Vissza a tartalomjegyzékhez

SZOBOTA ZOLTÁN
Ki nevet a végén

A pártok nem jutottak dűlőre az új parlamenti munkarendet illetően, az ellenzék számára ugyanis elfogadhatatlan, hogy a plenáris ülésekre ezentúl háromhetente fog sor kerülni. Az országgyűlés kedden - az SZDSZ indítványára név szerinti szavazással - döntött arról, hogy Áder János házelnök indítványának megfelelően a tavaszi ülésszak során háromhetente lesz plenáris ülés. A szavazás során a kormánypárti képviselők egyöntetűen támogatták a javaslatot, míg az MSZP, az SZDSZ és a MIÉP képviselői nemmel szavaztak.

Bauer Tamás SZDSZ-es képviselő szerint ez az intézkedés a parlament nyilvánosság előtti megcsonkítása, a magyar parlamentarizmus visszaszorítása. A kormány úgy tesz, mintha technikai változtatásról, munkaszervezési kérdésről lenne szó csupán, pedig ez valójában azt jelenti, hogy ezentúl harmadannyi parlamenti felszólalásra vagy azonnali kérdésre lesz lehetőségük a képviselőknek. Így majd háromhetente lehet csak reagálni arra, ami az országban történik. Eddig heti másfél vagy háromnapos ülések voltak (plusz a bizottságok ülései), mostantól viszont csak háromhetente lesznek plenáris ülések, hétfőtől péntekig, és a bizottsági ülésekre az ezt megelőző héten kerül sor. Érdekes, hogy 1990-ben a Fidesz még az országgyűlés folyamatos ülésezése mellett kardoskodott - jegyezte meg a képviselő.
Áder János házelnök abból az irányból közelítette meg a dolgot, hogy az interpellációs időkeret nőni fog, ám a helyzet valójában az, hogy a háromhetenként rendelkezésre álló kétórás interpellációs idő csak kétharmada a korábbinak. Az azonnali kérdések az eddigi három óra helyett egy órában fognak sorra kerülni. Eddig a miniszternek és a miniszterelnöknek legalább háromhetente kellett személyesen válaszolnia a képviselői felvetésekre, ez most kilenc hétre tolódik. Túl azon, hogy a parlamentet arra találták ki, hogy politikai nézeteiket ott ütköztessék a pártok, és törvényeket alkossanak, az országgyűlésben folyik a kérdések és az interpellációk révén a kormány ellenőrzése is. Ha egy-egy törvényjavaslat vitáját ezentúl egy héten belül kívánják tárgyalni, akkor csupán a pártok nyilatkozatainak felolvasására marad idő. Az pedig, hogy a Fidesz a feszített munkatempóra hivatkozva kurtította meg az ülésnapok számát, nem állja meg a helyét, hiszen a képviselők nagy része nem sok időt tölt bent a plenáris ülésen - mondta Bauer, majd hozzátette, hogy az intézkedés valódi célja az ellenzék háttérbe szorítása, azért, hogy kevesebb lehetősége legyen támadni, illetve vitatkozni.
A tévéközvetítés időtartama látszólag változatlan lesz: az eddigi heti másfél órás műsort a háromhetenkénti másfél óra váltja fel. Az elmúlt nyolc évben a rádión és a televízión keresztül a parlament lett a politikai cselekvések fő színtere. Ha háromhetente csak egy héten át van folyamatosan parlamenti ülés, akkor a nyilvánosság máshogy fér a politikához, és ez a periodikusság leszoktatja az embereket a politizálásról - véli az SZDSZ-es politikus.
A Fidesz azért lelkes híve a háromhetes munkarendnek, mert az elmúlt parlamenti félév tempóját jóindulattal is csak túlzásnak lehet nevezni - mondta el a Heteknek Révész Máriusz fideszes képviselő. Szerinte a bizottságok nemigen tudtak érdemi munkát végezni, hiszen olyan mennyiségű anyag halmozódott fel hétről-hétre, amelynek soha nem lehetett a végére érni. „Szombaton délelőtt az ember megkapta azt az anyagot, amelyből hétfőre készülnie kellett volna. Amikor pedig valamilyen új módosítás vetődött fel, akkor a parlamenti ülés után újra összeültek a bizottságok.” Persze egy képviselő több bizottságnak is tagja, majd ehhez jöttek még a parlamenti ülések, és mindezek mellett még a saját választókerületével is foglalkoznia kell valamikor. Ez volt a jellemző az előző időszakban. Ha ezek a tevékenységek az új időszakban jobban szét lesznek választva, akkor a képviselők tisztességesebben el tudják majd látni feladataikat - állítja a képviselő.
„A közvéleményben van egy olyan illúzió - mondta Révész -, hogy a parlamentben dőlnek el a dolgok. Mire azonban egy konkrét kérdéskör a parlament plenáris üléséig eljut, addigra már szinte minden képviselőcsoport tudja, hogy az adott kérdéskörben hogyan fog szavazni. Tehát maguk a parlamenti ülések igazából kifelé szólnak, és a vita nagyon kis százalékban befolyásolja a konkrét törvény kialakulását. Nem így a bizottságoknál, ahol ha minden képviselő becsülettel ott van, és nem csak kutyafuttában, akkor sokkal alaposabb munkát lehet végezni” - fejtette ki a politikus.
Révész Máriusz szerint az ellenzék egy része azért titkon reménykedett - legalábbis magánbeszélgetések keretében -, hogy a Fidesz keresztül tudja vinni elhatározását. Például azok a honatyák, akik vidéken polgármesterek vagy önkormányzati képviselők, egyáltalán nem bánják, hogy a kormánypártok ezt ilyen erőszakosan vitték keresztül. És van még egy szempont: az ilyen jellegű tempó nagymértékben befolyásolta minden képviselő magán- és családi életét. Az új-fajta munkarend kiegyensúlyozottabb magánéletet tesz lehetővé.
A Fidesz úgy látja, hogy a törvénytervezetekre szánt időt ez a munkarend nem rövidíti meg. „Az ellenzéknek igaza van abban, hogy a napirend előtti felszólalásokra kevesebb idő jut, az azonnali kérdések és az interpellációk időkerete viszont nem sérült olyan nagy mértékben” - tette hozzá. Azzal kapcsolatban pedig, hogy az ellenzék hiányolja az állandó tévés jelenlétet (ha már csak egy hét van a három helyett, akkor legalább közvetítse a tévé), úgy gondolják, hogy azokon a napokon, amikor az ellenzék a kormányzatot, illetve a parlamenti többséget interpellációkkal és napirend előtti felszólalásokkal ellenőrzi, úgyis lesz tévéközvetítés. Ám, ha az ellenzék határozottan kéri és igényt tart rá, akkor valószínűleg nincs akadálya a teljes heti tévés jelenlétnek sem.
Bernáth Varga Balázs kisgazda politikus szerint nem probléma az új parlamenti munkarend, mert aki részt akar venni az országgyűlés munkájában, az ott fog ülni továbbra is, aki nem, az ezután is csak a szavazáson fog részt venni. „Majd fél év múlva kiderül, hogy jó döntés volt-e” - véli a képviselő.