Vissza a tartalomjegyzékhez

HETEK-ÖSSZEFOGLALÓ
Tavasztól NATO-tag Magyarország

Nincs különösebb jelentősége, hogy a vártnál több mint egy hónappal előbb lesz Magyarország a NATO tagja. Kormánypárti politikusok szerint nem vet jó fényt hazánkra, hogy az ellenzéki pártok visszavonták támogatásukat a NATO-csatlakozáshoz kapcsolódó, a kormány mozgásterét bővítő, alkotmánymódosító megállapodástól. Az ellenzék természetesen cáfolja mindezt.

Martonyi János külügyminiszter szerint tényleges NATO-taggá válásunk időpontját tekintve „március eleje ésszerűnek tűnik”. Mindezt kedden jelentette be, miután cseh és lengyel kollégájával együtt találkoztak Madeleine Albright amerikai külügyminiszterrel. Honvédelmi szakemberek szerint sincs különösebb akadálya a márciusi időpont betartásának. Martonyi brüsszeli sajtónyilatkozatában „abszurdnak és lehetetlennek” nevezte, hogy a végső engedély megadása a Parlament hatáskörében maradjon. Jóllehet jogilag ez nem feltétele a taggá válásnak, de a tagsági kötelezettségek zökkenőmentes teljesítése végett elengedhetetlen a módosítások elvégzése
Keleti György szocialista honatya, volt honvédelmi miniszter lapunknak cáfolta, hogy a NATO részéről megrovások érkeznének. Mint lapunknak elmondta: a NATO nem szól bele a tagállamok belügyeibe, s azzal is tisztában vannak, hogy itt belpolitikai kérdésekről van szó, nem pedig a NATO-csatlakozás akadályozásáról. A volt miniszter szerint nincs különösebb jelentősége, hogy az áprilisi, a NATO szövetség 50. évfordulójára tervezett bővítés előbbre jön.

Sajner Gyulát, a Magyar Honvédség szóvivőjét a NATO-csatlakozás részleteiről kérdeztük.

- Van-e valamilyen jelentősége annak, hogy a nápolyi központhoz, vagyis a déli szárnyhoz fogunk tartozni?
- Különös jelentősége nincsen, mert általánosságban a NATO-hoz csatlakozunk. Az érdekes, hogy a déli régió a legérzékenyebb pontja Európának. Ehhez a szárnyhoz tartozik: Törökország, Görögország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, és reményeink szerint jövő évtől Magyarország is.
- Milyen feladataink lesznek a NATO-n belül, és milyen posztok várnak ránk?
- Valószínűleg a csatlakozást közvetlenül követő időszakban Magyarország a szövetségen belül mintegy hetvennégy szövetségi beosztást kap majd. Ez azt jelenti, hogy ez a hetvennégy beosztott ugyan a Magyar Honvédség katonája lesz, de „NATO-sapkában fognak járni”, vagyis a szövetség kötelékében fognak dolgozni, onnan kapják a feladataikat és az illetményüket is. A beosztásokon belül három tábornoki poszt van, a többiek tisztek és tiszthelyettesek lesznek.
- Van-e jelentősége a márciusban történő csatlakozás kilátásainak?
- Csak annyi, hogy ebben az esetben másfél hónappal előbb vonatkoznak majd ránk a biztonsági garanciák, bár ebben a térségben közvetlen veszélynek nem vagyunk kitéve.
- Milyen feltételeket támaszt velünk szemben a NATO?
- A csatlakozni kívánó nemzetekkel szemben a szövetség a minimális katonai képességeknek való megfelelést támasztja követelménynek. Ez többek között a katonai vezetési rendszerek összeköthetőségét, vagyis a kommunikációs infrastruktúra kiépítését jelenti, ami nálunk jól halad, és várhatóan márciusra készen is lesz. Ide tartozik továbbá a katonák angol nyelvtudásának fejlesztése is. Fontos követelmény még a NATO egységes légvédelmi rendszeréhez való csatlakozás, ami lehetővé teszi majd a szövetségen belül a légvédelmi információk folyamatos áramlását. Amennyiben a csatlakozásra márciusban sor kerül, mi készen állunk. (Sebestyén István)