Vissza a tartalomjegyzékhez

RÓTH ISTVÁNNÉ
Árak és árfolyamok

Sorozatunkban ismeretterjesztő jelleggel a tőzsdei fogalmakról, eseményekről írunk. Mai cikkünk a tőzsdetermékek árairól és árfolyamairól szól.

Az ár és az árfolyam kialakításának menetében a licitáláskor csak az alkuszok (brókerek) tehetnek és fogadhatnak el ajánlatokat. A licitálás folyamán az ajánlatokat tizedestörtek formájában, két tizedes jegy pontosságig határozhatják meg.
A részvényeknél és a befektetési jegyeknél árról beszélünk, amit a jegyzés pénznemében (általában az adott ország pénznemében) szoktak megadni; a kötvények és diszkont kincstárjegyek esetében pedig árfolyamról, amit a névérték százalékában adnak meg.
Egy adott értékpapír esetében az aznapi kereskedési idő alatt elsőnek megkötött ügylet árfolyamát vagy árát nyitó árfolyamnak vagy árnak, az időben utolsó ügylet árfolyamát vagy árát záró árfolyamnak vagy árnak nevezzük. A záró árakat használják fel a legtöbb árindex számításakor.
Az egyedi árfolyam, illetve ár az adott értékpapírra kötött üzlet ára vagy árfolyama. Adott napon az egyedi árak vagy árfolyamok súlyozott számtani átlagának kiszámolásával kapjuk meg az átlagárat, illetve átlagárfolyamot. A minimális árfolyam vagy ár az adott papírra azon a napon kötött üzletek közül a legkisebb, a maximális pedig a legnagyobb árfolyamot vagy árat jelöli.
Ezeket az ár/árfolyam-típusokat nemcsak egy napon belül, hanem időszakonként is meghatározhatják, például: hetente, havonta, évente. A maximum- és minimumárakat egy értékpapír esetében a tőzsdére való bevezetéstől az aktuális napig szokták meghatározni, de ezek csak korlátozottan értékelhetőek a jövőbeni árak meghatározása céljából.