Vissza a tartalomjegyzékhez

MUNKATÁRSUNKTÓL
Jól kereső olajfodrászok


Egy háztáji tartály ellenörzése. „Jellegzetesen magyaros” Fotó: MTI

Szeged az olajszőkítés fővárosa. Innen indult el mindaz, ami napjainkban ehhez a jellegzetesen magyaros csengésű fogalomhoz, az olajszőkítéshez kapcsolható. Halász Kálmán író-újságíró publikált egy könyvet a szervezett bűnözés ezen ágazatáról „Elátkozott riportok” címmel. Halász kifejtette: a simlis ügyekhez szükséges pénz még a rendszerváltás környéki időkben halmozódott fel ruhákkal, alkohollal, antibébi-tablettákkal - főleg Jugoszlávokkal való - üzletelésből. Azután jött az ötlet: az olcsó fűtőolajat a drága gázolajtól csak a piros festék különböztette meg, választotta el összetételében. Megindult hát a piros festék kivonatolása, azaz a szőkítés. Egy idő után már mintegy 2-3 ezer főre gyarapodott a leleményes festéktelenítők tábora, mindenki 20-30 forintot keresett egy-egy liter után. Milliók forogtak. Voltak, akik átmentek a fehérgazdaságba, vagy legalábbis megpróbáltak átmenni, voltak, akik elhagyták az országot, és voltak, akik eldajdajozták a szerzett vagyont.
Hazánkban mintegy ötszáz ember gazdagodott meg az olajszőkítésből. A pénz tisztítását jórészt államkötvények vásárlásával oldották meg. Ezután úgymond pénzintézeti tevékenységbe kezdtek, pontosabban mondva uzsorára adtak hiteleket, havi 20-40 százalékos, legalább évi 200 százalékos kamatra. A kihelyezett pénzeket nem mindenki akarta megadni, talán nem is tudták volna, beindultak tehát a „pénzt vagy életet” leszámolások. A szakértő Halász tudomása szerint az olajos csoportok összedolgoztak, s míg a piac nem telt meg, laza szervezettség volt a csoportok közt. Körülbelül száz emberről van szó, akik a piramis csúcskövét képezik, de ezek máig ismeretlenek.
A Győr-Moson-Sopron megyei helyzetről Bárány István rendőr alezredes tájékoztatta lapunkat. Náluk a trükkös lopások - autópályán megállítják az áldozatot és ellopják a pénzét -, bankkártyahamisítások, számítógépes, telefonos csalások és az olajforgalmazás képezik a szervezett alvilág tevékenységének megnyilvánulásait. De „klaszszikus” tevékenységek is jelen vannak, mint például kábítószerkereskedelem, prostitúció, csempészés, embercsempészés.
Az alvilág struktúrájáról elmondta: legalacsonyabb szinten vannak a végrehajtók. Azok végzik el a piszkos munkát adottságaiknak megfelelően. Utánuk jönnek a védők. Ők a megvásárolt szakemberek, a jogszabályok tudorai. Figyelik a rendőrséget, esetleg informátornak ajánlkoznak, s egy esetleges lebukás esetén ők azok, akik a lehető legkisebb jogkövetkezményekről hivatottak gondoskodni. Ezután jönnek a középirányítók, őket még ismerik a végrehajtók, és végül az érinthetetlenek: „csúcsgórék, vagy keresztapák, ahogy tetszik” - tudtuk meg az alezredestől.
A keleti országrészről Kiss János zászlós, a Hajdú Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szervezett bűnözés elleni osztályának munkatársa számolt be a Heteknek. Mint mondotta, a megyében robbantás és leszámolás nem volt. Az autólopások főleg Debrecenben és az idegenforgalom számára fontosabb helyeken jelentek meg, s a kábítószerkereskedelem is jelen van. 1997-ben 27 fogyasztó ellen indult eljárás, 98-ban csak eddig 29 ellen. A veszélyeztetett réteg a 18-20 évesek. A határmenti megyében a külföldi elkövetők száma elenyésző. „Nem ez a béke szigete, de viszonylag nyugodt vidék, szép eredményeink vannak” - összegezte a rendőrtiszt.