Vissza a tartalomjegyzékhez

RÓTH ISTVÁNNÉ
Azonnali vagy opciós

A tőzsde világába kalauzoló sorozatunk most következő részében a tőzsdei kereskedés lehetséges fajtáiról esik szó. A tőzsde szabályzata háromféle ügyletet különböztet meg: azonnali adásvétel, határidős adásvétel, és opciós ügylet. Azonnali adásvétel akkor jön létre, ha az ügylet teljesítése azonnali hatállyal történik, a tőzsdei elszámolási rend szerint. Ha az adásvételt későbbi időpontban teljesítik a szerződő felek, akkor az határidős adásvételnek minősül. A határidő minden hónap 15-ére vagy a hónap utolsó napjára szólhat.

Az opciós adásvétel esetében vételi vagy eladási opciót különböztetünk meg. A vételi opciókor az ügylet jogosultja a szerződésben meghatározott értékpapírt meghatározott árfolyamon és időpontban vagy időszakban megvásárolhatja, és azt az eladó köteles neki eladni. Eladási opciókor a kötelezett köteles megvásárolni az értékpapírt a jogosulttól. Tehát a szerződő felek a vételi vagy eladási (mindig egyoldalú) árban előre megegyeznek, és ezt köteles teljesíteni az, aki eladásra vagy vásárlásra kötelezte magát, függetlenül attól, hogy az ár a későbbiekben emelkedik vagy csökken. Az opciós jog biztosításáért a kötelezett opciós díj megfizetését kérheti a jogosulttól, a díj nagyságában előre megegyeznek, és ezt a szerződésben rögzítik. Opciós ügyletet csak néhány igen nagy cég papírjaira lehet kötni, legfeljebb kilenc hónapos határidővel.
Az adásvételi szerződésnek mindhárom esetben tartalmaznia kell a következőket: az eladásra vagy vételre szánt értékpapírnak és típusának (névre vagy bemutatóra szóló) megnevezését, a mennyiség megjelölését, a kialkudott (vételi és/vagy eladási) árat, a teljesítés határidejét és módját, a szerződő felek pontos nevét, kódnevét és/vagy kódszámát, az üzletkötő (alkusz) kézjegyét, a kötés helyét és idejét, valamint az ügylet fajtáját.