Vissza a tartalomjegyzékhez

MUNKATÁRSAINKTÓL
Államosított társadalombiztosítás

Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével megalakult a Magyar Köztársaság új kormánya. Az új miniszterek átvették Göncz Árpád köztársasági elnöktől kinevezési okmányukat, és hivatali esküt tettek a parlament előtt.


Orbán Viktor és Göncz Árpád. Kinevezve a kormány Fotó: MTI

A kormány megalakulását megelőzően az országgyűlés elfogadta az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási önkormányzatok megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. Ezeket a szervezeteket még az MDF vezette kormány hozta létre 1993-ban, többek között azzal az indokkal, hogy a befizetők így ellenőrizhetik a járulékok felhasználását. A munkaadók sajátos delegálással, a munkavállalók pedig választásokkal juttatták képviselőiket az önkormányzatokba. A választásokon - amint köztudott - a „szocialista” MSZOSZ kapta a legtöbb szavazatot. A két szervezet működését állandó kritikák érték. Sokak előtt pedig az tette ellenszenvessé a testületeket, hogy tavaly Horn Gyula közbenjárására megváltoztatták a munkavállalói képviselet kialakításának módját: így ők is delegálással kerülnek a testületbe. Az önkormányzat ezután kissé más összetételben, de továbbra is MSZOSZ-es „főiránnyal” működött tovább. Az akkori ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordult, amely úgy döntött, hogy maga a delegálás nem, de annak technikája ellentétes az alaptörvénnyel. A határozat azt is kimondta, hogy a törvényalkotás feladata 2000. január elsejéig - a mandátumok lejártáig - olyan szabályt alkotni, mely a testületnek demokratikus legitimációt ad.
A Fidesz szakértői - az alkotmányellenes helyzet felszámolása mellett - két fő indokkal magyarázták az önkormányzatok megszüntetését. Először is azzal, hogy a két testület irányítása alatt sem lett jobb az egészségügyi és nyugdíjintézetek gazdálkodása, emellett korrupciógyanús üzletekkel, illetve rossz gazdálkodással is megvádolható a szervezet. Ez utóbbiakra remek példák: a vényellenôrzési rendszer, a CM Klinikák vagy a Wesselényi utcai székház körül kialakult anomáliák. A demokratikus felügyeletet az állampolgárokat képviselő parlament is el tudja látni, nincs szükség külön önkormányzatokra. Érdekes az, hogy mindezen indokokat korábban az SZDSZ is osztotta, de a kormánykoalícióban nem tudta érvényesíteni - a fideszes javaslathoz hasonló - megszüntetési szándékát. Így érthető, hogy a szavazáskor az SZDSZ-es képviselők - előzetes bejelentésüknek megfelelően - miért tartózkodtak.
Álláspontjuk szerint a megszüntetés időzítésével van a gond, mert az hónapokig tartó jogbizonytalanságot eredményezhet azzal, hogy a törvény már az elfogadását követő nyolcadik napon hatályba lép, ám a végrehajtásához szükséges jogszabályokat csak kilencven napon belül kell az országgyűlés elé terjeszteni. A javaslatra egyedül az MSZP voksolt nemmel, mert véleményük szerint az államosítás mögött az áll, hogy a tb-vagyont az egészségügy privatizációjára használnák fel.
A honatyák elfogadták a felsőoktatási törvény módosítását is, így szeptembertől tandíjmentes lesz az első diploma megszerzése. A friss változtatások között szerepel a családi támogatások átalakítása is, mely szerint januártól ismét alanyi jogon jár a családi pótlék és a gyes.


Pepita szakszervezeti front

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) közleményt adott közre, melyből az derül ki, hogy a Fidesz eljárását elfogadhatatlannak tartják. Szerintük sem az Alkotmánybíróság álláspontja, sem az újonnan megalakult önkormányzatok tevékenysége nem tette indokolttá ezt a sürgősséget. A SZEF felkéri Göncz Árpád köztársasági elnököt, hogy az említett törvény aláírása előtt kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. A SZEF egyébként kész az Alkotmánybírósághoz fordulni. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) konkrétan kijelentette: az Alkotmánybírósághoz fordulnak a döntés ellen. A Munkástanácsok Országos Szövetsége viszont közleményben üdvözölte az új kormány döntését. Sajnálják, hogy nem vált be hazánkban az az intézményi modell, amely a társadalombiztosítás önkormányzati irányítását valósítja meg számos európai országban. Ugyanakkor belátják, hogy ezt az alkotmányellenes, pazarló és minden szempontból átláthatatlan rendszert meg kell szüntetni - szólt a nyilatkozat.