Vissza a tartalomjegyzékhez

OROSZ ESZTER
Palesztin magyar kapcsolatok

A magyar gazdasági elit meglepően nagy affinitást mutat a palesztin gazdasági beruházásokat illetően. Martonyi János külügyminiszter nyilatkozata szerint Magyarország csatlakozni kíván a Palesztin Nemzeti Hatóság donor országai közé. A palesztin állam erős politikai és gazdasági kapcsolatokat akar kialakítani Magyarországgal - nyilatkozta a héten Budapestre látogató Nabíl Ali Saat, a Palesztin Nemzeti Hatóság (PNH) tervezési és nemzetközi együttműködési minisztere.

Egy kedvezményes hitelnyújtási konstrukció létrehozásáról tárgyalt Bánki Frigyes, az Eximbank Rt. vezérigazgatója egy még nem létező ország miniszterével, Nabil Ali Saattal. Ennek keretén belül elvi megállapodást írtak alá az Eximbank és az Arab Bank között. A megállapodás lényege, hogy az Eximbank kedvező kamatozású hitelt folyósítana 1-5 évig terjedő futamidőre valamely helyi palesztin bank számára abból a célból, hogy a hitel összegéből a palesztin fél a magyar exportot, áruvásárlást finanszírozza.
Magyarország ezen hitel nyújtásán keresztül kíván bekerülni a Palesztin Nemzeti Hatóság donor (gazdasági segítséget nyújtó) országai közé. A jelenlegi donorok között található az USA és az EU. Ezen két nagyhatalom eddig 6 milliárd dolláros beruházási és fejlesztési segélyt nyújtott a függetlenségért harcoló autonómiának.
Lényeges itt megjegyezni, hogy jelenleg a Palesztin Autonómia éves GDP-je 4 milliárd dollár körül mozog. Ebből 2,7 milliárd az izraeliektől származó import, míg a palesztin export csak 0,7 milliárd. Tehát napjainkban még nem beszélhetünk önálló palesztin gazdaságról ebben az is közrejátszik, hogy esetleges robbantások esetén akár hetekre is megbénulhat a gazdasági élet.
A jelek szerint a nagy gazdasági hatalmak már eldöntötték, hogy Palesztinának - önálló államhoz illően - önálló gazdasága lesz. Ezt mutatja a 6 milliárd dolláros segély is, amit a közeljövőben további tételek is követni fognak a befektetési kedv növelése érdekében. Ezenkívül a Palesztin Autonómia megkapta az Európai Uniótól azon szabad kereskedési jogot is, amelyet Magyarország csupán nemrégiben érdemelt ki. Tehát pénz van, és az ígéretek szerint lesz is. Ezért a magyar gazdasági szakemberek bizakodóak, és jó üzleti lehetőséget látnak a most nyiladozó palesztin piacban.
A nemzetközi segély rendeltetésszerű felhasználására különböző tendereket fog kiírni a palesztin fél, és az már most bizonyos, hogy sok project elnyerésében kedvezőbb pozícióban vannak a donor ország vállalatai.
Magyar részről számos területen tudnánk bekapcsolódni a palesztin fejlesztési programba, így például a mezőgazdaságban - hiszen 5,7 millió ember élelmezéséről lenne szó -, valamint a vízgazdálkodás, közlekedés, járműipar, közüzemi hálózat fejlesztése és az oktatás területén.
A gazdasági kapcsolatok realizálása érdekében a palesztin minisztert és a kíséretében érkezett üzletembereket az érdeklődő magyar üzletemberekkel egy asztalhoz ültette a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A magyar felek részéről képviseltette magát az élelmiszeripari szektorból a GLOBUS Rt konzervipari gyár, az AGROINVEST Rt., a Caravanes Kft. - a kelet-európai térség legnagyobb sajtexportőre - és a TESCO, amellyel előkészítési stádiumban van egy magyar kiállítás és árubemutató a Palesztin Nemzeti Hatóság területén. Továbbá több nagyvállalat: a KEVIÉP, a Transelektro Rt., az UVATERV, a Ganz Acélszerkezet, a Dunaferr, az IKARUS Rt. és a Medikor Rt.
Nabíl Ali Saat a tárgyaláson elmondta, hogy a palesztin állam és gazdaság hasonló cipőben jár, mint a tíz évvel ezelőtti Magyarország. Hazánk szovjet megszállás alatti helyzete párhuzamba vonható a palesztin nép izraeliek által való elnyomásával. Saat véleménye szerint, ahogy a magyar gazdaság ilyen rövid idő alatt virágzásnak indult, úgy fog a palesztin is állammá alakulásuk után.