Vissza a tartalomjegyzékhez


Zajártalomban szenvedő énekesmadarak

A civilizációs ártalmak egyik káros következményeként a zajos környéken élő énekesmadarak elfelejtik a fajukra jellemző dallamokat, miáltal romlanak pártalálási és szaporodási esélyeik - derül ki egy brit tanulmányból. Angol szakemberek éveken át vizsgálták a forgalmas közutak (napi 50-60 ezer jármű) közelében élő madarak viselkedését, összevetve azt olyan fajtársaikéval, amelyek azonos körülmények között, ám nyugodt és zajszegény környéken telepedtek meg. A tanulmány kimutatta, hogy az országutak, autópályák közlekedési lármája mindkét oldalon három kilométeres sávban érezhető hatással van az ott élő énekesmadarakra.
Kisebb forgalmú (napi 10 ezer jármű) utak esetében a lárma hatósugara másfél kilométeresnek bizonyult. A zajos környéken élő madarak énekét nyersebbnek találták a brit kutatók. Egyúttal azt is tapasztalták, hogy ezeknek a madaraknak - lett légyen szó sárgarigóról, meggyvágóról, sisegő füzikéről vagy erdei pintyről - dallamszegényebb, „egyhangúbb” az éneke, mint zajszegény helyeken tanyázó társaiké. Ennek következtében pedig ritkábban sikerült szert tenniük saját területre, illetve párra. Mivel az énekesmadarak szaporodása szempontjából döntő jelentősége van a hímek csalogató énekének, a nevezett fajok (továbbá még mintegy 40 madárfaj) angliai állománya a vizsgált térségekben jelentős, néhány faj esetében pedig drámai zsugorodást mutat. A tanulmány szerzői azt tapasztalták, hogy forgalmas utak mentén három év leforgása alatt a sárgarigó populáció nagysága 85, a meggyvágó populációé pedig 81 százalékkal csökkent. A brit tanulmány „újabb bizonyítéka annak, mekkora veszélyt jelent a madárvilágra az úthálózat gátlástalan bővítése. Az autópályák még annál is károsabb hatással vannak a természetre és a madárvilágra, mint feltételeztük. A fokozódó zajtól a madarak képtelenek meghallani fajtársaik hangját; így nem tanulják meg rendesen anyanyelvüket, ami később súlyos gondot okoz a leendő párjukkal való kommunikációban” - jelentette ki Chris Meade, a brit Királyi Madárvédelmi Társaság (RSPB) vezető ornitológusa. A sűrűn lakott városi régiókban élő énekesmadarak helyzete sem sokkal jobb. Az ő esetükben azt állapították meg a kutatók, hogy a fajspecifikus hangsorok helyett a leggyakrabban hallható civilizációs hangsorokat „szajkózzák”: mobiltelefonok csilingelését, autódudák és riasztóberendezések hangját. (MTI)