Vissza a tartalomjegyzékhez

HORVÁTH ANIKÓ
Üljünk le egy szóra

Mozgásra születtünk, nem egyhelyben ülésre. A test természeténél fogva nem arra való, hogy egy székben vagy kanapén pihenjen mindig ugyanabban a helyzetben - mégis így töltjük időnk legnagyobb részét. Bölcsődés, óvodás korban még keveset ül a gyermek, annál többet iskoláskorban. Ezért fontos, hogy írás, rajzolás közben is helyes tartással, egészségesen üljön, így megelőzhetők a tartáshibák, nem jelentkezik fáradtságérzés.
Az ülő- és munkafelület magasságának, illetve egymástól való távolságának igazodnia kell a gyermek mindenkori magasságához. A könyöknek körülbelül a munkafelület magasságában kell lennie, a comb legyen megközelítően vízszintes, a lábszár függőleges, a lábak szilárdan támaszkodnak a talajon, valódi funkciójuknak megfelelően. Ha így helyezkedik el a láb, akkor nem érzünk nyomást a comb alsó felületén. Ha mégis, ez annak a jele, hogy túl magas az ülőfelület. A szükségesnél valamivel alacsonyabb ülőfelület kevésbé árt, mint a túl magas. Az ülőfelület elülső éle és a térdhajlat között legyen öt-tíz centiméternyi távolság. A széktámla középütt támassza meg a hátat. Ehhez az szükséges, hogy a háttámla állítható legyen, sőt illeszthető is. Legjobb, ha a támla felső széle a lapocka alatt végződik.
Az ülőfelület mélysége, szélessége és a támla magassága a széket használó személy magasságától függ, magassága 28 centimétertől (óvodás) egészen 46 centiméterig (serdülő, fiatalkorú) terjed. Az asztallap körülbelül két centiméternyivel legyen magasabb, mint a könyökünk, amikor leeresztjük a karunkat. Egy méternél magasabb gyermek számára az 52 centiméteres asztalmagasság a legmegfelelőbb, serdülők számára viszont már a 76 centiméteres.
Az a szék és az az íróasztal a legjobb, amelyik együtt növekszik a gyermekkel. A rézsútosan beállítható asztallap kényelmesebb testtartást tesz lehetővé írásnál és olvasásnál. Sok orvos meglehetősen erős dőlési szöget javasol - 16-33 fokosat -, ám erről már lecsúsznak a füzetek, könyvek. Célszerű tehát olyan szöget választani, amelynél még megmaradnak a tárgyak az asztalon. Az írólap aljára szerelt léc azért nem ajánlható, mert akadályozza a karok kényelmes elhelyezését, ha a lapot ismét vízszintesre állítjuk. Ügyeljünk arra, hogy a lábak kényelmes elhelyezését az asztal alatt ne akadályozza semmi (polc, fiók stb.).
A számítógép otthoni használata igen elterjedt, ezért fontos ennek elhelyezéséről is szót ejteni. A monitor legoptimálisabb helyzete az asztalon szemmagasság alatt van, hátra és lefelé enyhén lejtve, így a szem kevésbé fárad el, és a fejet sem kell természetellenesen felfelé tartani. A fény forrása is meghatározó: ha a munka- vagy tanulóasztal balról (balkezes gyerekeknél jobbról) és kissé fentről kapja a fényt, így nem vetül árnyék a kezünk alatt lévő munkára. Felfüggesztett világítótestek legalább 60 centiméternyire lógjanak az asztal fölött, hogy fényük ne világítson az asztalnál ülő szemébe. A tompa (matt) asztalfelület azért szerencsésebb választás, mert nem veri vissza a fényt. Természetesen a legjobb a természetes fény, ezért az asztal lehetőleg ablak közelébe kerüljön.
A hagyományos széken hintázó gyerek minden szülőben és tanárban félelmet és ellenérzést kelt, noha a hintázó mozgás természetes reakció a monotónia oldására és az ülőhelyzet változatosabbá tételére. A Stokke norvég bútorgyár székcsaládjának minden tagja egy újfajta üléskultúrát képvisel, melynek része a dinamikus és változatos formákat preferáló, ún. mozogva ülés. Ennek alapja az a tapasztalat, hogy az azonos testtartásban eltöltött hoszszabb idő tartós izomfeszülést okoz, mely kezdetben csak átmeneti fájdalmat, később krónikus panaszokat eredményezhet. A hintaszékek mintájára a norvég tervezők íves hintatalpat készítettek székeikre. Ezek a székek lehetővé teszik az „aktív” ülést, mely valójában azt jelenti: mozogva ülni. Az átlagos ülőalkalmatosságok kevés szabadságot adnak e téren, ami nem mindig oldja az izometriás feszülés okozta fájdalmat, míg a térdtámaszszal ellátott széken egyenes háttal ülőnek kezdetben lehet izomláza, azonban a gyakori pozícióváltás során a feszülést relaxáció váltja fel, és fokozatosan nő a hátizom edzettsége anélkül, hogy fájdalmas izomcsomók keletkeznének benne. Ugyanez igaz a kevésbé számon tartott medence- és farizmokra is.
Az egyéni érzékenységeket különböző széktípusok elégítik ki. Akinek a pihenés vagy a biztonságérzet szempontjából támasztékra van szüksége, az állítható magasságú, háttámlás változatot is választhat. Az egyensúlyszék előnyei: a székben üléskor a medencecsontokra nehezedő testsúly áthelyeződik a combokra és térdekre. Ez a testhelyzet a gerincoszlopra nehezedő terhelést képes megosztani, ami hozzájárulhat a hátfájás csökkenéséhez. Magyarországon borsos áruk miatt még kicsi a kereslet ezen termékek iránt, Nyugaton azonban már népszerűek, főként a rendszeresen ülőmunkát végzők körében. Az árról még annyit: ilyen székre csak egyszer kell költeni, kiképzése, minősége garantáltan egy életre szól. Ráadásul hozzásegíthet ahhoz, hogy ez az egészségünkre is igaz legyen.