A Magyar Demokrata Fórum Budapesti Választmánya Dávid Ibolyát és Boross Pétert
javasolta a párt országos elnöki posztjára - jelentette be az MTI-nek Csapody
Miklós alelnök, a választmány csütörtök hajnalban befejeződött ülése után. A
grémium Boross Pétert, Csapody Miklóst, Dávid Ibolyát, Gémesi Györgyöt és Lezsák
Sándort javasolta az MDF országos elnökség tagjainak. Az ajánlásokat
továbbították az országos választmányhoz, amely szombaton tartja alakuló ülését,
és január 24-én teszi meg javaslatát a párt új tisztségviselőire, köztük az
elnökre.
Mint ismeretes, a hó végén elnököt választ az MDF. Elemzők szerint Lezsák
Sándor és Dávid Ibolya párharcára lehet számítani, méghozzá úgy, hogy az
előbbit inkább a vidéki párttagok, míg az utóbbit a fővárosiak támogatják. Ezt a
vélekedést támasztja alá, hogy több megyei pártelnök, mint például a Heves
megyei, a helyi lapban a jelenlegi pártelnök mellett teszi le voksát. A várakozások
szerint Boross Péter exkormányfő, Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója a
tisztújító közgyűlésen visszalép az elnöki jelöléstől, méghozzá Dávid Ibolya
javára.
Enyedi Zsolt politológus, az MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa
bámulatosnak tartja Lezsák Sándor kitartását annak ellenére, hogy az MDF köreiben
egyre többen Dávid Ibolya hatalomátvételét rebesgetik. Többször megfogalmazódott
már, hogy a pártnak miniszteri posztra is alkalmas vezetőre van szüksége. Lezsák
maga is elismerte, hogy ő nem az, ennek ellenére őt tartották meg eddig. A
politológus kifejtette, hogy a magyar pártok ritkán hagyják magukat kívülről
meghatározni. Amikor ilyesmi történt, a belülről nem igazán szeretett, támogatott
vezetők megbuktak és a párt szétesett. Megfigyelhető az eredeti vezető iránti
hűség, ami valamennyire biztosítja a pártok stabilitását és az eredeti értékek
megőrzését. Ehhez képest törést jelentene, ha Dávid Ibolyáék kerülnének a párt
élére, bár az MDF jövője szempontjából ennek sincs túl nagy jelentősége -
tette hozzá. Mint mondta: a leendő vezetőnek azt kell kitalálnia, hogyan lehet a
lehető legkevesebb vérveszteséggel integrálódni a nagyobb egységbe. Lezsák Sándor
önállóságra irányuló törekvései pedig összefüggnek azzal, hogy a Fideszben
kevéssé kedvelik és ő maga sem tud könnyen beilleszkedni az általuk képviselt
irányvonalba.
A két irányzat vonatkozásában semmilyen ideológiai különbség nem mutatható ki, de
a hatalmi harc során ilyen kérdések is szóba jöhetnek. Míg Lezsák Sándor egyre
nacionalistább és antikapitalistább vonulatot jelenítene meg a párton belül, addig
Dávid Ibolya egy „Fidesz-konformabb”, ideológiailag is kevésbé populista
irányzatot. - mondta Enyedi. A jelenlegi helyzetben még Dávid Ibolya növekvő
népszerűsége is másodlagos. A párton belüli választásokon a legtöbb esetben nem a
külső népszerűség a döntő szempont. Sőt, pártok igen gyakran feláldoztak
népszerű politikusokat egy belülről nagyobb támogatottságot élvező vezető
javára. Akik úgy gondolják, hogy jobban járnak, ha Dávid Ibolyához csatlakoznak,
nyilván fölemlegetik azt is, hogy az elmúlt néhány évben, mióta Lezsák Sándor a
párt vezetője, nemhogy összeszedte volna magát az MDF, hanem ugyanazon a nulla
színvonalon stagnál. De az sem lenne meglepő, ha természetes rokonszenv alakulna ki
irányában vidéken, emlékezve arra, hogy tipikus vidéki értelmiségiként milyen
aktívan biciklizte be az országot. Ezzel szemben a budapestiek közelebb állnak az
országos politikai hatalmi viszonyokhoz, és jobban érezhetik a Fidesz „szívó”
hatását. Emiatt logikus lenne, ha ők inkább a másik szárnyat támogatnák.