Vissza a tartalomjegyzékhez

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Folytatódik a vesszőfutás

Úgy tűnik, hogy a Monica Lewinsky-ügyben tett beismerő vallomással még korántsem ért véget Bill Clinton kálváriája. Ezúttal saját pártja, a Demokrata Párt is szembefordult vele, az amerikai média pedig lemondását követeli.

A Demokrata Párt úgy döntött: nem fogja vakon védelmezni elnökét, amennyiben az bűnvádi eljárás alá vonható. Ezzel kapcsolatosan Dick Gephardt, a kongresszusban kisebbségben levő demokraták vezetője kijelentette, hogy a párt elhatárolja magát a Clinton-Lewinsky ügytől, és addig nem foglal véglegesen állást, amíg nem derül ki, mi áll a Kenneth Starr független vizsgálóbíró által a Fehér Háznak írt jelentésben. Noha a jelentés tartalmát egyelőre nem lehet tudni, Clinton máris sok demokrata szemében feketebáránynak számít. Egy vidéki demokrata képviselő egyenesen viszszautasította a Fehér Ház azon kérését, hogy találkozzon Clintonnal. A magyarázat: „Nem helyeslem az elnök viselkedését.”
A demokraták úgy vélik: amennyiben szükségessé és indokolttá válik, később még minden további nélkül az elnök segítségére siethetnek, ezért egyelőre semmi szükség elhamarkodott partizánakciókra. Már csak azért sem vállalják a Clintonnal való kapcsolatot, mert minden botrány értékes parlamenti helyek elvesztését vonhatja maga után, pedig a novemberi időközi választások előtt amúgy sem rózsás a helyzet: jelenleg tizenegy helyet kell szerezniük, hogy többségbe kerüljenek a Fehér Házban.
Gerhardt szerint a demokraták számára a további utat inkább Kenneth Starr jelentése fogja befolyásolni, semmint Clinton szavai. Olyan központi kérdésekben sem kívánt kiállni az elnök mellett, mint például hogy Clinton valóban hazugságra kérte-e Lewinskyt, vagy tényleg szándékosan akadályozta-e az igazságszolgáltatást. Ezenkívül még azon is elmerengett, mik lennének Clinton lemondásának a következményei. Megfigyelők szerint a demokraták többé nem fogják hitelesnek tartani Clinton szavait s ez nem is csoda, hiszen hét hónapon keresztül hazudott a Lewinskyvel való kapcsolatát illetően.
A háttérben pedig máris hallani lehet a média egyre erősödő tam-tam dobjait. Számos jelentős lap, többek között a TIME, a New York Daily News, a Washington Post és a Weekly Standard úgy véli, Clintonnak a lehető legrövidebb időn belül le kell mondania.
Jóllehet, úgy tűnik, hogy a legtöbb amerikait nem nagyon érdekli, mit mondanak az újságok vezércikkei, és sokkal engedékenyebbek vétkező elnökükkel szemben, mint a média, az amerikai újságok zöme mégis fontosnak tartja a Clinton-ellenes hadjárat folytatását. Judy Mann, a The Washington Post újságírója a következőt nyilatkozta Clintonról: „Úgy hazudott nekünk, mint egy hatéves kisgyerek, amikor pénzt lop a szülei fiókjából.” A Chicago Tribune szerkesztőségi cikke felteszi a sokak által megfogalmazott kérdést: az elnök „eljátszotta a hitelességét... Ki fogja ezentúl elhinni, amit mond?”