Belpolitikai és nemzetközi vihart váltottak ki a lengyel katolikusok egy csoportja
által az egykori auschwitzi koncentrációs tábor területén felállított keresztek.
Az emlékhely előtt már 1988 óta létezik egy nyolc méter magas fakereszt, amely II.
János Pál pápa 1979-ben itt tartott szentmiséjének állít emléket. Az első ötven
keresztény jelkép - amelyek között akad három méter magas is - felállítását
az úgynevezett „Pápakereszt” körül továbbiak követték. Számuk jelenleg száz
körülire tehető, köszönhetően annak, hogy augusztus eleje óta egyre több
ultrakatolikus zarándok keresi fel a hajdani haláltábort. Az antiszemita
megnyilvánulásokkal is kísért nacionalista kampány egyik fő szócsöve a „Radio
Maryja” elnevezésű lengyel katolikus rádióadó.
Eközben különböző zsidó szervezetek a világ minden tájáról jelezték
tiltakozásukat, hogy a tábor körül felállított keresztény szimbólumok sértik az
itt megölt, túlnyomórészt zsidó áldozatok emlékét. A jeruzsálemi Yad Vashem
múzeum követelte a felállított keresztek eltávolítását. A múzeum igazgatósága
Aleksander Kwasniewski lengyel elnökhöz intézett levelében provokációnak nevezte a
történteket, amelyek megsértik az eddigi nemzetközi konszenzust, amely kizárta
vallási, ideológiai, valamint politikai jelképeknek a tábor területén történő
elhelyezését.
A már hosszúra nyúlt konfliktus a lengyel kormányt is aggodalommal tölti el,
jóllehet nem sok lehetősége van arra, hogy beleavatkozzon az eseményekbe: a lengyel
állam és a Vatikán közötti konkordátum értelmében ugyanis a katolikus jelképek a
római katolikus egyház védelme alatt állnak.
A lengyelországi katolikus egyház viszont nehezen szánja rá magát komolyabb
lépésekre, jóllehet a „keresztvetők” ideológusai - köztük a már
éhségsztrájkot is folytatott Kazimierz Switon, volt parlamenti képviselő - nyíltan
a „Lengyelország a lengyeleké” kirekesztő elvet hirdetik. Jozef Glemp bíboros,
lengyel prímás az elmúlt héten még kiállt az ultrakatolikus és antiszemita
nézeteket valló, a „Pápakeresztet védő” csoportosulás mellett. A prímás
nehezményezte azt is, hogy az izraeli kormányzat két tagja nem hivatalos
megbeszélésen arra kérte Lengyelország nagykövetét, hogy a lengyel kormány
segítsen minél előbb megoldást találni a konfliktus megszüntetésére. Az egyházfő
szerint ezzel beavatkoztak Lengyelország szuverenitásába. Glemp legutóbbi
nyilatkozatában viszont már felszólította az érdekelt feleket, hogy a haláltábor
területén vessenek véget a keresztek felállításának.
Mások határozottabb véleményt fogalmaznak meg: Henryk Muszynski érsek például
fontosnak tartja, hogy az egyház sikeres párbeszédet folytasson a zsidósággal. Az
érsek szemrehányást tett a szélsőséges katolikusoknak viselkedésükért, és
javasolta a keresztek eltávoltását olyan helyre, ahol senkit nem zavar az ottlétük.
A lengyel kormány a keresztek erőszakos eltávolítását „kommunista eljárásnak”
tartja, ezért az ügy békés rendezése érdekében javasolja, hogy az összes keresztet
helyezzék át a közvetlenül a tábor mellett lévő magántelekre, így állítva
emléket a náci megszállók által itt meggyilkolt 152 lengyel katolikusnak.
A lengyeleknek meg kell érteniük, hogy a zsidók számára Auschwitz
ugyanolyan jelkép, mint számukra Katyn - írja a Rzeczpospolita című lengyel lap. Az
auschwitzi haláltábor felszabadításának 50. évfordulója alkalmából megtartott
közvélemény-kutatásból kiderült: a lengyelek alig 8 százaléka tudta, hogy a
haláltábor áldozatai többségükben zsidók voltak, míg a megkérdezettek fele
szerint főként lengyelek haltak ott mártírhalált. A történelmi tények szerint az
auschwitzi áldozatok 90 százaléka volt zsidó - olvasható a lengyel konzervatív
lapban.