Jelentős mennyiségű állampapírt értékesítettek a külföldi befektetők, miután
a Pénzügyminisztérium (PM) közrebocsátotta a januári folyó fizetési mérleg hiányának
nagyságát. A váratlan mértékű hiány is befolyásolta a BUX-index e heti, közel 5
százalékos visszaesését. A pénzügyi tárca meggyőződése az, hogy nincsen szükség
„Chikán-csomagra”, azaz a korábbi Bokros-csomag mintájául szolgáló kormányzati
beavatkozásra.
A központi költségvetés januári, 59 milliárd forintos hiánya az egész évre
tervezett negatívum 15,5 százalékát teszi ki. A hiány február végére eléri a 117
milliárd forintot, az első negyedévben pedig 200 milliárd körül alakul. Borókai Gábor
kormányszóvivő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kormány nem látja
rendellenesnek hiánya mértékét. Az ok abban keresendő, hogy a tervezettnél magasabb
volt a bérkiáramlás, illetve a vártnál magasabb volt a fogyasztás. Közrejátszik még
ebben az is, hogy megnyíltak a lengyel és a cseh piacok a külföldi tőke előtt, és
ez érezhető tőkeáramlással jár. Mint Borókai hangsúlyozta, nincs szükség gazdasági
irányváltásra, de a szigorú fiskális politika viszont indokolt.
Thuma József, a PM helyettes államtitkára elismerte, hogy az államkötvényeknél
ingadozás figyelhető meg, de kijelentette, hogy nem lát olyan tendenciát, hogy a külföldiek
kivonulnának a magyar kötvénypiacról. Külföldi pénzügyi szakemberek ezzel szemben
a magyar állampapírokat a vételre való buzdítás helyett leértékelték, és eladásra
javasolt kategóriába helyezték át. Ez azt jelenti, hogy a külföldi befektetőknek
azt javasolják, hogy értékesítsék az állampapírokat. Megfigyelők szerint a nyári
tőzsdekrach óta tartó eladási kedv nem csak a hazai kötvénypiacot, hanem egész térségünket
érinti.
Ennek a tendenciának nem kedvezett a folyó fizetési mérleg hiányának kommentálása
sem. A külföldi befektetők túlzottan magabiztosnak vélik a kormány hozzáállását,
ugyanis megnyugtatásképpen a folyamatok kellő indoklását, illetve a kivezető út
megjelölését várták. A kedvezőtlen tőkekivonulás folyamata várhatóan a jövő héten
is folytatódik, és nem kizárt, hogy a BUX 5500-5800 pontig zuhan.
Richter Sándor, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének (WIIW) kutatója
a közép-kelet-európai térségre vonatkozó kétéves előrejelzésében kifejtette,
hogy a magyar kormánynak el kell gondolkodnia arról, hogyan kezelje a „profithazautazási”
hullámot. A tavaly elkezdődő tőkekivonás mértéke nem aggasztó: az elmúlt tíz évben
a külföldiek által mintegy 19 milliárd dollárnak „csupán” 3-4 százaléka távozott.
De a tavalyi nyereségkivonást figyelmeztetésnek kell felfogni, mert a jelek szerint a külgazdasági
egyensúly szempontjából a tőkekivonás meglódulása sebezhetővé teszi a magyar
gazdaságot - állította Richter. A kutató szerint mindennek megvan az ára: a működő
tőke hozzájárult a gazdasági szerkezetátalakuláshoz, beindította és indukálja a növekedést.
Több év után nem kell azon csodálkozni, ha kivonják a profit egy részét. Meggyőződése
azonban, hogy az idén is a külföldi tulajdonú vállalatok adják a növekedés motorját,
és a hazai beszállítói kör is erősödik.
Bod Péter Ákos, a kormányfő gazdasági tanácsadója nem lát elegendő okot az
aggodalomra a fizetési mérleg hiánya miatt. A washingtoni magyar nagykövetségen
rendezett gazdasági vitafórumon elmondta, hogy továbbra is szükség van a növekedésorientált
gazdaságpolitikára, és a növekedés fellendülési szakaszában nem természetellenes
az importmeglódulás az export kárára. A Deutsche Bank elemző csoportja azonban úgy látja,
hogy az ingataggá váló egyensúly kormányzati lépéseket válthat ki - adta közre
a Reuters. Elképzelhetőnek tartanak egy kamatcsökkentést, és a fogyasztáskorlátozás
eszközének bevetését is nyáron, ellenkező esetben a hiány 3,2 milliárd forintig is
emelkedhet az év végére.