Vissza a tartalomjegyzékhez

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Lopakodó hatalomátvétel


J
evgenyij Primakov. KGB-veterán

Az elmúlt hetek politikai kötélhúzása után Borisz Jelcin orosz elnök csütörtökön bejelentette: nem kívánja harmadszor jelölni a miniszterelnöki posztra Viktor Csernomirgyint. Új jelöltje a veterán Jevgenyij Primakov, aki 1996 óta külügyminiszterként szolgál az orosz kormányban. Csernomirgyin tévényilatkozatában arra utalt, hogy Oroszországot politikai és alkotmányos rendjének megváltoztatása fenyegeti: „A baloldali ellenzéken ismét kiütött a forradalmi láz. Az a céljuk, hogy erőltetett ütemben lebontsák az ország jelenlegi politikai és alkotmányos berendezkedését, s eltávolítsák a hatalomból az államfőt. Lopakodó hatalomátvételről és restaurációról van szó”.
Ez az igazi ára a kormányfő-jelöltről való első két duma-szavazásnak - állítja Viktor Csernomirgyin, aki szerint „a minél rosszabb, annál jobb” elv érvényesítése csak annak állhat érdekében, aki bajt kíván Oroszországnak. Ma Oroszországban a „müncheni összeesküvéshez” hasonló folyamatok zajlanak - mondta a leköszönt ügyvezető miniszterelnök.
Jelcin új jelöltjét, a 69 éves Primakovot technokrataként emlegetik, aki ideológiailag egyetlen politikai klikk mellett sem kötelezte el magát. Primakov jelölésével a Duma többsége egyetért, így esély kínálkozik arra, hogy a politikai patthelyzet egy időre megoldódjék. Kérdéses azonban, hogy a külkapcsolatokat tehetségesen alakító bürokrata hogyan boldogul a gazdaságpolitikával.
A régen várt döntés azután született, hogy az Állami Duma, Oroszország törvényhozó testülete másodszor is, méghozzá igen nagy arányban leszavazta Csernomirgyin ügyvezető miniszterelnök kinevezését. Jelcin elnök mindeddig távol tartotta a valódi hatalomtól a kormányzásból nagyobb részt követelő Dumát, de Csernomirgyin többszöri - már-már megalázó arányú - leszavazása hatására a múlt héten már komoly engedményekre is hajlandónak mutatkozott.


Viktor Csernomirgyin a visszalépett ügyvezető orosz miniszterelnök kezébe temeti arcát, amint Igor Szergejev védelmi és Szergej Sztyepasin belügyminiszter között a parlamenti alsóház vitaját hallgatja. Csernomirgyin szerint, a baloldali ellenzéken ismét kiütött a forradalmi láz Fotó: MTI

Különböző pártállású politikai vezetők próbálták rábírni Jelcint, hogy kössön kompromisszumot, és mondjon le Csernomirgyinről. Az ügyvezető kormányfő a napokban személyesen kereste fel Jelcint, hogy elmondja: amennyiben az ő személye megosztást okoz Oroszországban, kész visszalépni a következő jelöléstől. A csütörtöki döntés súlyos válságtól mentette meg az országot, hiszen ha a Duma harmadszor is leszavazta volna Csernomirgyint - aminek nagy volt a valószínűsége -, akkor az orosz törvények értelmében fel kellett volna oszlatni a törvényhozást, és új választásokat kellett volna kiírni. Mindemellett Zjuganov kommunista pártvezető azzal is megfenyegette az elnököt, hogy Csernomirgyin harmadik jelölése esetén a kommunista többségű Duma bizalmatlansági indítványt nyújt be ellene. Ez megakadályozta volna Jelcint a Duma feloszlatásában, bár azt nem lehet tudni, vajon az ellenzéknek lett volna-e elegendő szavazata egy ilyen indítványhoz.
Oroszország jelenlegi helyzete sokak szerint kísértetiesen hasonlít az 1990-91-hez. Az elmúlt hét év minden reménye eltűnt a gazdaság összeomlásával és a politikai döntéshozatal ellehetetlenülésével. Ellenzéki és vallási vezetők egyaránt arra figyelmeztettek, hogy ha nem születik gyors megoldás, erőszakhullám söpörhet végig az országon. Az elnöki ambíciókat dédelgető Alekszander Lebegy szerdán bejelentette, hogy készen áll a kormány vezetésére. Véleménye szerint Jelcinnek le kell mondania, hiszen a hatalom teljes bénultsága már nyilvánvaló.
Külföldi vélemények szerint a jelenlegi orosz helyzet a legjobb esetben is hosszútávú instabilitással fenyegetheti a világot. A külföldnek egyre inkább egy fokozatosan elszigetelődő és talán ellenségessé váló Oroszországgal kell szembenéznie, ami annál is nagyobb veszélyforrás, mivel az ország huszonkétezer nukleáris robbanófejjel rendelkezik. Nem tisztázott kérdés, hogy ki és pontosan hogyan rendelkezik ezek fölött. Moszkvai sajtóvélemények szerint Jelcin meghátrálása a Dumával szemben „uralma” végét is jelenti. Ugyanakkor az elnök, akit megfigyelők szerint az utóbbi időben elnöki tanácsadók helyett egyre gyakrabban az orvosok készítenek fel nagyobb nyilvános szerepléseire, határozottan kijelentette: végig kívánja szolgálni hivatali idejét, és nem fog 2000 előtt lemondani posztjáról.


Jevgenyij Primakov a közgazdaságtudományok doktora, az orosz tudományos akadémia tagja. 1970-ig az orosz tévé és rádió, majd a Pravda tudósítójaként dolgozott, később a világgazdasági kutatóintézetben és a kelet-kutató intézetben vezető posztokon. 1989-90-ben a szovjet felsőház elnöke volt, 1991-ben pedig a KGB elnökének első helyettese, majd a szervezet több részre szabdalását követően a felderítés főnöke egészen 1996-ig. Az orosz külügyi tárca munkáját 1996 januárja óta irányítja folyamatosan. Jevgenyij Primakov nős, egy lánya van.