Múlt hét pénteken és a hét elején a külföldi piacok mozgásától függetlenül
folytatta mélyrepülését a BÉT részvénypiaca. Pénteken a 6000, majd kedden az 5500
pontos lélektaninak tartott határt is áttörte, annak ellenére, hogy hétfőn az
amerikai piacok jelentős mértékben emelkedtek, amit kedden a nyugat-európai tőzsdék
is követtek.
Jelentősebb keresleti oldal nem mutatkozott, a kedden nyitáskor bekövetkezett
emelkedést rövid időn belül zuhanás követte, mígnem szerdán 161 pontos emelkedéssel
bekövetkezett a technikai korrekció. A csütörtöki kereskedés meglehetősen eseménytelen
volt, eltekintve attól, hogy technikai problémák miatt 20 perccel később kezdődhetett
csak meg. Összességében, az elmúlt egy héten a BUX közel 8 százalékot veszített
értékéből.
A forint a hét elején stabil volt, szerdán újra gyengülni kezdett, amely tendencia csütörtökön
is folytatódott, így az árfolyam megközelítette a 4,5 százalékos lebegtetési sáv
közepét. Az állampapírpiacon tovább emelkedtek a hozamok, egy évre 15,5 százalék,
2 évre 15 százalék, 5 évre 11,35 százalék, 10 évre 9,7 százalékos hozamszinteket
eredményezve.
Megnyugtatóan hatott Surányi György jegybankelnök, Járai Zsigmond pénzügyminiszter
és Chikán Attila gazdasági miniszter közös bejelentése, miszerint a költségvetésben
elkülönített 40 milliárd forint tartalék zárolásra kerül.
Szerdán a Matáv közzétette, hogy január 1-től visszamenőleg növekedtek az összekapcsolási
díjak, ami várhatóan 4 milliárd forinttal csökkenti a cég idei eredményét. Elemzők
szerint a bejelentés nem fogja jelentősen éreztetni hatását a részvények árában,
mivel az az áresések következtében már így is alulértékeltek.
Szerdán zajlott le a Mol Rt. rendkívüli közgyűlése is, amelyen személyi változásokról
döntöttek. A közgyűlés döntése értelmében az igazgatóság eddigi elnökét, Pál
Lászlót Csák János, a Matáv korábbi pénzügyi igazgatója váltotta fel az elnöki
székben, a cég vezérigazgatója Mándoki Zoltán maradt. A korábbi igazgatóság
tizenegy tagjából csak hárman maradtak meg posztjukon, az új tagok között két külföldi
szakember is szerepel. A Mol Rt.-vel kapcsolatos az a hír is, hogy újabb kutatási engedélyt
szereztek meg a héten, ezúttal Pakisztán területén. A Mol pakisztáni leányvállalata,
a Pakisztán Olaj és Gáz vállalat szerződést kötött az osztrák OMV pakisztáni leányvállalatával
a Khanpuri mező feltárására. A projektben az osztrák vállalat 75 százalékkal, a
Mol 20 százalékkal, a pakisztáni kormány pedig 5 százalékkal vesz részt.
Csütörtökön az utolsó áramszolgáltató, az ÉDÁSZ is benyújtotta kérelmét a BÉT-hez
részvényeinek bevezetését kérve a részvényszekció B kategóriájába.
Az amerikai részvénypiac e heti mozgását az amerikai jegybank szerepét betöltő FED
elnökének keddi és szerdai fehér házbeli beszédével kapcsolatos várakozások
mozgatták. Greenspan továbbra is túlértékeltségére figyelmeztetett, valamint nem zárta
ki a kamatlábak bármely irányba történő elmozdítását sem, amennyiben a gazdasági
növekedés fenntartása azt indokolttá teszi. Az utóbbi hetekben a 10 és 30 éves
amerikai államkötvények hozamai jelentősen nőttek. Az amerikai részvénypiac nem ítélte
kedvezőnek Greenspan nyilatkozatát, a szerdai kereskedés 1,5-2 százalék eséssel
reagálta le. A devizapiacokat a dollár erőteljes emelkedése jellemezte, az euró
eddigi minimumára, 1,10 alá csökkent a dollárhoz képest a héten, és nem sokkal e fölött
látszik stabilizálódni. Az európai tőzsdék vegyes képet mutattak a héten, míg a
londoni tőzsde rekordot döntött, a francia és német tőzsdék a keddi szárnyalástól
eltekintve inkább bizonytalanságot tükröztek, mivel a statisztikák mindkét ország
gazdasági növekedésének lassulását vetítik előre.