A magyar gazdasági elit meglepően nagy affinitást mutat a palesztin gazdasági
beruházásokat illetően. Martonyi János külügyminiszter nyilatkozata szerint
Magyarország csatlakozni kíván a Palesztin Nemzeti Hatóság donor országai közé. A
palesztin állam erős politikai és gazdasági kapcsolatokat akar kialakítani Magyarországgal
- nyilatkozta a héten Budapestre látogató Nabíl Ali Saat, a Palesztin Nemzeti Hatóság
(PNH) tervezési és nemzetközi együttműködési minisztere.
Egy kedvezményes hitelnyújtási konstrukció létrehozásáról tárgyalt Bánki
Frigyes, az Eximbank Rt. vezérigazgatója egy még nem létező ország miniszterével,
Nabil Ali Saattal. Ennek keretén belül elvi megállapodást írtak alá az Eximbank és
az Arab Bank között. A megállapodás lényege, hogy az Eximbank kedvező kamatozású
hitelt folyósítana 1-5 évig terjedő futamidőre valamely helyi palesztin bank számára
abból a célból, hogy a hitel összegéből a palesztin fél a magyar exportot, áruvásárlást
finanszírozza.
Magyarország ezen hitel nyújtásán keresztül kíván bekerülni a Palesztin Nemzeti
Hatóság donor (gazdasági segítséget nyújtó) országai közé. A jelenlegi donorok között
található az USA és az EU. Ezen két nagyhatalom eddig 6 milliárd dolláros beruházási
és fejlesztési segélyt nyújtott a függetlenségért harcoló autonómiának.
Lényeges itt megjegyezni, hogy jelenleg a Palesztin Autonómia éves GDP-je 4 milliárd
dollár körül mozog. Ebből 2,7 milliárd az izraeliektől származó import, míg a
palesztin export csak 0,7 milliárd. Tehát napjainkban még nem beszélhetünk önálló
palesztin gazdaságról ebben az is közrejátszik, hogy esetleges robbantások esetén akár
hetekre is megbénulhat a gazdasági élet.
A jelek szerint a nagy gazdasági hatalmak már eldöntötték, hogy Palesztinának - önálló
államhoz illően - önálló gazdasága lesz. Ezt mutatja a 6 milliárd dolláros segély
is, amit a közeljövőben további tételek is követni fognak a befektetési kedv növelése
érdekében. Ezenkívül a Palesztin Autonómia megkapta az Európai Uniótól azon szabad
kereskedési jogot is, amelyet Magyarország csupán nemrégiben érdemelt ki. Tehát pénz
van, és az ígéretek szerint lesz is. Ezért a magyar gazdasági szakemberek bizakodóak,
és jó üzleti lehetőséget látnak a most nyiladozó palesztin piacban.
A nemzetközi segély rendeltetésszerű felhasználására különböző tendereket fog
kiírni a palesztin fél, és az már most bizonyos, hogy sok project elnyerésében
kedvezőbb pozícióban vannak a donor ország vállalatai.
Magyar részről számos területen tudnánk bekapcsolódni a palesztin fejlesztési
programba, így például a mezőgazdaságban - hiszen 5,7 millió ember élelmezéséről
lenne szó -, valamint a vízgazdálkodás, közlekedés, járműipar, közüzemi hálózat
fejlesztése és az oktatás területén.
A gazdasági kapcsolatok realizálása érdekében a palesztin minisztert és a kíséretében
érkezett üzletembereket az érdeklődő magyar üzletemberekkel egy asztalhoz ültette a
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A magyar felek részéről képviseltette magát az élelmiszeripari
szektorból a GLOBUS Rt konzervipari gyár, az AGROINVEST Rt., a Caravanes Kft. - a
kelet-európai térség legnagyobb sajtexportőre - és a TESCO, amellyel előkészítési
stádiumban van egy magyar kiállítás és árubemutató a Palesztin Nemzeti Hatóság
területén. Továbbá több nagyvállalat: a KEVIÉP, a Transelektro Rt., az UVATERV, a
Ganz Acélszerkezet, a Dunaferr, az IKARUS Rt. és a Medikor Rt.
Nabíl Ali Saat a tárgyaláson elmondta, hogy a palesztin állam és gazdaság hasonló
cipőben jár, mint a tíz évvel ezelőtti Magyarország. Hazánk szovjet megszállás
alatti helyzete párhuzamba vonható a palesztin nép izraeliek által való elnyomásával.
Saat véleménye szerint, ahogy a magyar gazdaság ilyen rövid idő alatt virágzásnak
indult, úgy fog a palesztin is állammá alakulásuk után.