„A mezőgazdaság nélkül nincs jövő” - ilyen és ehhez hasonló jelszavakkal
tüntettek az EU gazdái. A rendőrség könnygázzal, és vízágyúkkal oszlatta szét a
több mint 30 ezer harcias gazdát. A huszonnyolc év óta leghangosabb tüntetés mellett
más fajta tiltakozást is el kellett viselni az euróland bürokratáinak. A közelmúltban
leköszönt - tizenhat évig kormányzó - CDU/CSU pártok kijelentették, ha az EU költségvetését
érintő módosító csomag nem csökkenti Németország befizetési kötelezettségét,
megtorpedózzák az Agenda 2000 tervezetének elfogadását.
Vízágyú, könnygázgránát, szögesdrót - utcai jelenet az Európai Unió fővárosában.
Útban a reformok felé Fotó: MTI
Az indulatokkal megtűzdelt tüntetések kiváltó oka az uniós közös agrárpolitika
tervezett reformja volt. Nem véletlen, hiszen az agrártámogatások mértéke éves
szinten 40 milliárd eurót tesz ki, ami csaknem fele az EU egész éves büdzséjének.
Az Agenda 2000 tervezet tartalmazza az agrártámogatások reformját, amit először a közösség
által önként vállalt felvásárlási ár csökkentésével kívánnak bevezetni. A
marhahús esetében 30 százalékkal, a gabonaféléknél 20 százalékkal, a tejtermékeknél
15 százalékkal lenne alacsonyabb az úgynevezett intervenciós ár. Később további támogatások
megvonására is sor kerülne, és az ígért kompenzációk csak részben fedeznék a
gazdák veszteségeit.
Egyes vélemények szerint az unió a mezőgazdasági termelők ellehetetlenítésével
olyan helyzetet teremthet, amely Európában a 30-as években volt utoljára, ami pedig döntő
szerepet játszott a fasizmus kialakulásában. A csatlakozás előtt álló kelet-európai
országok érdeke azt kívánja, hogy a mezőgazdasági támogatások mértéke ne csökkenjen
és a jövőben csatlakozók is részesüljenek ezekből. Az unió azonban éppen a
csatlakozni kívánó tagállamok miatt sürgeti a reformokat, hiszen a fejletlenebb színvonalú
kelet-európai gazdaságok támogatása plusz terhet fog jelenteni a közösség számára.
Az unió mezőgazdasági miniszterei a héten tárgyalnak arról, hogy milyen változtatásokat
eszközöljenek a közösség agrárpolitikájában. A németek határozott álláspontja
a támogatások mértékének csökkentése, és igyekeznek is ezt minél rövidebb idő
alatt elérni. Az EU büdzsé legnagyobb befizetője Németország, és a Schröder
kabinet mindenképpen csökkenteni kívánja a németek uniós kiadásait, amit legkönnyebben
az agrártámogatások mérséklésével lehet elérni. A franciák ezzel szemben hajlanak
arra, hogy kompromisszumot kössenek a dühös gazdákkal, annál is inkább, mivel
Franciaországban rendkívül erős az agrárlobby.
Jacques Santer, az EU első embere szerint eljött a pillanat, amikor le kell zárni a
reformokról folyó tárgyalásokat. Ellenkező esetben a tárgyalások évekig elhúzódhatnak,
és válság alakulhat ki az unióban. Emellett a társult tagországok felé rossz
politikai jelzés lenne, ha a március végi berlini EU-csúcson nem tudnának megegyezni
az uniós reformokról.