Vissza a tartalomjegyzékhez

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
A Kristályéjszaka emlékei

Németország több nagyvárosában tartottak megemlékezést a nácik által szervezett antiszemita pogrom, a „kristályéjszaka” 60. évfordulójának előestéjén. 1938. november 9-e éjszakáján egész Németországban az SA egységei, valamint párthű polgárok pusztítottak a náci pártvezetés támogatásával. A nemzetiszocialisták ezen az éjszakán mintegy 1400 zsinagógát raboltak ki és rongáltak meg, valamint romba döntöttek és felgyújtottak közel 8000 zsidó üzletet. Egyetlen üzlet kirakata sem úszta meg üvegbetörés nélkül a szörnyű pusztítást. További zsidó házak és lakások százait fosztották ki és rongálták meg Ausztriában és Németországban. Meglincseltek közel száz zsidót, és 30 ezer körülire tehető azok száma, akiket ekkor hurcoltak különböző koncentrációs táborokba.


Roman Herzog szövetségi elnök német történelem egyik legszörnyűbb fejezete          Fotó: MTI

Roman Herzog német szövetségi elnök Berlinben, az évforduló alkalmából rendezett központi megemlékezésen a német történelem egyik legszörnyűbb és legszégyenteljesebb fejezetének nevezte a 60 évvel ezelőtt történteket. Az eseményen az államfőn kívül többek között jelen volt Gerhard Schröder miniszterelnök, Wolfgang Thierse parlamenti elnök, valamint a történelmi egyházak számos képviselője.
Herzog beszédében hangsúlyozta: soha többet nem szabad megengedni, hogy emberek megítélése származásukon, meggyőződésükön, hitükön, egészségükön vagy munkabírásukon alapuljon. Kifejtette azt is, hogy nem elég csupán megemlíteni a náci időszak bűneit, hanem a fiatalok számára érthetővé is kell tenni a múlt valóságát. Renate Schmidt, a szociáldemokrata párt, az SPD bajorországi vezetője megdöbbentőnek tartja azt a felmérést, miszerint a 14 és 17 év közötti német fiataloknak csaknem húsz százaléka nem tudja megfelelően kezelni Auschwitz jelentőségét. További húsz százalékuk pedig egyszerűen túlzásnak tartja az egykori koncentrációs táborokban történtekről szóló beszámolókat. Ugyanakkor jelentős számban vannak a mai Németországban olyan fiatalok, akik helyeslik az 1938-as eseményeket. Mint például azok az ismeretlen személyek, akik november 9-e előestéjén a potsdami zsidó temető egyik épületének ablakát zúzták be kővel. Hasonló módját választották az „emlékezésnek” azok az ismeretlen elkövetők, akik Berlinben és Schwerinben garázdálkodtak. Az előbbi helyen - a város Tiergarten nevű kerületében - egy deportálási emlékművet gyaláztak meg horogkeresztek ráfestésével, utóbbiban pedig náci jelszavakat és jelképeket mázoltak házfalakra, telefonfülkékre, buszvárókra és reklámtáblákra.
Egy küldöttség, amelynek tagjai a „A német konzervatívok” nevű szélsőjobboldali csoportosuláshoz tartoznak, éppen az évforduló időpontján repült volna Izraelbe. Az izraeli hatóságok azonban - miután tudomást szereztek a csoport jelenlétéről - a Lufthansa járatát váratlanul Isztambulba irányították át, valamint közölték, hogy a gép a nem kívánatos személyek távozását követően landolhat csak Tel Avivban. A „zarándokok” vezetője egyébként az a Joachim Siegerlist volt, akit 1995-ben másfél éves börtönbüntetésre ítéltek fajgyűlölet szításáért, de feltételesen szabadlábra helyezték. A heves vitát kavart ügyet - amely kishíján politikai feszültséget okozott Németország és Izrael között - a német külügyminisztérium nem kívánta kommentálni.
A kristályéjszakáról Nagy Britanniában is megemlékeztek. A londoni Westminster Central Hallban tartott emlékesten felszólalt Lord Jakobovits volt főrabbi is. Véleménye szerint a zsidók nincsenek tudatában annak a páratlan változásnak, amely az elmúlt kétezer évben a zsidó nép életében végbement. A zsidók minden országban elismerést és megbecsülést szereztek, és virágoznak szellemi és kulturális értelemben egyaránt. „Mi lehetne ironikusabb - mondta - mint hogy az egyetlen növekvő zsidó közösség Németországban található. A nácik hatalomra jutása előtt Németországban 600 ezer zsidó élt, akik közül az országon belül csak 12 ezren élték túl a holocaustot. 1990-ig körülbelül 25 ezer zsidót számláltak Németországban, de az ország újraegyesülése óta ez a szám megháromszorozódott - most 73 ezer körül mozog -, elsősorban a volt Szovjetunióból való bevándorlásnak köszönhetően” - mondta a volt főrabbi.