Vissza a tartalomjegyzékhez

BORBÉLY RITA
Lesz-e NAT-háború

Jövőre ismét új tantervvel indulnak az iskolák az új tanévnek? A NAT megméretett és könnyűnek találtatott? Politikai revans vagy megalapozott szakmai kritika áll a háttérben? Avagy mitől elégedetlenek a pedagógusok? Idővel reméljük kiderül.


Van új a NAT alatt?

Az Oktatási Minisztérium február 2-án tartott sajtótájékoztatóján adta közre a NAT felülvizsgálatának eredményeit. Nagyszabású és átfogó közvéleménykutatás folyt a témában. Az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központja 1200 iskolaigazgatót és megközelítőleg 750 fenntartót kérdezett meg. Az Oktatáskutató Intézet a pedagógusok körében végzett közvéleménykutatást. 364 általános iskola és 93 középiskola 1604 pedagógusát keresték meg. A felmérésben részt vett valamennyi megyei pedagógiai intézet és a történelmi egyházak iskolafenntartó intézményei is.
Pokorni Zoltán oktatási miniszter szerint a kutatási eredmények ismeretében lehet olyan megalapozott döntést hozni, amire szeptemberben még nem volt mód.
A pedagógusok körében nagyon eltérő volt a NAT fogadtatása. A megkérdezettek 47 százaléka támogatta a NAT bevezetését, de annak időpontjával csupán egynegyede értett egyet. A megkérdezettek 52 százaléka később, 23 százaléka pedig egyáltalán nem vezette volna be a reformot. Az ellenzők legfőbb indoka az volt, hogy a NAT által előírt pedagógiai ciklusok nem illeszkednek a hagyományos, 8+4-es iskolaszerkezethez, így torzítják azt.
A feldolgozott adatok a kormánypárt olvasatában tantervi káoszt jelentenek, ugyanis ahány iskola, annyi tanterv született. A tartalom és a színvonal tekintetében egyaránt színes lett a paletta. Az adatokból az is kiderül, hogy az iskoláknak csak mintegy fele állt át a NAT-nak megfelelő tantervi tervezésre, a másik fele hagyományos tanmenet szerint folytatta az oktatást. Vajon miért nem volt meg a pedagógusokban a hajlandóság? Érdektelenség, a megfelelő segédanyagok hiánya, vagy passzív rezisztencia, esetleg a diákokkal szembeni felelősség vezette őket erre?
Mindenesetre, ahol bevezették, ott se ment minden zökkenőmentesen. A pedagógusok 40 százalékának jelentett problémát az átállás, leginkább a források, megfelelő tankönyvek és szakmai felkészültség hiánya miatt. A NAT bevezetése mellett korábban gyakran hangoztatott érvet - miszerint a tanulók terhelése csökkeni fog - a kutatások nem igazolták vissza. Az első évfolyamon két, a hetedik évfolyamon négy órával növekedett a heti óraszám. A képzés és nevelés arányai eltolódtak a nevelés rovására, a lexikális ismeretek megszerzésére szánt idő pedig tovább terjeszkedik. A tantárgyak műveltségterületek szerinti oktatásában kedvező helyzetbe jutottak az idegen nyelvek, a matematika és az anyanyelv, veszteséget szenvedtek a készségtárgyak, az újrarendeződés nagy vesztese pedig a történelem lett. Pokorni szerint az utóbbi tantárgy felér azzal a bizonyos „orvosi lóval”, amelyen minden tünet kiválóan diagnosztizálható. Az általános iskolai 7. évfolyamok teljesen kettéváltak a történelemoktatás területén. Az iskolák egyik fele a NAT ajánlását követve visszakanyarodott az őskorhoz, ókorhoz, másik része pedig továbbhaladt a megkezdett kronológiában és az 1800-as évek utáni korszakot tárgyalja.
Az intézmények vezetői és fenntartói is megfogalmazták a NAT, illetve a helyi tanterv bevezetésének várható következményeit. Véleményük szerint az ő felelősségük és a pedagógusok terhei nőni fognak. Várhatóan élesebbek lesznek az iskolák és a tanulócsoportok közti színvonalbeli különbségek, így csökkeni fog az iskolák közötti átjárhatóság. A tanulók terheléséről és az oktatás színvonalának változásáról erősen megoszlanak a vélemények. Nagyfokú a bizonytalanság abban a kédésben is, hogy megváltozik-e a NAT hatására a hazai iskolaszerkezet.
A miniszter egyben biztos, hogy a szerinte kaotikus helyzetet fel kell számolni. Ennek lehetséges módjairól már a múlt héten elkezdődtek a kormányszintű tárgyalások. A Közoktatási Törvény csaknem 50-100 paragrafusának módosításáról szóló javaslatukat előreláthatóan március végén fogják a Parlament elé terjeszteni. Pokorni szerint a kormány javaslatai teljesen egybevágnak a pedagógusok igényeivel: kiszámítható szabályozást ígérnek, rendezett, átjárható kerettantervet, stabilitást, ami a NAT-ot megelőző tantervhez képest minimális változtatást igényel. A miniszter szerint nem kellene ekkora szabadság az alapképzésnél, elegendő lenne egy egységes kerettanterv, amelytől plusz-minusz 20 százalékban eltérhetnek az iskolák a helyi specialitásoknak megfelelően. A 8+4-es iskolaszerkezet fenntartását továbbra is indokoltnak tartanák.
A továbbiakban hangsúlyozta még a tantervpolitika szabályozásának szükségességét, hogy a teljesítményközpontú iskolák uralma kiszoruljon az oktatási piacról, és a ma még döntően bemeneti teljesítmény helyett az intézményben végzett munka kapjon nagyobb hangsúlyt. Ennek érdekében a kormány ma költségvetési támogatást ad azoknak az oktatási intézményeknek, amelyekben tehetséggondozás, felzárkóztatás zajlik.
Pokorni elmondta: tudja, a kormány álláspontja megállapodási kényszert jelent a parlamenten és a szakmán belül is, de reméli, hogy az ellenzéket is meggyőzik az észrevételek és a tapasztalatok, és nem fog kialakulni NAT-háború.