Egy háztáji tartály ellenörzése. „Jellegzetesen magyaros” Fotó: MTI
Szeged az olajszőkítés fővárosa. Innen indult el mindaz, ami napjainkban ehhez a
jellegzetesen magyaros csengésű fogalomhoz, az olajszőkítéshez kapcsolható. Halász
Kálmán író-újságíró publikált egy könyvet a szervezett bűnözés ezen
ágazatáról „Elátkozott riportok” címmel. Halász kifejtette: a simlis ügyekhez
szükséges pénz még a rendszerváltás környéki időkben halmozódott fel ruhákkal,
alkohollal, antibébi-tablettákkal - főleg Jugoszlávokkal való - üzletelésből.
Azután jött az ötlet: az olcsó fűtőolajat a drága gázolajtól csak a piros festék
különböztette meg, választotta el összetételében. Megindult hát a piros festék
kivonatolása, azaz a szőkítés. Egy idő után már mintegy 2-3 ezer főre gyarapodott
a leleményes festéktelenítők tábora, mindenki 20-30 forintot keresett egy-egy liter
után. Milliók forogtak. Voltak, akik átmentek a fehérgazdaságba, vagy legalábbis
megpróbáltak átmenni, voltak, akik elhagyták az országot, és voltak, akik
eldajdajozták a szerzett vagyont.
Hazánkban mintegy ötszáz ember gazdagodott meg az olajszőkítésből. A pénz
tisztítását jórészt államkötvények vásárlásával oldották meg. Ezután
úgymond pénzintézeti tevékenységbe kezdtek, pontosabban mondva uzsorára adtak
hiteleket, havi 20-40 százalékos, legalább évi 200 százalékos kamatra. A kihelyezett
pénzeket nem mindenki akarta megadni, talán nem is tudták volna, beindultak tehát a
„pénzt vagy életet” leszámolások. A szakértő Halász tudomása szerint az olajos
csoportok összedolgoztak, s míg a piac nem telt meg, laza szervezettség volt a
csoportok közt. Körülbelül száz emberről van szó, akik a piramis csúcskövét
képezik, de ezek máig ismeretlenek.
A Győr-Moson-Sopron megyei helyzetről Bárány István rendőr alezredes tájékoztatta
lapunkat. Náluk a trükkös lopások - autópályán megállítják az áldozatot és
ellopják a pénzét -, bankkártyahamisítások, számítógépes, telefonos csalások
és az olajforgalmazás képezik a szervezett alvilág tevékenységének
megnyilvánulásait. De „klaszszikus” tevékenységek is jelen vannak, mint például
kábítószerkereskedelem, prostitúció, csempészés, embercsempészés.
Az alvilág struktúrájáról elmondta: legalacsonyabb szinten vannak a végrehajtók.
Azok végzik el a piszkos munkát adottságaiknak megfelelően. Utánuk jönnek a védők.
Ők a megvásárolt szakemberek, a jogszabályok tudorai. Figyelik a rendőrséget,
esetleg informátornak ajánlkoznak, s egy esetleges lebukás esetén ők azok, akik a
lehető legkisebb jogkövetkezményekről hivatottak gondoskodni. Ezután jönnek a
középirányítók, őket még ismerik a végrehajtók, és végül az érinthetetlenek:
„csúcsgórék, vagy keresztapák, ahogy tetszik” - tudtuk meg az alezredestől.
A keleti országrészről Kiss János zászlós, a Hajdú Bihar Megyei
Rendőr-főkapitányság szervezett bűnözés elleni osztályának munkatársa számolt
be a Heteknek. Mint mondotta, a megyében robbantás és leszámolás nem volt. Az
autólopások főleg Debrecenben és az idegenforgalom számára fontosabb helyeken
jelentek meg, s a kábítószerkereskedelem is jelen van. 1997-ben 27 fogyasztó ellen
indult eljárás, 98-ban csak eddig 29 ellen. A veszélyeztetett réteg a 18-20 évesek. A
határmenti megyében a külföldi elkövetők száma elenyésző. „Nem ez a béke
szigete, de viszonylag nyugodt vidék, szép eredményeink vannak” - összegezte a
rendőrtiszt.