Jövőre ismét új tantervvel indulnak az iskolák az új tanévnek? A NAT megméretett
és könnyűnek találtatott? Politikai revans vagy megalapozott szakmai kritika áll a háttérben?
Avagy mitől elégedetlenek a pedagógusok? Idővel reméljük kiderül.
Van új a NAT alatt?
Az Oktatási Minisztérium február 2-án tartott sajtótájékoztatóján adta közre
a NAT felülvizsgálatának eredményeit. Nagyszabású és átfogó közvéleménykutatás
folyt a témában. Az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központja 1200
iskolaigazgatót és megközelítőleg 750 fenntartót kérdezett meg. Az Oktatáskutató
Intézet a pedagógusok körében végzett közvéleménykutatást. 364 általános iskola
és 93 középiskola 1604 pedagógusát keresték meg. A felmérésben részt vett
valamennyi megyei pedagógiai intézet és a történelmi egyházak iskolafenntartó intézményei
is.
Pokorni Zoltán oktatási miniszter szerint a kutatási eredmények ismeretében lehet
olyan megalapozott döntést hozni, amire szeptemberben még nem volt mód.
A pedagógusok körében nagyon eltérő volt a NAT fogadtatása. A megkérdezettek 47 százaléka
támogatta a NAT bevezetését, de annak időpontjával csupán egynegyede értett egyet.
A megkérdezettek 52 százaléka később, 23 százaléka pedig egyáltalán nem vezette
volna be a reformot. Az ellenzők legfőbb indoka az volt, hogy a NAT által előírt
pedagógiai ciklusok nem illeszkednek a hagyományos, 8+4-es iskolaszerkezethez, így torzítják
azt.
A feldolgozott adatok a kormánypárt olvasatában tantervi káoszt jelentenek, ugyanis ahány
iskola, annyi tanterv született. A tartalom és a színvonal tekintetében egyaránt színes
lett a paletta. Az adatokból az is kiderül, hogy az iskoláknak csak mintegy fele állt
át a NAT-nak megfelelő tantervi tervezésre, a másik fele hagyományos tanmenet szerint
folytatta az oktatást. Vajon miért nem volt meg a pedagógusokban a hajlandóság? Érdektelenség,
a megfelelő segédanyagok hiánya, vagy passzív rezisztencia, esetleg a diákokkal
szembeni felelősség vezette őket erre?
Mindenesetre, ahol bevezették, ott se ment minden zökkenőmentesen. A pedagógusok 40 százalékának
jelentett problémát az átállás, leginkább a források, megfelelő tankönyvek és
szakmai felkészültség hiánya miatt. A NAT bevezetése mellett korábban gyakran
hangoztatott érvet - miszerint a tanulók terhelése csökkeni fog - a kutatások nem
igazolták vissza. Az első évfolyamon két, a hetedik évfolyamon négy órával növekedett
a heti óraszám. A képzés és nevelés arányai eltolódtak a nevelés rovására, a
lexikális ismeretek megszerzésére szánt idő pedig tovább terjeszkedik. A tantárgyak
műveltségterületek szerinti oktatásában kedvező helyzetbe jutottak az idegen
nyelvek, a matematika és az anyanyelv, veszteséget szenvedtek a készségtárgyak, az újrarendeződés
nagy vesztese pedig a történelem lett. Pokorni szerint az utóbbi tantárgy felér azzal
a bizonyos „orvosi lóval”, amelyen minden tünet kiválóan diagnosztizálható. Az
általános iskolai 7. évfolyamok teljesen kettéváltak a történelemoktatás területén.
Az iskolák egyik fele a NAT ajánlását követve visszakanyarodott az őskorhoz, ókorhoz,
másik része pedig továbbhaladt a megkezdett kronológiában és az 1800-as évek utáni
korszakot tárgyalja.
Az intézmények vezetői és fenntartói is megfogalmazták a NAT, illetve a helyi
tanterv bevezetésének várható következményeit. Véleményük szerint az ő felelősségük
és a pedagógusok terhei nőni fognak. Várhatóan élesebbek lesznek az iskolák és a
tanulócsoportok közti színvonalbeli különbségek, így csökkeni fog az iskolák közötti
átjárhatóság. A tanulók terheléséről és az oktatás színvonalának változásáról
erősen megoszlanak a vélemények. Nagyfokú a bizonytalanság abban a kédésben is,
hogy megváltozik-e a NAT hatására a hazai iskolaszerkezet.
A miniszter egyben biztos, hogy a szerinte kaotikus helyzetet fel kell számolni. Ennek
lehetséges módjairól már a múlt héten elkezdődtek a kormányszintű tárgyalások.
A Közoktatási Törvény csaknem 50-100 paragrafusának módosításáról szóló
javaslatukat előreláthatóan március végén fogják a Parlament elé terjeszteni.
Pokorni szerint a kormány javaslatai teljesen egybevágnak a pedagógusok igényeivel:
kiszámítható szabályozást ígérnek, rendezett, átjárható kerettantervet, stabilitást,
ami a NAT-ot megelőző tantervhez képest minimális változtatást igényel. A miniszter
szerint nem kellene ekkora szabadság az alapképzésnél, elegendő lenne egy egységes
kerettanterv, amelytől plusz-minusz 20 százalékban eltérhetnek az iskolák a helyi
specialitásoknak megfelelően. A 8+4-es iskolaszerkezet fenntartását továbbra is
indokoltnak tartanák.
A továbbiakban hangsúlyozta még a tantervpolitika szabályozásának szükségességét,
hogy a teljesítményközpontú iskolák uralma kiszoruljon az oktatási piacról, és a
ma még döntően bemeneti teljesítmény helyett az intézményben végzett munka kapjon
nagyobb hangsúlyt. Ennek érdekében a kormány ma költségvetési támogatást ad
azoknak az oktatási intézményeknek, amelyekben tehetséggondozás, felzárkóztatás
zajlik.
Pokorni elmondta: tudja, a kormány álláspontja megállapodási kényszert jelent a
parlamenten és a szakmán belül is, de reméli, hogy az ellenzéket is meggyőzik az észrevételek
és a tapasztalatok, és nem fog kialakulni NAT-háború.