Vissza a tartalomjegyzékhez

MAKKI MARIE-ROSE
Szabad a vásárlás

Európa az egységesülés útján halad, de - rendkívül sokszínű térség lévén - ez az út korántsem zökkenőmentes. Többek között egy egységes jogrend kialakítása sem könnyű feladat, elég csak az olyan témakörökre gondolni, mint a kábítószerezés megítélése, mely kérdésben a tagállamok ugyancsak megosztottak. Korántsem mindegy, hogy milyen szemlélet lesz a meghatározó, hiszen ahhoz kell majd minden tagországnak igazodnia. A téma kapcsán Európa számos országában heves viták bontakoztak ki, és összességében elmondható, hogy enyhül az úgynevezett „könnyű” drogok, azaz a kenderszármazékok megítélése - legalábbis ez derült ki nemrégiben a francia nyelvű l’Express egyik írásából. A Magyarországon nemrégiben lezajlott vita a könnyű drogok engedélyezéséről, illetve a szigorúbb büntetést előíró, legújabb törvény körül fellángolt indulatok tehát nem egyedülállóak a térségben.

Könnyen megeshet, hogy nemsokára szabadon lehet füvet szívni Németországban, sőt kisebb mennyiségben árusítani is engedik majd a kenderszármazékokat: a marihuánát és a hasist. A kérdés napirenden van, nyilatkozta nemrég Otto Schily szociáldemokrata belügyminiszter a Der Spiegelnek. Lényegében a toleránsabb álláspontot támogatják az ottani zöldek is.
Az európai országok többségében dúl a vita arról, hogy mi a célszerűbb: bevezetni egy drogok közti megkülönböztetést, azaz tolerálni a kenderszármazékokat, vagy pedig minden vonatkozásban betiltani. Svájcban nemrégiben szavazással erősítették meg a kábítószerezés teljes körű korlátozását. Olaszországban viszont tucatnyi törvényjavaslatot nyújtottak be a szenátushoz azért, hogy ne legyen büntethető a kenderszármazékok használata. Spanyolországban közel száz magas rangú köztisztviselő harcol a nagyobb mértékű toleranciáért. Nagy-Britanniában szintén komoly kampány folyik a könnyű drogot fogyasztók büntethetőségének eltörléséért: a The Independent on Sunday című újság és néhány olyan híresség, mint Paul McCartney felhívására több mint tízezren tüntettek tavasszal London utcáin.
A tolerancia szintje országonként merőben különböző. A legliberálisabb ország kétségtelenül Hollandia. 1976-ban ott fogadták el elsőként a kemény és könnyű drogok közti megkülönböztetést, azóta teljesen legálisan lehet vásárolni kis mennyiségű kenderszármazékot - 5 gramm füvet vagy hasist személyenként - az ország 2500 kávézójában. Viszont ha a rendőrség a kávézók kétszáz méteres körzetében elfog egy keménydrog-árust, akkor lecsukhatja. Hollandiában a tolerancia egyik fő érveként szokták emlegetni, hogy - állítólag - arányaiban ott van a legkevesebb kemény drogos és AIDS-es.
Spanyolországban a nyolcvanas évek elején eltörölték a drogbirtoklás büntetését arra az esetre, ha azt személyes fogyasztásra és nem viszonteladásra szánták. Az 1992-ben hozott törvény viszont szankcionálja a nyilvános helyen történő kábítószerezést, ez a fogyasztóra és a nyilvános hely üzemeltetőjére egyaránt vonatkoztatható. Adminisztratív büntetésről van szó, főként pénzbírságról, ami elérheti a 250 ezer frankot, és néha bevonhatják az ember jogosítványát is. A gyakorlatban viszont nem alkalmazzák szigorúan a törvényt, mivel a szórakozóhelyeken megszokott dolognak számít a marihuánát szívó fiatalok látványa.
Olaszországban a jogi szabályozás 1993 óta igen hasonló a spanyolokéhoz: kemény szankciók sújtják az árusokat (ez húsz évig terjedő börtönt is jelenthet), ugyanakkor a „személyes fogyasztás” enyhe adminisztratív szankciókat von maga után.
Németországban a drog birtoklása, még ha saját részre szánják is, elvileg háromtól öt évig tartó börtönbüntetést von maga után. Az Alkotmánybíróság 1994-es döntése óta viszont a tartományok nem folytathatnak eljárást azok ellen, akik saját fogyasztásra szánt, kis mennyiségű kenderszármazékot birtokolnak. Elvileg tehát a rendszer viszonylag liberális lett. De miután az Alkotmánybíróság szövege nem konkretizálta, mennyi is az a „kis mennyiség”, ezt valamennyi tartomány tetszése szerint értelmezi. Van, ahol harminc gramm, van, ahol pedig mindössze hat gramm jelenti a kritikus határt.
A kevésbé toleráns országok között található Franciaország, Nagy-Britannia, illetve az északi országok. Nagy-Britanniában Tony Blair kormánya kategorikusan elutasítja a drogok közti megkülönböztetést és a büntetés bárminemű enyhítését. Az egyedüli tervezett reform az arra rászoruló betegek morfinizálását érinti. Ugyanakkor saját bevallása szerint minden harmadik brit fiatal szívott már füvet - beleértve Jack Strow-t, a belügyminiszter fiát is, akit nemrégiben fogtak el hasis árulása közben.
Sem Svédország, sem Dánia, sem Norvégia nem tesz különbséget a kemény és a könnyű drogok között. Börtönbüntetés sújtja azt, aki kábítószert birtokol - függetlenül attól, hogy milyet és mennyit. Svédországban a drogos választhat a börtön vagy az orvosi kezelés között, és többnyire az utóbbit választja. A hangsúly mindhárom országban a megelőzésen van, különös tekintettel az iskolai felvilágosításra.