Vissza a tartalomjegyzékhez

HAJDÚ SÁNDOR
Esős évszak Magyarországon

Közel tíz esztendős száraz, aszályos időszak után az időjárási viszonyoknak köszönhetően beköszöntött az „esős évszak” Magyarországon. Míg Európában ítéletidő és szokatlan időjárási jelenségek nehezítik az ott lakók sorsát, addig nálunk az árvizek és az árvizekkel összefüggésben levő belvizek teszik kilátástalanná a vidék helyzetét. Hosszú távú hidrometeorológiai előrejelzések szerint tíz esztendős esős időszak fogja jellemezni a következő éveket.


Szolnok egyes részeit szinte teljesen elöntötte a belvíz    Fotó: MTI

Az idén februárban lehullott hó miatt az olvadáskor közel 150 ezer hektárt borít belvíz. A további hóolvadás katasztrófahelyzettel fenyeget, hiszen a hazai folyók mentén túlnyomó részben már első- és másodfokú készültség van életben. A Duna vízgyűjtőterülete teljesen megtelt, hétvégére várják az árhullám tetőzését Budapesten.
A várható vízszint magassága 610-630 centiméter lesz, ami miatt az alsó rakpart lezárására is sor kerülhet. A fővárosi önkormányzat még nem döntötte el, hogy lezárja-e az alsó rakpart egyes szakaszait az árhullám tetőzésekor. A kritikus Felső-Tisza vidékén a hóolvadás a napokban kezdődik meg. Az általa keltett árhullám remélhetőleg nem éri el a tavaly novemberi magasságot. Ennek ellentmondani látszik az, hogy tavaly egy hét alatt 2 köbkilométer víz folyt le a Tiszán Tiszabecsnél, idén februárban pedig a folyó ukrajnai vízgyűjtőterületén 1,8 köbkilométer mennyiségű hó esett le. A vízmennyiség tehát közel azonos, csak az a kérdés, hogy hány nap alatt vonul le majd az árvíz a Tiszán. Ha hosszabb idő alatt, akkor nincs veszély, ha viszont 4-5 nap alatt, akkor a tavaly novemberihez hasonló állapotok várhatóak.
A gátak ezen a területen még mindig a tavalyi állapotban vannak, hiszen a költségvetésben előirányzott 30 milliárd forintról csak márciusban dönt a kormány, amiből a szaktárca az árvízvédelmi feladatokat elláthatná, a veszélyhelyzetekre felkészülhetne.
Az árvízveszély mellett a mezőgazdaság számára a legnagyobb veszélyt a belvizek jelentik. Január 1-je óta a szántóföldeken a belvíz elleni védekezés mintegy 150 millió forintba került. Késni fognak a tavaszi munkák megkezdésével, és országszerte több tízezer hektáron megy veszendőbe az őszi vetés.
A belvíz által leginkább sújtott Békés megyében több mint húszezer hektár van jelenleg belvíz alatt. A legmagasabb fokú belvízvédelmi készültségek léptek életbe a megye több területén, így Békéscsabán, Dobozon, Kondoroson és Hunyán. Kétegyházán is kritikus a helyzet. Kondoroson már több lakóházat is elöntött a víz, így családokat kellett kitelepíteni lakóhelyükről. A település képe egy víztározóéra hasonlít. A megyeszékhelyen, Békéscsabán kétszáz telek, huszonöt ház és tizenkilenc utca áll vízben. Évtizedek óta erre nem volt példa, hiszen a város nagy része csatornázott, azonban a víztározók megteltek.
Szakemberek szerint az igazi problémát az okozza, hogy a túlnedvesedett föld nem bírja elvezetni a vizet, a belvízelvezető csatornák műszaki állapota nagyon gyenge. Meglátszik rajtuk a több éves karbantartási munkák elmaradása. A megyében a felső talajrétegek nedvességtartalma elérte a 90-95%-ot. Február első harmadában a területi csapadékösszeg közel kétszerese volt a sokévi átlagnak. Két nap alatt közel 45 mm eső esett.
Az önkormányzatok különösen nagy erőfeszítésnek vannak kitéve, hiszen se pénzük, se műszaki berendezésük nincs, amivel fel tudnák venni a harcot az egyre növekvő belvízzel.


Magyarországon az elkövetkezendő napokban számottevő csapadék nem lesz. Tehát a lehulló csapadék nem fogja súlyosbítani az árvízhelyzetet, viszont a hőmérséklet erőteljesen növekszik, ez jelentős olvadáshoz fog vezetni - tájékoztatta lapunkat az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa, Zsótér Ervin.