Vissza a tartalomjegyzékhez

KARL PFEIFER BÉCS
Rendőri erőszak Horvátországban

Riccardo Cetina 44 éves olasz fogorvos annyira szerette Horvátországot, hogy minden évben ott töltötte szabadságát. Sőt, néhány éve azt is elhatározta, hogy áttelepül a szomszéd országba. Cetina szülei Isztriából származtak, ezért megtanult horvátul és kérvényezte a horvát állampolgárságot. Az orvos augusztus 28-án Alfa Romeo kocsijával lépte át a horvát határt, hogy Medulinban, Polatól délre élő családtagjaihoz utazzon. Ide azonban már nem érkezett meg: horvát rendőrök útközben brutálisan agyonverték.

Az ügy szeptember 1-én történt, de egyetlen horvát újság sem adott hírt róla. Cetina két nappal később, szeptember 3-án Splitben halt meg. Csak ekkor tett közzé a horvát belügyminisztérium egy közleményt, miszerint az „ügyet megvizsgálják”, és ígéretet tettek arra, hogy értesítik a közvéleményt, „mihelyt a vizsgálat véget ért”. A horvát rendőrség táviratszerű közleménye nem tért ki az ügy részleteire, csak az derült ki belőle, hogy Riccardo Cetina halálosan megsebesült, „miután egy vendéglőben megzavarta a közrendet”, majd „ellenállt a hatóságnak, amikor az intézkedő rendőrök igazoltatni próbálták”. Miután a horvát rendőrök rájöttek, hogy súlyosan megsebesítették az olaszt, három órán keresztül fogva tartották a kaszárnyában, mielőtt mentőt hívtak volna. Először Sibenikbe szállították Cetinát, majd - több mint 20 órás céltalan várakozás után - a jobban felszerelt spliti kórházba. Az orvosoknak azonban már nem sikerült megmenteni az eszméletlen férfi életét. A rendőrség csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy az eset a Sibenik-Knin tartományban történt, de nem említette meg a vendéglő nevét, ahol az állítólagos randalírozás történt.
A horvát hatóságok szeptember 7-én közölték az olasz kormánnyal, hogy felfüggesztettek állásukból hét rendőrt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy „brutálisan megverték” az olasz fogorvost. Amennyiben a zágrábi olasz követség által kijelölt orvos jelenlétében a boncolás igazolja, hogy Riccardo Cetina rendőri bántalmazás következtében halt meg, akkor valószínűleg emberölés miatt emelnek vádat ellenük. Egy héttel az eset után Zlato Madic horvát miniszterelnök Romano Prodi olasz kormányfőhöz írt levelében kifejezte sajnálkozását az olasz állampolgár halála miatt, és ígéretet tett, hogy együttműködnek az igazság kiderítésében.
A belügyminisztérium közleménye azonban ellentmondani látszik annak, amit horvát újságírók állapítottak meg a helyszínen. Tény, hogy Cetina szeptember 1-én 20 óra tájban belépett a Sibenik közelében, Zabotrici településén található „Vis” nevű vendéglőbe. A hivatalos közlemény szerint csak tíz percig tartózkodott itt, aztán elmenekült. Miért? Inni kért - állítja a belügyi jelentés -, és miután egy elejtett üveggel betört egy vitrint, nem akarta a kárt megfizetni. Ez a leírás éles ellentétben áll azzal, amit rokonai és ismerősei mondanak a fogorvosról, akik szerint Cetina nyugodt, kiegyensúlyozott és udvarias ember volt. Nem tudni miért, de a fogorvos autóba ült és továbbhajtott a vendéglőből. Hamarosan a „menekülő” Cetina Alfa Romeóját három rendőrautó vette üldözőbe. Az orvos 22 kilométer megtétele után karambolozott egy Audival. Az ezt követő eseményekről több - egymásnak ellentmondó - változat látott napvilágot. A hivatalos közlemény szerint először megbilincselték az olasz látogatót, majd szabadon engedték. Amikor aztán mégis menekülni próbált, a rendőrök (nem közölték, hogy hányan) üldözőbe vették, és gumibottal megverték.
A Splitben megjelenő „Vercernij List” című napilap azonban közzétette két fiatal tanúvallomását, akik az incidens szemtanúi voltak: „Éjfél előtt két civil autót láttam, és körülöttük három rendőrautót és egy rabomobilt” - mondta az egyik fiú. „Amikor a férfi (Cetina) kilépett a sötét kocsiból, a rendőrök megfogták, a földre dobták, és lábaikkal rugdosták. Aztán ráültek, és verték tovább. A rendőrök elkergettek bennünket, de később visszajöttünk. Láttuk, hogy a férfi csupa vér, és nem tud felállni.” A rendőrök aztán kocsijukon a kaszárnyába szállították az olaszt. Csak a hajnali órákban vitte tovább egy mentőautó Cetinát a helyi orvosi rendelőbe, ahol agyrázkódást állapítottak meg. Ahelyett, hogy azonnal Splitbe küldték volna, érthetetlen módon további 20 órát ott tartották. Amikor - közel két nappal az incidens után - Splitbe megérkezett, egy szemtanú szerint a kórházban „egy rendőr őrizte, de már olyan állapotban volt, hogy nem sikerült a vérnyomását megállapítani”. Másnap Riccardo Cetina a kórházban elhunyt.
A rendőri brutalitást egyesek a balkáni háborúban elszabadult erőszakkal magyarázzák. Egy horvát lapban idézett vélemény szerint: „a legtöbb rendőr olyan demoralizált, volt katona, akik azt hiszik, hogy háborús módszereket használhatnak. A rendőrök ellen senki nem mer tiltakozni: engedelmeskedünk, fizetünk és hallgatunk”.
Mindez épp akkor történt, amikor a horvát kormánypárt (HDZ) már egy hónapja kampányt folytat az Isztriában és Dalmáciában elő olasz kisebbség ellen. A Rijekában megjelenő olasz nyelvű „La Voce del Popolo” című lap a kétnyelvű utca és helységnevek elleni „dobpergetésről” ír. A „Matica Hrvatska” elnevezésű horvát „kultúrszervezet”is állandóan kritizálja az olasz kisebbséget az állítólagos „túlzott kétnyelvűség” miatt. Tudjman elnök szóvivője, Drago Krpina pedig az olasz kisebbség és a horvát többség közötti viszály „rizikójáról” beszél - természetesen a kisebbséget téve felelőssé a feszültségért. A horvát soviniszták buzgalma, hogy olaszokból horvátokat faragjanak, időnként már komikus méreteket ölt. Tudjman elnök például - aki még mint kommunista tábornok szerzett történészdoktori címet - kijelentette, hogy Marco Polo „a horvát történelem és kultúra (sic!) egyik legnagyobb személyisége volt”.
Nehezen érthető, hogy a kétnyelvű utcatáblák miként tudnák „veszélyeztetni a horvát többség létét”, amint azt a HDZ sovinisztái hangoztatják. De Közép-Európában sincs új a nap alatt: ugyanezt a módszert alkalmazzák a szlovák soviniszták a magyar kisebbséggel, és a karintiai osztrák soviniszták a szlovén kisebbséggel szemben.