Vissza a tartalomjegyzékhez

PAPP LEVENTE
Agrárreform tüntetésekkel

„A mezőgazdaság nélkül nincs jövő” - ilyen és ehhez hasonló jelszavakkal tüntettek az EU gazdái. A rendőrség könnygázzal, és vízágyúkkal oszlatta szét a több mint 30 ezer harcias gazdát. A huszonnyolc év óta leghangosabb tüntetés mellett más fajta tiltakozást is el kellett viselni az euróland bürokratáinak. A közelmúltban leköszönt - tizenhat évig kormányzó - CDU/CSU pártok kijelentették, ha az EU költségvetését érintő módosító csomag nem csökkenti Németország befizetési kötelezettségét, megtorpedózzák az Agenda 2000 tervezetének elfogadását.


Vízágyú, könnygázgránát, szögesdrót - utcai jelenet az Európai Unió fővárosában. Útban a reformok felé    Fotó: MTI

Az indulatokkal megtűzdelt tüntetések kiváltó oka az uniós közös agrárpolitika tervezett reformja volt. Nem véletlen, hiszen az agrártámogatások mértéke éves szinten 40 milliárd eurót tesz ki, ami csaknem fele az EU egész éves büdzséjének. Az Agenda 2000 tervezet tartalmazza az agrártámogatások reformját, amit először a közösség által önként vállalt felvásárlási ár csökkentésével kívánnak bevezetni. A marhahús esetében 30 százalékkal, a gabonaféléknél 20 százalékkal, a tejtermékeknél 15 százalékkal lenne alacsonyabb az úgynevezett intervenciós ár. Később további támogatások megvonására is sor kerülne, és az ígért kompenzációk csak részben fedeznék a gazdák veszteségeit.
Egyes vélemények szerint az unió a mezőgazdasági termelők ellehetetlenítésével olyan helyzetet teremthet, amely Európában a 30-as években volt utoljára, ami pedig döntő szerepet játszott a fasizmus kialakulásában. A csatlakozás előtt álló kelet-európai országok érdeke azt kívánja, hogy a mezőgazdasági támogatások mértéke ne csökkenjen és a jövőben csatlakozók is részesüljenek ezekből. Az unió azonban éppen a csatlakozni kívánó tagállamok miatt sürgeti a reformokat, hiszen a fejletlenebb színvonalú kelet-európai gazdaságok támogatása plusz terhet fog jelenteni a közösség számára.
Az unió mezőgazdasági miniszterei a héten tárgyalnak arról, hogy milyen változtatásokat eszközöljenek a közösség agrárpolitikájában. A németek határozott álláspontja a támogatások mértékének csökkentése, és igyekeznek is ezt minél rövidebb idő alatt elérni. Az EU büdzsé legnagyobb befizetője Németország, és a Schröder kabinet mindenképpen csökkenteni kívánja a németek uniós kiadásait, amit legkönnyebben az agrártámogatások mérséklésével lehet elérni. A franciák ezzel szemben hajlanak arra, hogy kompromisszumot kössenek a dühös gazdákkal, annál is inkább, mivel Franciaországban rendkívül erős az agrárlobby.
Jacques Santer, az EU első embere szerint eljött a pillanat, amikor le kell zárni a reformokról folyó tárgyalásokat. Ellenkező esetben a tárgyalások évekig elhúzódhatnak, és válság alakulhat ki az unióban. Emellett a társult tagországok felé rossz politikai jelzés lenne, ha a március végi berlini EU-csúcson nem tudnának megegyezni az uniós reformokról.