Vissza a tartalomjegyzékhez

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Kémbotrány a Balkánon

Franciaországnak kemény munkájába kerülhet tisztáznia magát a NATO-ban az elfogultság vádja alól , miután két héttel ezelőtt egy francia kémet tartóztattak le a katonai szövetség brüsszeli főhadiszállásán. Pierre-Henri Bunel őrnagyot azzal vádolják, hogy kiszivárogtatta a NATO Jugoszlávia ellen tervezett légicsapásának részleteit a jugoszláv hírszerzésnek.

A francia kémelhárítás szerint Bunel július és október között négyszer találkozott összekötőjével, akinek beszélt a bevetendő repülőgépek számáról, a légicsapások tervezett helyszíneiről és a NATO által kiválasztott célpontokról. Ezt az információt az értesülések szerint októberben még kiegészítette egy 25 oldalas dokumentummal, ami leírta a döntéshozatal menetét és a lehetséges hadműveleti típusokat.
Az amerikai hírszerzés tippjére letartóztatott Bunel őrnagy kihallgatásakor azt állította, egyedül dolgozott, fizetség nélkül, a szerb ügy iránti szimpátiájától vezetve. Ügyvédje az azóta módosított vallomásban már „humanitárius” megfontolásokra hivatkozik. Bár a vizsgálatok azt mutatják, hogy Bunel kulcsszerepet játszott a szerbekkel való kapcsolattartásban, a francia kormány igyekszik kicsinyíteni a kémbotrányban játszott szerepét, a NATO-küldöttség jelentéktelen figurájaként tüntetve fel őt. Hubert Vedrin külügyminiszter szerint „nem is adhatott volna ki lényeges információt, mivel ilyennel nem rendelkezett”.
Bunel leleplezése nyilvánvalóvá tette a francia hadsereg szerb-párti előítéleteit és megbízhatatlanságát a balkáni békefenntartó szerepében - azokat a kérdéseket, amelyek már amúgy is régóta foglalkoztatták a brit és amerikai szövetségeseket. Az eset jól példázza, milyen nehézségeket jelent a NATO számára az egység kialakítása olyan területeken, ahol eleve hagyományos kötelékek működnek: a franciák már a második világháború óta szimpátiával viseltetnek a szerbek iránt, akikkel egy oldalon harcoltak a náci Németország ellen.