Egy héttel ezelőtt borzalmas képsorokkal sokkolták a nézőket a tévétársaságok.
December 9-én minden oroszországi híradó a négy brutálisan legyilkolt külföldi túsz
levágott fejével kezdődött. Másnap azonban már lekerült a sztori a címoldalakról
- ahhoz túl sok gyilkosság történik Oroszországban, hogy ez több napon át szenzáció
legyen. A közvélemény hamar napirendre tért az ügy felett: „ja, hát ezek a
csecsenek, mit is várjon az ember egy effajta félbandita államtól”!
Aszlán Maszhadov, a csecsen elnök azonban elhatározta, hogy megdönti az országáról
kialakult dicstelen képet. December 15-re sikerült elérnie, hogy a parlament 30 napos
rendkívüli állapotot vezessen be - ő maga pedig teljhatalmat kapott a „bűnszervezetek
elleni küzdelemben”. Többen attól tartanak azonban, hogy ezt a hatalmat Maszhadov
nemcsak a terroristákkal, hanem a fegyveres ellenzékkel szemben is fel akarja majd használni.
Talán ezért sem támogatta őt a parlament a tartalékosok mozgósításának tervében.
Mindez alátámasztani látszik, hogy a hatalmi harc új fejezete kezdődött el Csecsenföldön,
ami akár polgárháborúba is torkollhat. Ez a küzdelem már több éve tart, az
oroszokkal vívott háború befejezése óta. Maszhadovot ugyanis a tábornokok többsége
nem fogadja el, és még mint elnöknek sem hajlandóak alávetni magukat. Ennek oka egyrészt
az, hogy ők szeretnének a hatalom birtokosai lenni, másrészt szerintük az elnök túlságosan
sok engedményt tesz Moszkvának. Az utóbbi időben ez a küzdelem tovább élesedett.
Mialatt Maszhadov koszorúzási ünnepségen vett részt Dzsohar Dudajev, a nemzeti hősként
ünnepelt első csecsen elnök halálának évfordulóján, addig a „szeparatisták”
Szalman Radujevvel és Samil Baszajevvel az élen népgyűlést szerveztek, ahol az elnök
lemondását követelték. (Ők egyébként abban is hisznek, hogy a hős Dudajev nem halt
meg, hanem megmenekült, így ő a törvényes elnök.) Maszhadov erre azzal válaszolt,
hogy elítéltette Dadujevet az iszlám sária törvényszékkel.
A legutóbbi túszgyilkosság, úgy tűnik, az ő pozícióját erősíti. Oroszország
egyelőre kívülállóként figyeli az eseményeket, már csak azért is, mert bármely
beavatkozást támadásként értékelhetnének a csecsenek, ami újra egységbe
forraszthatja őket.
A túszok halálát követően Vaha Arszanov csecsen alelnök váratlan magyarázattal állt
elő. Eszerint a szerencsétlenül járt külföldiek ügynökök voltak. Az orosz tévé
be is mutatott egy video-
felvételt, amelyen a túszok ezt beismerik. Így hát elrablásuk, illetve likvidálásuk
mintegy „igazolást nyert” nemzetbiztonsági szempontból. Nem sokkal ezután újabb
fejlemény látott napvilágot. Az egyik orosz lapban megjelent egy cikk, amely szerint az
országban nemzetközi terroristaképzés folyik, és az ez iránt megélénkült érdeklődés
került az életébe a négy túsznak. Grúz hírszerzők állítják, hogy Csecsenföldön
legalább két olyan bázis van, amely terroristákat képez ki a Hezbollah és a Hamasz
terrorszervezetek számára. A négy meggyilkolt külföldi szerintük utánuk nyomozó
nyugati kém volt. Ha mindez igaz, akkor a Maszhadov által bevezettetett szükségállapot
kétségkívül indokolt, főként ha figyelembe veszszük, hogy a csecsen ellenzék érdekelt
lehet a terroristaképzésben. Így hát egyre kevesebb a kétség afelől, hogy a szükségállapot
bevezetésével mind a bűnszervezetekre, mind pedig politikai ellenfeleire is csapást
akar mérni az elnök. (Vagyim Arisztov, Szentpétervár)