Vissza a tartalomjegyzékhez

SZÉCHEY NOÉMI
Adóváltozások a plénum előtt

A Parlament elé kerültek az adótörvény-módosító javaslatok, miután a kormány múlt szombati rendkívüli ülésén tárgyalt a jövő évi költségvetés tervezetének főbb sarokszámairól, és a még hiányzó adótörvények módosításáról. A végső adatok meghatározására várhatóan csak a - lapzártánk utáni - kormányülésen kerül sor. Az eddig elfogadott módosítás-tervezet alapján az adórendszer háromkulcsos lesz: 20, 30, és 40 százalékos sávokkal; az adójóváírás mértéke 10 százalékra csökken. A különböző kedvezmények módosulása miatt azonban a jövő évi átlagos adóterhelés - a kormány által eddig tett ígéretekkel ellentétben - várhatóan meghaladja majd az idei adóterhek mértékét.

Az adórendszer jövő évi változtatásainak kiemelt céljai közé tartozik az élőmunka terheinek csökkentése, és a családi kedvezmények újbóli bevezetése - mondta László Csaba, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára az adócsomag indoklásaként. Ezzel szemben a most beterjesztett adó-, tb-, és szociális-törvény módositási javaslatok összhatásaként a béreket terhelő adótervek a következő évben meghaladhatják az idén fizetendő járulékok mértékét.
A választások során beígért adótehermérséklésből, mely elsősorban a kis- és középvállalatok helyzetét kívánta javítani, egyelőre nem lesz semmi. Sőt a kormánykoalíció választási ígéreteiből - a jelenlegi javaslatok alapján - jövőre csupán minden ötödik valósul meg. Bár a tervezett adó- és járulékváltozások több mint 100 milliárd forinttal javítják a gazdálkodó szervezetek piaci helyzetét, a kis- és középvállalkozások terhei tovább növekednek. Kedvező helyzetet teremthet viszont azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a gazdaság húzóágazataiban működnek, és relatíve magas, a havi 150 ezer bruttó keresetet meghaladó béreket tudnak fizetni alkalmazottaiknak.
A gyermekkedvezményekkel kapcsolatos beterjesztés a korábbiakhoz képest annyiban tartalmaz változást, hogy a kormány két változatot terjeszt a parlament elé: az eredeti, A-változat szerint 1700 forintot írhatnak le havonta az egy- és kétgyermekesek - ami évente 20 ezer 400 forint adó-megtakarítást jelent-, illetve 2300 forintot, azaz éves szinten 27 ezer 600 forintot a három- és többgyermekesek. A kormány elé terjesztett B-változat szerint ennél szerényebb lenne ennek az adókedvezménynek a mértéke, e szerint az egy- és kétgyermekesek 1300 forintot kapnának havonta - ami 15 600 forint adó-megtakarítást jelentene évente -, illetve a három- és többgyermekesek 1700 forintot.
Az A-változat - a korábban elképzelt, gyermekek után járó adókedvezmény - körülbelül 36 milliárd forintos kiadást jelent, tehát mintegy 15 milliárd forinttal többet, mint az eredetileg e célra tervezett költségvetési többletteher. A B-változat ennél ötmilliárd forinttal kerülne kevesebbe. Borókai Gábor kormányszóvivő elmondta, hogy a hiányzó összeg fedezetét a kormány mindeddig nem találta meg. Korábbi információk szerint a többletkiadásokra a családi pótlék rendszerének szigorítása nyújthat fedezetet. Borókai szerint a gyermekkedvezményre vonatkozó döntés várhatóan nem hat ki a családi pótlék sorsára. A jövő évtől alanyi jogon járó családi pótlék rendszerében ugyanakkor annyi változtatást tervez a kormány, hogy azt az iskoláztatási támogatás váltaná fel. Erre az újfajta ellátásra az iskolás korú gyermekeiket nevelő családok lennének jogosultak, nappali tagozaton tanuló gyermek esetén annak 23 éves koráig.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a kormány nem tervezi a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők, azaz a havi 50 ezer forintnál kevesebbet keresők adóterheinek csökkentését. Közölték viszont, hogy az átlagos adóterhelés - az összes adóköteles jövedelem és az összes fizetendő adó hányadosa - a jövő évben a gyermekkedvezmény összegétől függően 20,9 vagy 21,1 százalék lesz, amely az 1998. évi várható terhelést 0,1, illetve 0,3 százalékponttal haladja meg. Az új, háromsávos adótábla a magasabb jövedelműeknek kedvez, amit azonban ellensúlyoz az, hogy egymillió forintot meghaladó jövedelem esetében a - csökkentett mértékű - adójóváírás nem vehető igénybe. A 20 százalékról 10 százalékra történő csökkentéssel a büdzsé mintegy 30 milliárd forintot spórol meg.
Változtatás nélkül fogadta el a kormány a gépjárművek adóztatásáról szóló javaslatot. A gépjárműadó alsó és felső határa is emelkedik: 400-ról 600-ra, illetve 800-ról 1200 forintra. A cégautók után fizetendő egészségügyi hozzájárulás mellett megemelik a cégautó-adót is, a kormány tervei szerint a kétmillió forintnál drágább autók esetében 25-50 százalékkal emelkedik az adó.
A befektetési adókedvezmény 30 százalékról 20 százalékra csökken, de legfeljebb 200 ezer forint adót lehet megtakarítani. A helyi adók kapcsán a kormány bevezetni kívánja az úgynevezett értékalapú ingatlanadót - az építmény- és telekadót -, ami az ingatlanok tényleges forgalmi értéke alapján teszi lehetővé a helyi önkormányzatok számára az adó kirovását.