Vissza a tartalomjegyzékhez

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Kína Arafat mellé állt

Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke háromnapos kínai látogatásának végén kijelentette, „nagyon komoly” támogatást nyert a palesztinok számára Pekingtől. A 16 hónapja veszteglő közel-keleti békefolyamattal kapcsolatban Arafat elmondta: „Eredményekre van szükségünk, nem pedig tárgyalásokra. Az izraeliek próbálják kikerülni, hogy pontosan és őszintén megvalósítsák azt, amit aláírtunk.”


Csiang Cö-min kínai elnök és Jasszer Arafat palesztin vezető. Megegyeztek Fotó: MTI

Izraelben Ariel Saron, a jobboldal egyik vezetője viszont arra figyelmeztetett: az izraeli kormány megbukna abban az esetben, ha a hadsereg Ciszjordánia további 13,1 százalékáról kivonná egységeit, ahogyan azt Washington szorgalmazza. Az izraeli közszolgálati rádió szerint a keményvonalas politikus a biztonsági kabinet ülésén kijelentette, hogy a csapatkivonás a kormánytöbbség egy részének az ellenállásába ütközne, és bizalmi szavazásba torkollna. Saron újra azt javasolta, hogy 9 százalékban maximálják az átadandó területek arányát, nehogy „Izrael biztonsága veszélybe kerüljön”.
A biztonsági kabinet, amelyben Saron mellett Jichák Mordehai védelmi és Nátán Saranszki kereskedelmi és ipari miniszter foglal helyet, ismét elnapolta a döntést az amerikai tervről. Mindenesetre megbízta Mordehait, hogy találkozzon Jasszer Arafat palesztin elnökkel és Mahmud Abbasszal, a PFSZ „második emberével”.
Az egyik izraeli tévécsatorna szerint Mordehai a megbeszélések során vitába keveredett Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel. A védelmi miniszter ugyanis úgy vélte, hogy tárgyalási fölhatalmazása valamennyi függő kérdésre kiterjed, és döntéseket is hozhat a megbeszélések folyamán. Netanjahu szerint azonban Mordehainak az izraeli pozíciók kifejtésére kell szorítkoznia, és nem hozhat önálló döntéseket.
Miközben az izraeli és a palesztin álláspont az emúlt 16 hónapban nem közeledett egymáshoz, az ENSZ 18 független szakértőből álló emberi jogi bizottsága vizsgálatot kezdett az izraeli emberi jogi helyzetről. „Az arab lakosság megszenvedi az arab államokkal fennálló konfliktus következményeit” - ismerte el az izraeli küldöttség szerdán az ENSZ-testület előtt Genfben, hozzátéve: ez azzal jár, hogy az ország területén élő arabok az oktatásban, lakáshoz jutásban és a munkaerőpiacon jelentős hátrányban vannak.


A BT elítéli Jeruzsálem bővítését

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa keddre virradóra felszólította Izraelt, hogy mondjon le a Nagy-Jeruzsálem megvalósítását célzó tervéről. Az ezzel kapcsolatos BT-elnöki nyilatkozatot a testület egyhangúlag elfogadta. Meglepetés, hogy az eddigi Izrael-ellenes ENSZ-határozatokat következetesen megvétózó Egyesült Államok is úgy ítélte meg, hogy az izraeli kormánynak a „Nagy-Jeruzsálem” megteremtésére vonatkozó június 21-i határozata „súlyos és káros” döntés. Amint azt lapunk korábban megírta, Jeruzsálem nyugati irányú kibővítése nem érint olyan területeket, amelyekre az oslói megállapodás keretében a palesztinok igényt tartanának. A Biztonsági Tanács hétfő esti rövid ülésén a résztvevők ennek ellenére felszólították Izraelt, hogy ne tegyen olyan lépéseket, amelyek kedvezőtlenül befolyásolnák a palesztinokkal folytatott tárgyalásokat.