Vajon az euro komoly ellenfele lesz-e a dollárnak? Globális pénznemmé válhat-e az
euro, s ha igen, kiemelkedése milyen hatást válthat ki a világgazdaságban? - tette
fel a kérdést a The Financial Times múlt heti száma. A franciák bíznak benne, hogy
igen, a legtöbb amerikai azt feltételezi, hogy nem. Larry Summers, az Egyesült Államok
Kincstárának helyettes titkára másokkal együtt úgy véli: „A közeljövőben a
dollár marad az első számú tartalék valuta.”
Robert Mundell, a neves amerikai egyetem, a Columbia University tanára azonban úgy
nyilatkozott az újságnak, hogy hazája önelégültsége téves. Szerinte az euro
bevezetése a leglényegesebb nemzetközi pénzügyi előrelépés, mióta az első
világháborúban uralkodó pénznemként a font helyébe a dollár lépett.
Az euro széles körű használatát - mint nemzetközi csereeszközt és értékőrzőt
- fizetőképessége, és biztonságossága alapozza meg. Az előbbi a hozzá tartozó
piacok szélességétől és mélységétől függ, az utóbbit a pénzügyi józanság
és a politikai stabilitás határozza meg.
Az eredeti 11 tagú eurozóna bruttó hazai összterméke az egyesült államokbelinek
csupán 80 százaléka. Ha azonban ehhez hozzászámítjuk Nagy-Britannia és a másik
három, az euróból most kívül maradó ország (Dánia, Görögország és
Svédország) GDP-jét, akkor már egy olyan kibocsátású területet kapunk, mint az
USA. A pénzügyi stabilitást pedig az Európai Központi Bank próbálja biztosítani. A
nagy kétely valójában politikai - állítja a szaklap. Az eurót kibocsátó
hatóság eltűnése ugyanis sokkal valószínűbb, mint az Egyesült Államok
kormányáé.
Közgazdászok igazolva látják azt - összegzi a lap a véleményeket -, hogy a közös
európai pénz felbukkanása csökkentheti a dollár szerepét, amely amúgy is túl nagy
arányú az amerikai gazdaság és kereskedelem méretéhez képest.
Éppen ezért érdemes feltenni a kérdést: vajon mekkora és milyen hatása lenne az
eurónak, ha világvalutává válna. Minden valószínűség szerint rendkívül nagy.
Különösen az ázsiai válság fényében tűnik annak: a Gazdasági Együttműködési
és Fejlesztési Szervezet (OECD) számításai szerint a krízis 1999-re az Egyesült
Államok folyó fizetési mérlegének deficitjét 249 milliárd dollárra, a 11 tagú
EU-zóna költségvetési feleslegét viszont 152 milliárd dollárra pumpálja majd. A
megváltozott helyzetben komoly gondot jelenthet a hatalmas amerikai hiány
finanszírozása és a dollár zuhanásának megakadályozása. Ha a világ többi része
is az euro felé fordulna, erőteljes felértékelődés venné kezdetét, amely akár a
40 százalékot is elérhetné. Mindezek a jelenségek csak tovább nehezítenék az unió
- amúgy is problematikus - pénzpolitikáját.
Nyitott kérdés, hogy az euro születése tényleg az elmúlt 129 év legnagyobb
változását jelenti-e majd a pénzvilágban. Hatása egy globális pénzügyi és
gazdasági felfordulás közepette különösen drámai lehet.