Vissza a tartalomjegyzékhez

SZAKONYI DÁVID
Öngyilkos katonák

A statisztika alapján az öngyilkossági kísérletek száma a seregben az utóbbi években kevesebb lett. Azt azonban, hogy kevés lenne, nem mondhatjuk, hiszen egy is sok. A katonaság lényegében egyszerű: az ember bevonul, szolgál, leszerel, és kész. Az utóbbi öt esztendőben azonban évente mintegy 15 halálos kimenetelű, és 300 „megúszott” öngyilkossági kísérlet történt a honvédségben Magyarországon. Dr. Bognár László főorvos ezredes, a Központi Katonai Kórház mentálhigiéniai osztályának vezetője, a csapatpszichológiai hálózat vezetője volt segítségünkre, hogy egy kicsit többet értsünk a szóban forgó jelenségből.


Laktanyában. Menekülés a hosszú alvásba

Szerelmi csalódástól a halál vágyáig

B. GY. 20 éves kisvárosi fiatalember, a seregben a csuklója felett megvagdosta a bőrét. Budapestre kísérővel jött, a vonaton öklével betörte a vonat ablakát. Az indoka az volt, hogy a barátnője egy másik legénytől gyereket várt. Egyébként rossz körülmények közt élt, a szülei elhagyták; átlagos intellektusú ember, a közösségi terhelést nehezen viselte. Foglalkozása kőműves. Az eset után leszerelték.
P. A. szintén 20 éves, szintén megszakadt partnerkapcsolat miatt vett be rengeteg gyógyszert. Apja alkoholista volt, anyja - mikor a fiú 10 éves volt - öngyilkos lett és meghalt. Van egy húga is, aki akkorra már megházasodott. P. A. barátnője levélben közölte a sráccal, hogy szakít vele, és bár gyereket vár tőle, nem fogja megszülni. Attól kezdve a fiú nem evett, mindenkivel barátságtalan volt, majd egy napon bevette a gyógyszereket. Kórházba szállításakor nagyon durván szidta a szüleit, főleg apját. Előzőleg is volt már egy öngyilkossági kísérlete, a metró elé akart ugrani, de lefogták. Nem maradt senkije, így a sereg mint közösség felértékelődött az életében. Visszaküldték szolgálni.
B. L. ugyancsak 20 esztendős, zsilettel felvágta az ereit, mert az alapkiképzésen beígért kimenőt nem kapta meg. Erős bezártságérzése volt a laktanyában, nehezen bírta a militáns dresszúrát. Szülei elváltak, anyjával élt, korai partnerkapcsolata miatt elhanyagolta az iskolát, anyja tartotta el őt és barátnőjét is. Kevés volt az elvárás a szülők részéről. A kezelés után az orvosok elintézték neki a rendszeres kimenőt. Később szakmát tanult és megházasodott.
K. P. 19 éves, elmondása szerint ki akarta próbálni, hogy bírja-e a sereget, de nem bírta. Eleve averzióval viseltetett a zöld egyenruhával szemben. Naplót vezetett, amelyben leírta vívódásait. Mikor társai ezt megtalálták, elkezdték gúnyolni, poénok céltáblája lett, röhögtek rajta. Ezeket olyan rosszul viselte, hogy üvegbe öklözött és egy cserépdarabbal felvagdalta az ereit. Apja egyébként tornatanár volt, aki örökké elégedetlen volt a fia muszklijával. Mikor a fiú erdésznek akart tanulni, a zord atya építőipari suliba küldte. Barátai nem voltak, nem közeledett nagy érzelmekkel senkihez. A terápia után leszerelték.
Felmerül a kérdés, hogy egyenes következménye volt-e a srácok tette az előzményeknek? Nem. Ők mégis valamiért így döntöttek. A pszichológus szerint az öngyilkosságra való hajlam örökölhető. A családban látott „problémamegoldó” képleteket a gyermekek hajlamosak elsajátítani. Vannak, akik sok-sok alternatívát látnak problémáik megoldását illetően, vannak, akik kevesebbet, de sajnos olyanok is akadnak, akik úgy akarnak szabadulni a krízishelyzetektől, hogy elfordulnak az élettől. „A problémák azért vannak, hogy megoldjuk azokat, nem azért, hogy elforduljunk az élettől miattuk” - mondta ki az ősi bölcsességet Bognár főorvos úr.
A katonaság kötelékébe elvileg csak lelkileg egészséges emberek kerülhetnek. Az alkalmassági vizsgálaton nézik a jelöltek intelligenciaszintjét, problémamegoldó képességét, alkalmazkodási képességét, lelki érettségét. A lelki éretlenség megnyilvánulhat a felelősségérzet hiányában, egoizmusban, veszélyeztetettség érzékelésének hiányában, az akarati élet hiányában - ami azt jelenti, hogy ami eszébe jut, azt teszi. A gyakran dekompenzálódó - személyiségükben egyensúlyt vesztő - embereket régebben pszichopatáknak nevezték, ma már személyiségzavarban szenvedőknek hívják őket. Az ilyeneket ideiglenesen alkalmatlannak nyilvánítják, bízva abban, hogy 25 éves korukig megérik a személyiségük. Drog- és alkoholfüggőket nem soroznak be.

Családfüggők

A seregben elkövetett öngyilkossági kísérletek okai között 55 százalékban vannak a családi és partnerkrízisek. „A család másként viszonyul a bevonulóhoz, mint a leszerelőhöz” - vélekedik az orvos-ezredes. A szülők általában jelzik is a fiuknak, hogy ha obsitos lesz, elvárják, hogy a saját lábára álljon. Erre különféle célozgatásokat is tesznek - ez stresszt okozhat a katonában.
Sokszor az élettársak pártoltak el lovagjuktól a szolgálat idején. A nagy szerelem nem bírta ki a kimenők szorosságát, a katonaidő lejártáig. Páran emiatt - ahelyett, hogy hűségesebb hölgy után néztek volna - amúgy katonásan fogalmazva „kiakadtak”, szaknyelven szólva „dekompenzálódtak”. A laktanya kerítésein belül keveset tud tenni a baka, ez még inkább felerősíti a krízist.
A tipikusan militáns konfliktusok közül a klasszikus „öreg-kopasz” súrlódások 30, a felettes-beosztott ellentétek 15 százalékát teszik ki a szuicid megnyilvánulások közvetlen kiváltó okainak. Az „öreg” nem felettese a „kopasznak”, mégis gyakran parancsolgat neki. A beavatás lényege a bevonuló katona addigi értékrendjének durva lerombolása. Ez parancsutasításos rendszerben történik, amiből a fiatal ki se léphet. Az első hat hét során emiatt történt a legtöbb kísérlet.
Ha a beosztott nem látja értelmét a feladatnak, lázad. Érdekes módon a magasabb kiképzéseken kevesebb az összeütközés főnök és közkatona között, mivel a fiúk általában jobban értékelik a kemény felkészítést. Ha viszont lázadnak, akkor parázs helyzet alakulhat ki. A legény makacs, a tiszt bizonyít. A verbális erőszak kedvelt eszköz a laktanyában: „Apád is senki, anyád is senki, te is senki vagy...” Ezek a szavak érzékenyen érinthetnek egy fiatalembert. Ezenfelül nagy igényeket támasztanak mostanában a hivatásos katonákkal szemben az ifjoncok. Elvárják, hogy kiválóbb legyen náluk, mindenkihez személyesen szóljon, és így tovább. A kommunikációs zavarok is súrlódásokat okozhatnak.

Az éretlenség divatja

Hogyan lehetne megelőzni a kríziseket? A rövid katonaidő mindenképpen sokat segít. Ma már az eltávozás alanyi jogon jár a sorkatonának, csak szolgálat és kiképzés miatt lehet benntartani a fiatalokat. A tiszteket újabban kiképzésükkor komoly pszichológiai ismeretekkel látják el, így felismerik a veszélyeztetett embereket. A tábori lelkészek munkája nagyon fontos. „Egy hívő katona számára minden problémára megoldást tud adni a tábori lelkész” - nyilatkozta Bognár doktor, aki sajnálatosnak tartja, hogy manapság a lelki éretlenség a divat. Az a régi nézet, miszerint aki nem volt katona, nem is igazi férfi, mára eltűnt a köztudatból. Ma már inkább az a „nagy fej”, aki ellógja a sereget, csak az vonul be, aki erre nem képes. Megdöbbentő adat az is, hogy minden negyedik fiatal kábítószeres.


Szolgálati fegyverével öngyilkosságot követett el őrszolgálatának ellátása közben B. M. honvéd szerdán délelőtt Várpalotán. A sorkatona a Magyar Honvédség Központi Gyakorló és Lőtérparancsnokságán, a Kossuth Lajos Laktanya őrtornyában teljesített szolgálatot, amikor 9 óra 25 perckor fejbe lőtte magát. Életveszélyes állapotban a várpalotai kórházba, majd a budapesti Központi Honvéd Kórházba szállították. A honvéd a szakszerű kezelés ellenére életét vesztette a kórházban. Az ügyben, miután értesítették a Győri Katonai Ügyészséget is, a várpalotai rendőrkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság kezdett vizsgálatot - közölte a százados.