Vissza a tartalomjegyzékhez

PAPP ISTVÁN
Önkormányzatba mennének a civilek

Az idei önkormányzati választásokon nem várhatók olyan „vad és politikailag értelmezhetetlen koalíciók”, mint négy évvel ezelőtt - jelentette ki lapunknak Táll Éva szociológus, a civil szervezetek szakértője.

Szakértők szerint az őszi önkormányzati választásokon kevesebb civil szervezet vesz majd részt, mint négy évvel ezelőtt. 1994-ben a választásokon részt vevő 48 párt mellett mintegy 439 társadalmi szervezet is megmérette magát, és az elnyerhető mandátumok 5,5 százalékát meg is szerezte. A nagyarányú részvétel azt a látszatot keltheti, mintha a civil szervezetek fő működési területe általában a helyi politika lenne, ez azonban csak a mi régiónkban van így. Táll Éva szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa szerint az igazi civil szervezet olyan dolgokkal foglalkozik, amihez a politikának semmi köze. A magyar helyzet a posztkommunista társadalmak átpolitizáltságának és a történeti hagyományoknak köszönhető. Mint emlékezetes, a rendszerváltó pártok alternatív mozgalmakból fejlődtek pártokká, és a nyolcvanas évek közepén megjelenő városszépítő, környezetvédő szervezetek is a politikai élet aktív szereplőivé váltak a tanácsokkal való egyezkedés során.
Az aktív politikai szerepvállalás folyamatába illeszthetők az olyan szervezetek is, mint a héten alakult Öszszefogás Heves Megyéért Egyesület. Jakab István, a Heves megyei közgyűlés elnöke, az egyesület tagja elmondta, hogy a szervezet jelenleg választási pártként funkcionál, de alapszabályuk ezen túlmenően is megfogalmaz célokat. Szabó Miklós, a mintegy hetvenöt országos és regionális szervezetet tömörítő Társadalmi Unió elnöke a Heteknek elmondta: nem tartják feladatuknak a pártok szerepének átvételét. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a hatalom megfelelő párbeszédet folytat velük, különben érdekeiket csak direkt politizálással tudják érvényesíteni. Szabó szerint ebben az eddigi kormányokat sajnos mulasztások terhelik. Tavaly például az idei költségvetés közel harminckilós dokumentációjának véleményezésére a Társadalmi Unió két teljes napot kapott.
1994-ben egyébként a civil szervezetek közül a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) szerezte meg a legtöbb mandátumot. Gauland Mária, a NOE kampányfelelőse is hangot adott azon véleményének, hogy a „munka világán kívül nincs igazi érdekképviselet”.
Az elmúlt években sokat hallhattunk arról, hogy a demokrácia egyik fokmérőjének tekinthető a civil kezdeményezések részvétele a közéletben. Ebből a szempontból a helyzet nem túl rózsás. A Marketing Centrum felmérései szerint a polgárok önmagukat követően a civil szervezeteknek tulajdonítják a legkisebb befolyást - tájékoztatta lapunkat Márián Béla, az intézmény közvélemény-kutatási vezetője. Mint elmondta: figyelemre méltó az az adat is, amely szerint még az országos szintű - elsősorban környezetvédő - szervezetek ismertsége is mindössze harminc százalék körül mozog.