A statisztika alapján az öngyilkossági kísérletek száma a seregben az utóbbi
években kevesebb lett. Azt azonban, hogy kevés lenne, nem mondhatjuk, hiszen egy is sok.
A katonaság lényegében egyszerű: az ember bevonul, szolgál, leszerel, és kész. Az
utóbbi öt esztendőben azonban évente mintegy 15 halálos kimenetelű, és 300
„megúszott” öngyilkossági kísérlet történt a honvédségben Magyarországon.
Dr. Bognár László főorvos ezredes, a Központi Katonai Kórház mentálhigiéniai
osztályának vezetője, a csapatpszichológiai hálózat vezetője volt segítségünkre,
hogy egy kicsit többet értsünk a szóban forgó jelenségből.
Laktanyában. Menekülés a hosszú alvásba
Szerelmi csalódástól a halál vágyáig
B. GY. 20 éves kisvárosi fiatalember, a seregben a csuklója felett megvagdosta a
bőrét. Budapestre kísérővel jött, a vonaton öklével betörte a vonat ablakát. Az
indoka az volt, hogy a barátnője egy másik legénytől gyereket várt. Egyébként
rossz körülmények közt élt, a szülei elhagyták; átlagos intellektusú ember, a
közösségi terhelést nehezen viselte. Foglalkozása kőműves. Az eset után
leszerelték.
P. A. szintén 20 éves, szintén megszakadt partnerkapcsolat miatt vett be rengeteg
gyógyszert. Apja alkoholista volt, anyja - mikor a fiú 10 éves volt - öngyilkos
lett és meghalt. Van egy húga is, aki akkorra már megházasodott. P. A. barátnője
levélben közölte a sráccal, hogy szakít vele, és bár gyereket vár tőle, nem fogja
megszülni. Attól kezdve a fiú nem evett, mindenkivel barátságtalan volt, majd egy
napon bevette a gyógyszereket. Kórházba szállításakor nagyon durván szidta a
szüleit, főleg apját. Előzőleg is volt már egy öngyilkossági kísérlete, a metró
elé akart ugrani, de lefogták. Nem maradt senkije, így a sereg mint közösség
felértékelődött az életében. Visszaküldték szolgálni.
B. L. ugyancsak 20 esztendős, zsilettel felvágta az ereit, mert az alapkiképzésen
beígért kimenőt nem kapta meg. Erős bezártságérzése volt a laktanyában, nehezen
bírta a militáns dresszúrát. Szülei elváltak, anyjával élt, korai
partnerkapcsolata miatt elhanyagolta az iskolát, anyja tartotta el őt és barátnőjét
is. Kevés volt az elvárás a szülők részéről. A kezelés után az orvosok
elintézték neki a rendszeres kimenőt. Később szakmát tanult és megházasodott.
K. P. 19 éves, elmondása szerint ki akarta próbálni, hogy bírja-e a sereget, de nem
bírta. Eleve averzióval viseltetett a zöld egyenruhával szemben. Naplót vezetett,
amelyben leírta vívódásait. Mikor társai ezt megtalálták, elkezdték gúnyolni,
poénok céltáblája lett, röhögtek rajta. Ezeket olyan rosszul viselte, hogy üvegbe
öklözött és egy cserépdarabbal felvagdalta az ereit. Apja egyébként tornatanár
volt, aki örökké elégedetlen volt a fia muszklijával. Mikor a fiú erdésznek akart
tanulni, a zord atya építőipari suliba küldte. Barátai nem voltak, nem közeledett
nagy érzelmekkel senkihez. A terápia után leszerelték.
Felmerül a kérdés, hogy egyenes következménye volt-e a srácok tette az
előzményeknek? Nem. Ők mégis valamiért így döntöttek. A pszichológus szerint az
öngyilkosságra való hajlam örökölhető. A családban látott „problémamegoldó”
képleteket a gyermekek hajlamosak elsajátítani. Vannak, akik sok-sok alternatívát
látnak problémáik megoldását illetően, vannak, akik kevesebbet, de sajnos olyanok is
akadnak, akik úgy akarnak szabadulni a krízishelyzetektől, hogy elfordulnak az
élettől. „A problémák azért vannak, hogy megoldjuk azokat, nem azért, hogy
elforduljunk az élettől miattuk” - mondta ki az ősi bölcsességet Bognár főorvos
úr.
A katonaság kötelékébe elvileg csak lelkileg egészséges emberek kerülhetnek. Az
alkalmassági vizsgálaton nézik a jelöltek intelligenciaszintjét, problémamegoldó
képességét, alkalmazkodási képességét, lelki érettségét. A lelki éretlenség
megnyilvánulhat a felelősségérzet hiányában, egoizmusban, veszélyeztetettség
érzékelésének hiányában, az akarati élet hiányában - ami azt jelenti, hogy ami
eszébe jut, azt teszi. A gyakran dekompenzálódó - személyiségükben egyensúlyt
vesztő - embereket régebben pszichopatáknak nevezték, ma már személyiségzavarban
szenvedőknek hívják őket. Az ilyeneket ideiglenesen alkalmatlannak nyilvánítják,
bízva abban, hogy 25 éves korukig megérik a személyiségük. Drog- és
alkoholfüggőket nem soroznak be.
Családfüggők
A seregben elkövetett öngyilkossági kísérletek okai között 55 százalékban
vannak a családi és partnerkrízisek. „A család másként viszonyul a bevonulóhoz,
mint a leszerelőhöz” - vélekedik az orvos-ezredes. A szülők általában jelzik is
a fiuknak, hogy ha obsitos lesz, elvárják, hogy a saját lábára álljon. Erre
különféle célozgatásokat is tesznek - ez stresszt okozhat a katonában.
Sokszor az élettársak pártoltak el lovagjuktól a szolgálat idején. A nagy szerelem
nem bírta ki a kimenők szorosságát, a katonaidő lejártáig. Páran emiatt -
ahelyett, hogy hűségesebb hölgy után néztek volna - amúgy katonásan fogalmazva
„kiakadtak”, szaknyelven szólva „dekompenzálódtak”. A laktanya kerítésein
belül keveset tud tenni a baka, ez még inkább felerősíti a krízist.
A tipikusan militáns konfliktusok közül a klasszikus „öreg-kopasz” súrlódások
30, a felettes-beosztott ellentétek 15 százalékát teszik ki a szuicid
megnyilvánulások közvetlen kiváltó okainak. Az „öreg” nem felettese a
„kopasznak”, mégis gyakran parancsolgat neki. A beavatás lényege a bevonuló katona
addigi értékrendjének durva lerombolása. Ez parancsutasításos rendszerben
történik, amiből a fiatal ki se léphet. Az első hat hét során emiatt történt a
legtöbb kísérlet.
Ha a beosztott nem látja értelmét a feladatnak, lázad. Érdekes módon a magasabb
kiképzéseken kevesebb az összeütközés főnök és közkatona között, mivel a fiúk
általában jobban értékelik a kemény felkészítést. Ha viszont lázadnak, akkor
parázs helyzet alakulhat ki. A legény makacs, a tiszt bizonyít. A verbális erőszak
kedvelt eszköz a laktanyában: „Apád is senki, anyád is senki, te is senki vagy...”
Ezek a szavak érzékenyen érinthetnek egy fiatalembert. Ezenfelül nagy igényeket
támasztanak mostanában a hivatásos katonákkal szemben az ifjoncok. Elvárják, hogy
kiválóbb legyen náluk, mindenkihez személyesen szóljon, és így tovább. A
kommunikációs zavarok is súrlódásokat okozhatnak.
Az éretlenség divatja
Hogyan lehetne megelőzni a kríziseket? A rövid katonaidő mindenképpen sokat
segít. Ma már az eltávozás alanyi jogon jár a sorkatonának, csak szolgálat és
kiképzés miatt lehet benntartani a fiatalokat. A tiszteket újabban kiképzésükkor
komoly pszichológiai ismeretekkel látják el, így felismerik a veszélyeztetett
embereket. A tábori lelkészek munkája nagyon fontos. „Egy hívő katona számára
minden problémára megoldást tud adni a tábori lelkész” - nyilatkozta Bognár
doktor, aki sajnálatosnak tartja, hogy manapság a lelki éretlenség a divat. Az a régi
nézet, miszerint aki nem volt katona, nem is igazi férfi, mára eltűnt a köztudatból.
Ma már inkább az a „nagy fej”, aki ellógja a sereget, csak az vonul be, aki erre
nem képes. Megdöbbentő adat az is, hogy minden negyedik fiatal kábítószeres.
Szolgálati fegyverével öngyilkosságot követett el őrszolgálatának
ellátása közben B. M. honvéd szerdán délelőtt Várpalotán. A sorkatona a Magyar
Honvédség Központi Gyakorló és Lőtérparancsnokságán, a Kossuth Lajos Laktanya
őrtornyában teljesített szolgálatot, amikor 9 óra 25 perckor fejbe lőtte magát.
Életveszélyes állapotban a várpalotai kórházba, majd a budapesti Központi Honvéd
Kórházba szállították. A honvéd a szakszerű kezelés ellenére életét vesztette a
kórházban. Az ügyben, miután értesítették a Győri Katonai Ügyészséget is, a
várpalotai rendőrkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság kezdett
vizsgálatot - közölte a százados.