VARGA P. MIKLÓS
Vége a zsebszerződések korszakának
Új lendületet vett az agrártámogatásokkal, a földtörvény módosításával
kapcsolatos kérdések rendezése. Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága tárgyalt
a földtörvény és a földkiadó bizottságokról szóló törvény módosításáról.
Ellenzéki oldalról több szakmai kritika érte a törvénymódosítási indítványt,
mivel - szerintük - nem felel meg az előterjesztésben megjelölt céloknak.
Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének (MAGOSZ)
tisztújító közgyűlésén ismertette az agrárágazatban elért kormányzási
sikereket. A hallgatóság igényeihez alakított beszédében a kormányfő nem szólt a
kisebbik koalíciós párt és a Miniszterelnöki Hivatal között az elmúlt hetekben a
kormány agrárstratégiája körül kialakult szakmai vitáról. Az agrártárcát ütőképes
minisztériumnak nevezte, amely képes végrehajtani a kormány céljait.
A kormányfő kifejtette, hogy szövetségesnek tekinti a magángazdák legerősebb érdekképviseletét,
amely - mint mondta - segített a sikerek elérésében. Kérte a jelenlévők további
együttműködését, valamint biztosította őket, hogy a termelőszövetkezetek mellőzöttek
lesznek, és a magántermelők, illetve az általuk létrehozott új típusú szövetkezetek
élvezni fogják a kormány minden támogatását.
A kormányzati sikerlistában szerepel még az ütőképes minisztérium létrehozásán túl
a támogatási rendszer megváltoztatása, a családi gazdaságok diszkriminációjának
megszüntetése, az 1999. évi támogatási összeg másfélszeresére emelése, a
falugazdák munkába állítása, a mezőgazdasági termelők regisztrációjának bevezetése,
valamint a földtörvény és a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény
módosításának benyújtása a parlament elé.
A földtörvény módosításának célja a kormányfő szerint az, hogy a zsebszerződéseket
„kiugrassák” a bokorból, megszűnjenek a spekulációs földvásárlások, és létrejöjjön
a földkereskedelmet segítő Nemzeti Földalap.
Az úgynevezett „zsebszerződések” tulajdonképpen olyan hosszú távú földhaszonbérleti
szerződések, amelyeket a hatályos törvények alapján teljesen jogszerűen kötöttek.
A szerződő felek a bérlő javára elővásárlási vagy vételi jogot kötöttek ki.
Ezeket a szerződéseket akarja a törvénymódosítás a földhasználat regisztrációjával,
az elővásárlási jog korlátozásával és a támogatások tényleges földhasználathoz
kötésével kiszűrni. A tervezet megvonja
az elővásárlási jogot minden olyan haszonbérlőtől, akinek a tulajdonszerzését egyébként
a törvény kizárja (pl. külföldiek, jogi személyek). Tehát a módosított törvény
szándéka szerint mindenki csak a saját, vagy általa tulajdonolt földet művelheti
(természetesen a szolgáltatásokat kivéve, pl. szántás, aratás), amit vagy tulajdoni
lappal, vagy regisztrált bérleti szerződéssel igazol.
A törvénytervezet egyébként szöges ellentétben van a minisztérium által készített
agrárstratégiával, amiben az áll, hogy a földbérletnek nagy jelentősége lesz a hatékony
gazdasági méretek kialakulásában. A tervezet szerinti adminisztrációs kötelezettségek
pedig éppen akadályozzák ezt a folyamatot.
„Úgy tűnik, hogy Magyarországon véget ért az a korszak, amikor külföldiek
a törvényes tilalom ellenére mezőgazdasági földet szerezhettek” - állapította
meg a Kurier osztrák bulvárlap. A szerző megjegyezte, hogy a magyar kormány „zsebszerződések”
elleni határozott fellépése elsősorban az osztrákokat érinti. A földárak
Magyarországon nagyon alacsonyak, körülbelül a nyugat-európai áraknak az egyötödét
érik el. A szerző úgy tudja: nem hivatalos becslések szerint több százezer hektár
termőföld van külföldiek - főleg burgenlandi gazdák - kezében. „A földbérletnek
álcázott illegális tranzakciókhoz az úgynevezett zsebszerződések rendszerét
alkalmazták: ezeket az erre szakosodott ügyvédek fiókjaiban dugták el, abban a reményben,
hogy majd egyszer, amikor Magyarország belép az Európai Unióba, legálisnak ismerik el
őket.”