa tulajdonolt földet művelheti (természetesen a szolgáltatásokat kivéve, pl. szántás, aratás), amit vagy tulajdoni lappal, vagy regisztrált bérleti szerződéssel igazol.
A törvénytervezet egyébként szöges ellentétben van a minisztérium által készített agrárstratégiával, amiben az áll, hogy a földbérletnek nagy jelentősége lesz a hatékony gazdasági méretek kialakulásában. A tervezet szerinti adminisztrációs kötelezettségek pedig éppen akadályozzák ezt a folyamatot.


„Úgy tűnik, hogy Magyarországon véget ért az a korszak, amikor külföldiek a törvényes tilalom ellenére mezőgazdasági földet szerezhettek” - állapította meg a Kurier osztrák bulvárlap. A szerző megjegyezte, hogy a magyar kormány „zsebszerződések” elleni határozott fellépése elsősorban az osztrákokat érinti. A földárak Magyarországon nagyon alacsonyak, körülbelül a nyugat-európai áraknak az egyötödét érik el. A szerző úgy tudja: nem hivatalos becslések szerint több százezer hektár termőföld van külföldiek - főleg burgenlandi gazdák - kezében. „A földbérletnek álcázott illegális tranzakciókhoz az úgynevezett zsebszerződések rendszerét alkalmazták: ezeket az erre szakosodott ügyvédek fiókjaiban dugták el, abban a reményben, hogy majd egyszer, amikor Magyarország belép az Európai Unióba, legálisnak ismerik el őket.”