„Az eredmény egyértelmű, elkeserítő és mélyen felháborító” - így
összegezte Clinton elnök televíziós beszédében az iraki fegyverzetellenőrzést
végző bizottság vezetőjének, Richard Butlernek az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára
elkészített jelentését. A dokumentum megállapításai nyomán az elnök kiadta az
utasítást a Sivatagi Róka fedőnevű amerikai-angol közös hadművelet
megindítására. Az iraki diktátor tömegpusztító fegyverarzenáljának
megsemmisítésére indított akció két táborra osztotta a világot: míg a nyugati
államok többsége helyesli a határozott fellépést, a légicsapásokat elítélte
Oroszország, Kína, Franciaország és az arab államok többsége mellett a Vatikán is.
A sorozatos légitámadások okozta pusztítás Bagdadban. „Szaddám az egész világ
biztonságát fenyegeti” Fotók: MTI
„Az akció célja az Egyesült Államok nemzeti érdekeinek védelme, sőt
valójában a Közel-Kelet és az egész világ érdekeinek védelme. Nem szabad
megengednünk, hogy Szaddám Huszein nukleáris fegyverekkel, mérges gázokkal vagy vegyi
fegyverekkel fenyegesse szomszédait, vagy akár az egész világot” - mondta Clinton,
aki beszédében eleve visszautasította a feltételezést, hogy a támadással az ellene
indított kongresszusi vizsgálat újabb, vádemeléshez vezető szakaszát akarta volna
megelőzni. Tony Blair brit kormányfő szintén elkerülhetetlennek nevezte az eredetileg
már novemberben elrendelt, de akkor az utolsó pillanatban visszafordított akció
megindítását: „Szaddám Huszeinnek egyáltalában nincs szándékában megtartania az
adott szavát. Ő egy megrögzött hazudozó.”
Blair emlékeztetett arra, hogy a fegyverzetellenőrök 1991 óta 48 Scud rakétát, 40
ezer kémiai robbanótöltetet, 690 tonna vegyifegyver-alapanyagot semmisítettek meg,
vagy hatástalanítottak, ám ennek ellenér több mint 30 ezer vegyi és biológiai
robbanófejről nem tud Irak elszámolni.
Clinton szerint „erős ellenőrzés nélkül Irak szabadon megtarthatná és
újragyárthatná vegyi, biológiai és nukleáris fegyvereit, nem éveken, hanem
hónapokon belül.” Az amerikai elnök hozzátette: ha Szaddám meg tudná bénítani
és meg tudná hiúsítani a vizsgálatot, arra a következtetésre jutna, hogy a
nemzetközi közösség - az Egyesült Államok vezetése alatt - elveszítette
akaraterejét. Azt gondolná, hogy szabadon újjáépítheti arzenálját és egy napon
- minden bizonnyal - újra felhasználná, amint azt meg is tette már a múltban.
„A probléma az, hogy amíg Szaddám hatalmon van, addig saját népe jólétét, a
régió békéjét és az egész világ biztonságát fenyegeti.”
A hadműveletek első hullámában B-52-es bombázókról és tengerről indított
Tomahawk rakéták, másrészt angol és amerikai vadászrepülőgépek vettek részt. Az
U-2 felderítő repülőgépekről és műholdakról készített felvételek alapján az
első nap útnak indított 280 cirkálórakéta fele célbatalált.
„Iraknak ne legyenek kétségei afelől, hogy elszántak vagyunk” - jelentette ki
William Cohen, amerikai védelmi miniszter, aki Hugh Selton tábornokkal együtt adott
sajtótájékoztatót a Pentagonban az iraki támadás megkezdődését követően. Az
újabb támadásokra készülve az Egyesült Államok további csapatokat indított útnak
a Perzsa-öbölbe. Hétvégére már a helyszínen lesz az Egyesült Államok Carl Vinson
elnevezésű repülőgép-hordozója és további 57 vadászrepülőgép. A Kuvaitban
jelenleg állomásozó 20 ezer amerikai katonához pedig egy újabb alakulat fog
csatlakozni.
Szaddám Huszein vezérkarával. Ellenállásra szólított fel Amerikával
szemben
Cohen kijelentette, hogy a kormányban az elnök ellen folyó vádemelés semmilyen
szerepet nem játszott a döntéshozatalban. „Arra a meggyőződésre jutottam a tények
figyelembevételével, hogy ez a döntés az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit
szolgálta. Harminc év tapasztalat mondatja velem azt, hogy egyedül az amerikai nép
legfőbb érdekeit vettük figyelembe a döntéshozatalkor.” Selton elmondta, hogy stratégiai
szempontból is a szerda bizonyult a legjobb időpontnak a támadás megindítására,
amelyről már novemberben döntés született.
Az 1991-es Öböl-háborúval szemben a légicsapások megkezdése most erősen
megosztotta a világ közvéleményét. Míg az Egyesült Államok nyugati szövetségesei
általában támogatásukról biztosították az Irak elleni katonai akciót, Kína
viszont egyértelműen bírálta azt, és elhatárolódott a lépéstől Irak két hagyományos
pártfogója, Párizs és Moszkva is.
Csin hua-Szen kínai ENSZ-nagykövet a támadások hírére a szemtanúk szerint dühösen
távozott a Biztonsági Tanács üléséről, kijelentve, hogy „egyáltalán nincs
semmilyen ürügy vagy mentség a katonai erő alkalmazására Irak ellen.”
Vlagyimir Zsirinovszkij híveivel tüntet barátja mellett
Borisz Jelcin orosz elnök nyilatkozatban ítélte el az Egyesült Államokat és
Nagy-Britanniát az Irakra mért légi csapásokért. „Oroszország mindig is határozottan
ellenezte az események ilyen kifejletét. A csapások súlyos nyugtalanságot, felháborodást
és riadalmat keltenek Moszkvában” - hangsúlyozta az orosz vezető, követelve a
katonai akciók azonnali beszüntetését. Jelcin szerint „Irak összességében normálisan
együttműködött az ENSZ-szel. Éppen ezért felháborító, hogy az erőszakos akcióra
vetemedő országok nem tartották már lehetségesnek, hogy folytassák a válság
politikai megoldásának keresését. A katonák óriási csapást mértek az utóbbi évek
rendezési erőfeszítéseire a Perzsa-öbölben, valamint az iraki tömegpusztító
fegyverek leszerelésében eddig elért eredményekre” - mutatott rá Jelcin. Moszkva
elégdetlenségének újabb jelét adta csütörtök éjjel, amikor a külügyminisztérium
hazarendelte a washingtoni orosz nagykövetet.
Még élesebben fogalmazott Vlagyimir Lukin, az Állami Duma alsóházának elnöke, aki
szerint Moszkva - miután Washington és London is megszegte az ENSZ előírásait - már
nem tekinti majd magára nézve kötelezőnek a világszervezet által Irak ellen
megszavazott büntetőintézkedéseket, és katonai-műszaki együttműködését is felújíthatja
Bagdaddal. Szó lehet emellett az orosz-NATO együttműködés felülvizsgálatáról
is. A Szaddám Huszein régi barátjának számító Vlagyimir Zsirinovszkij szélsőjobboldali
pártvezér a támadás bejelentésekor frakciójával együtt kivonult a duma üléséről,
és az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége előtt rögtönzött szolidaritási tüntetést
kezdett az iraki diktátor mellett.
A legnagyobb muzulmán ünnepre, a Ramadánra készülő arab világban általában
agressziónak bélyegezték a légi csapásokat, és kigúnyolták az amerikai elnököt,
aki szerintük a törvényhozásban őt fenyegető politikai perről akarja elvonni a
figyelmet. Az amerikaiak „Monica Lewinsky miatt sújtottak le Afganisztánra és Szudánra,
most pedig Monica szeméért mérnek csapást Bagdadra” - vélte a katari al-Dzsazirah
műholdas tévé kommentátora. Az Öböl-térség egyik vezető lapja, az al-Halidzs vörös
szalagcímmel jelent meg: „Nagyszabású amerikai-brit agresszió - a Monicagate újra
lecsap”. Az Iran Daily úgy vélte, Clinton politikai hulla, függetlenül az Irak
elleni támadástól. „Bármit is tesz Clinton, a múltját nem tudja eltörölni” -
írta az iráni lap még a légi csapások kezdete előtt.
Az akciót megbélyegezte a Vatikán is. Joaquin Navarro Valls, a Szentszék szóvivője követelte,
hogy azt a lehető leghamarabb hagyják abba. A pápa külföldi diplomaták előtt azt
mondta, hogy újból veszélyben van a béke a Közel-Keleten. „A párbeszéden alapuló
megbékélés, az igazságosság, minden egyén és nép joga arra, hogy biztonságban élhessen,
sürgetőbb, mint valaha.” A pápa tájékozott az iraki történtekkel kapcsolatban, és
szenvedést okoz neki minden csepp kiontott vér - mondta Lech Walesa volt lengyel államfő,
miután távozott a II. János Pálnál tett magánkihallgatásról.
Higgadtan fogadták a támadás hírét Izraelben, ahol azonban az Öböl-háború tanulságai
nyomán felkészültek az esetleges támadás elhárítására is. Netanjahu kormányfő
kijelentette: „Izrael nem része a konfliktusnak, de ha megtámadják, meg fogja tudni védeni
magát.” Az iraki hadműveletek megkezdése előtt egy héttel érkezett meg Izraelbe az
amerikai Patriot típusú légvédelmi rendszer első egysége, amely Jichák Mordehaj hadügyminiszter
szerint jelentősen növeli az ország védelmi képességeit egy feltételezett rakétatámadással
szemben.
Arzenál
Forrás: CNN
- Irak haderejéhez jelenleg 2700 tank, 2000 tüzérségi ágyú és 400 vadászrepülő
tartozik. Az iraki hadsereg most is 350 ezer katonából áll, 100 ezer tartalékossal.
Egykor a világ egyik legnagyobb hadserege volt - az 1991-es Öböl-háború során
azonban komoly veszteségeket szenvedett.
- Az Egyesült Államok 12 F-117-es lopakodó vadászrepülőgépet állomásoztat
Kuvaitban, az országban állomásozó amerikai katonákhoz a napokban még 3000-en
csatlakoznak. Anglia 12 Tornado típusú vadászrepülőgépet állomásoztat Kuvaitban.
Kuvait saját hadseregébe 10 ezer katona, 40 vadászrepülő és körülbelül 50 tank
tartozik.
- A Perzsa-öbölben tartózkodó szövetséges flotta:
Egy repülőgép-hordozó: az Enterprise 46 vadászrepülővel a fedélzetén, nyolc
hadihajó 300 Tomahawk rakétával a fedélzetükön, valamint 80 harci repülő, öt
romboló, két cirkáló, egy fregatt, egy tengeralattjáró, valamint egy tengerészgyalogosokból
álló különleges akciócsoport.
Két angol fregatt és a Carl Winson amerikai repülőgéphordozó a napokban érkezik meg
az Öbölbe.
- Az Egyesült Államok komoly katonai jelenlétet tart fenn Szaúd-Arábiában,
ahonnan Irak déli légterét ellenőrzi. Körülbelül 120 amerikai vadászrepülő és
hatezer amerikai katona állomásozik az országban. Franciaország és Anglia is állomásoztat
az arab országban harci repülőket. Szaúd-Arábia saját hadserege is számottevő: 70
ezer gyalogos, modern haditechnika és légierő.
- A Saikh Isa légibázison az Egyesült Államok két B-1-es bombázót, 24
harci repülőt és 2 utántöltő repülőgépet állomásoztat. Ehhez ráadásként a
napokban várható egy 42 repülőgépből álló „Légi Felderítő Osztag” érkezése.
- Az amerikai hadsereg elegendő felszerelést halmozott fel Katarban 3-5 ezer
katona számára. Katar saját hadserege körülbelül nyolcezer-ötszáz főt tesz ki.
- Az Egyesült Államok 15 B-52-es bombázót állomásoztat Diego Garcia szigetén.
Iraki menekültek a háborúról
Ahogy a műholdak látják. Légicsapás előtt és után Fotó: CNN
Magyarországon élő iraki menekültek véleményét is megkérdeztük a
Bagdad elleni légicsapásokról. Az 1984 óta Magyarországon élő Ali iraki kurd menekült
elítéli a jelenlegi iraki vezetést, de a támadókat is, mert ellenszenves számára,
hogy Amerika az egypólusú világrendben a rendőr szerepét próbálja eljátszani. Sok
ártatlan ember hal meg és éhezik, miközben Szaddám sértetlen marad - érvel Ali.
Nagy a szegénység Irakban - teszi hozzá Mohamed, aki 1990-ben, a kuvaiti háború
idején került Magyarországra. Rendszeresen beszélnek telefonon az otthoniakkal, és
azt hallják, hogy gyerekek halnak meg az élelmiszer- és tejhiány miatt. Nem lehet gyógyszerhez
sem hozzájutni.
Amikor 1988-ban az irakiak bevetették az ominózus vegyi fegyvereket a kurdok ellen, az
USA nem tiltakozott, sőt az amerikai kongresszus a gazdasági kapcsolatok fejlesztését
szorgalmazta - folytatja Ali. Az irániak ellen is használtak vegyi fegyvereket az
irakiak, akkor sem tiltakozott senki. Az amerikaiak és Nyugat-Európa érdeke Szaddám
Huszein hatalmának a fennmaradása, hiszen a válság miatt gazdaságilag és
politikailag uralkodhatnak a világnak azon a tájékán. Az USA tehát konzerválni
akarja a krízist. Ma abban a térségben senki nem akarja Szaddám Huszein távozását.
Az 1991-es Irak elleni amerikai támadás előtt Amerika megengedte az iraki vezetésnek,
hogy előbb felszámolja az ellenzéket, s csak aztán került sor a nyugati támadásra,
amikor Szaddám már uralta a helyzetet, és esély sem volt ellenfelei megmozdulására.
Az ellenzék jelenleg szétmorzsolt, nem egységesek a még megmaradtak sem. A kurdok különösen
nehéz helyzetben vannak, mert most nemcsak az iraki elnyomástól szenvednek, hanem az
amerikai csapásoktól is - érvelt Ali. (Eperjesi Ildikó)