Mozgásra születtünk, nem egyhelyben ülésre. A test természeténél fogva
nem arra való, hogy egy székben vagy kanapén pihenjen mindig ugyanabban a helyzetben
- mégis így töltjük időnk legnagyobb részét. Bölcsődés, óvodás korban még
keveset ül a gyermek, annál többet iskoláskorban. Ezért fontos, hogy írás, rajzolás
közben is helyes tartással, egészségesen üljön, így megelőzhetők a tartáshibák,
nem jelentkezik fáradtságérzés.
Az ülő- és munkafelület magasságának, illetve egymástól való távolságának
igazodnia kell a gyermek mindenkori magasságához. A könyöknek körülbelül a munkafelület
magasságában kell lennie, a comb legyen megközelítően vízszintes, a lábszár függőleges,
a lábak szilárdan támaszkodnak a talajon, valódi funkciójuknak megfelelően. Ha így
helyezkedik el a láb, akkor nem érzünk nyomást a comb alsó felületén. Ha mégis, ez
annak a jele, hogy túl magas az ülőfelület. A szükségesnél valamivel alacsonyabb ülőfelület
kevésbé árt, mint a túl magas. Az ülőfelület elülső éle és a térdhajlat között
legyen öt-tíz centiméternyi távolság. A széktámla középütt támassza meg a hátat.
Ehhez az szükséges, hogy a háttámla állítható legyen, sőt illeszthető is.
Legjobb, ha a támla felső széle a lapocka alatt végződik.
Az ülőfelület mélysége, szélessége és a támla magassága a széket használó
személy magasságától függ, magassága 28 centimétertől (óvodás) egészen 46
centiméterig (serdülő, fiatalkorú) terjed. Az asztallap körülbelül két centiméternyivel
legyen magasabb, mint a könyökünk, amikor leeresztjük a karunkat. Egy méternél
magasabb gyermek számára az 52 centiméteres asztalmagasság a legmegfelelőbb, serdülők
számára viszont már a 76 centiméteres.
Az a szék és az az íróasztal a legjobb, amelyik együtt növekszik a gyermekkel. A rézsútosan
beállítható asztallap kényelmesebb testtartást tesz lehetővé írásnál és olvasásnál.
Sok orvos meglehetősen erős dőlési szöget javasol - 16-33 fokosat -, ám erről már
lecsúsznak a füzetek, könyvek. Célszerű tehát olyan szöget választani, amelynél még
megmaradnak a tárgyak az asztalon. Az írólap aljára szerelt léc azért nem ajánlható,
mert akadályozza a karok kényelmes elhelyezését, ha a lapot ismét vízszintesre állítjuk.
Ügyeljünk arra, hogy a lábak kényelmes elhelyezését az asztal alatt ne akadályozza
semmi (polc, fiók stb.).
A számítógép otthoni használata igen elterjedt, ezért fontos ennek elhelyezéséről
is szót ejteni. A monitor legoptimálisabb helyzete az asztalon szemmagasság alatt van,
hátra és lefelé enyhén lejtve, így a szem kevésbé fárad el, és a fejet sem kell
természetellenesen felfelé tartani. A fény forrása is meghatározó: ha a munka- vagy
tanulóasztal balról (balkezes gyerekeknél jobbról) és kissé fentről kapja a fényt,
így nem vetül árnyék a kezünk alatt lévő munkára. Felfüggesztett világítótestek
legalább 60 centiméternyire lógjanak az asztal fölött, hogy fényük ne világítson
az asztalnál ülő szemébe. A tompa (matt) asztalfelület azért szerencsésebb választás,
mert nem veri vissza a fényt. Természetesen a legjobb a természetes fény, ezért az
asztal lehetőleg ablak közelébe kerüljön.
A hagyományos széken hintázó gyerek minden szülőben és tanárban félelmet és
ellenérzést kelt, noha a hintázó mozgás természetes reakció a monotónia oldására
és az ülőhelyzet változatosabbá tételére. A Stokke norvég bútorgyár székcsaládjának
minden tagja egy újfajta üléskultúrát képvisel, melynek része a dinamikus és változatos
formákat preferáló, ún. mozogva ülés. Ennek alapja az a tapasztalat, hogy az azonos
testtartásban eltöltött hoszszabb idő tartós izomfeszülést okoz, mely kezdetben
csak átmeneti fájdalmat, később krónikus panaszokat eredményezhet. A hintaszékek
mintájára a norvég tervezők íves hintatalpat készítettek székeikre. Ezek a székek
lehetővé teszik az „aktív” ülést, mely valójában azt jelenti: mozogva ülni. Az
átlagos ülőalkalmatosságok kevés szabadságot adnak e téren, ami nem mindig oldja az
izometriás feszülés okozta fájdalmat, míg a térdtámaszszal ellátott széken
egyenes háttal ülőnek kezdetben lehet izomláza, azonban a gyakori pozícióváltás
során a feszülést relaxáció váltja fel, és fokozatosan nő a hátizom edzettsége
anélkül, hogy fájdalmas izomcsomók keletkeznének benne. Ugyanez igaz a kevésbé számon
tartott medence- és farizmokra is.
Az egyéni érzékenységeket különböző széktípusok elégítik ki. Akinek a pihenés
vagy a biztonságérzet szempontjából támasztékra van szüksége, az állítható
magasságú, háttámlás változatot is választhat. Az egyensúlyszék előnyei: a székben
üléskor a medencecsontokra nehezedő testsúly áthelyeződik a combokra és térdekre.
Ez a testhelyzet a gerincoszlopra nehezedő terhelést képes megosztani, ami hozzájárulhat
a hátfájás csökkenéséhez. Magyarországon borsos áruk miatt még kicsi a kereslet
ezen termékek iránt, Nyugaton azonban már népszerűek, főként a rendszeresen ülőmunkát
végzők körében. Az árról még annyit: ilyen székre csak egyszer kell költeni, kiképzése,
minősége garantáltan egy életre szól. Ráadásul hozzásegíthet ahhoz, hogy ez az egészségünkre
is igaz legyen.