Vissza a tartalomjegyzékhez

SCHMIDT BARNA
Keresztvetők

Belpolitikai és nemzetközi vihart váltottak ki a lengyel katolikusok egy csoportja által az egykori auschwitzi koncentrációs tábor területén felállított keresztek. Az emlékhely előtt már 1988 óta létezik egy nyolc méter magas fakereszt, amely II. János Pál pápa 1979-ben itt tartott szentmiséjének állít emléket. Az első ötven keresztény jelkép - amelyek között akad három méter magas is - felállítását az úgynevezett „Pápakereszt” körül továbbiak követték. Számuk jelenleg száz körülire tehető, köszönhetően annak, hogy augusztus eleje óta egyre több ultrakatolikus zarándok keresi fel a hajdani haláltábort. Az antiszemita megnyilvánulásokkal is kísért nacionalista kampány egyik fő szócsöve a „Radio Maryja” elnevezésű lengyel katolikus rádióadó.

Eközben különböző zsidó szervezetek a világ minden tájáról jelezték tiltakozásukat, hogy a tábor körül felállított keresztény szimbólumok sértik az itt megölt, túlnyomórészt zsidó áldozatok emlékét. A jeruzsálemi Yad Vashem múzeum követelte a felállított keresztek eltávolítását. A múzeum igazgatósága Aleksander Kwasniewski lengyel elnökhöz intézett levelében provokációnak nevezte a történteket, amelyek megsértik az eddigi nemzetközi konszenzust, amely kizárta vallási, ideológiai, valamint politikai jelképeknek a tábor területén történő elhelyezését.
A már hosszúra nyúlt konfliktus a lengyel kormányt is aggodalommal tölti el, jóllehet nem sok lehetősége van arra, hogy beleavatkozzon az eseményekbe: a lengyel állam és a Vatikán közötti konkordátum értelmében ugyanis a katolikus jelképek a római katolikus egyház védelme alatt állnak.
A lengyelországi katolikus egyház viszont nehezen szánja rá magát komolyabb lépésekre, jóllehet a „keresztvetők” ideológusai - köztük a már éhségsztrájkot is folytatott Kazimierz Switon, volt parlamenti képviselő - nyíltan a „Lengyelország a lengyeleké” kirekesztő elvet hirdetik. Jozef Glemp bíboros, lengyel prímás az elmúlt héten még kiállt az ultrakatolikus és antiszemita nézeteket valló, a „Pápakeresztet védő” csoportosulás mellett. A prímás nehezményezte azt is, hogy az izraeli kormányzat két tagja nem hivatalos megbeszélésen arra kérte Lengyelország nagykövetét, hogy a lengyel kormány segítsen minél előbb megoldást találni a konfliktus megszüntetésére. Az egyházfő szerint ezzel beavatkoztak Lengyelország szuverenitásába. Glemp legutóbbi nyilatkozatában viszont már felszólította az érdekelt feleket, hogy a haláltábor területén vessenek véget a keresztek felállításának.
Mások határozottabb véleményt fogalmaznak meg: Henryk Muszynski érsek például fontosnak tartja, hogy az egyház sikeres párbeszédet folytasson a zsidósággal. Az érsek szemrehányást tett a szélsőséges katolikusoknak viselkedésükért, és javasolta a keresztek eltávoltását olyan helyre, ahol senkit nem zavar az ottlétük.
A lengyel kormány a keresztek erőszakos eltávolítását „kommunista eljárásnak” tartja, ezért az ügy békés rendezése érdekében javasolja, hogy az összes keresztet helyezzék át a közvetlenül a tábor mellett lévő magántelekre, így állítva emléket a náci megszállók által itt meggyilkolt 152 lengyel katolikusnak.


A lengyeleknek meg kell érteniük, hogy a zsidók számára Auschwitz ugyanolyan jelkép, mint számukra Katyn - írja a Rzeczpospolita című lengyel lap. Az auschwitzi haláltábor felszabadításának 50. évfordulója alkalmából megtartott közvélemény-kutatásból kiderült: a lengyelek alig 8 százaléka tudta, hogy a haláltábor áldozatai többségükben zsidók voltak, míg a megkérdezettek fele szerint főként lengyelek haltak ott mártírhalált. A történelmi tények szerint az auschwitzi áldozatok 90 százaléka volt zsidó - olvasható a lengyel konzervatív lapban.