Vissza a tartalomjegyzékhez


A HÉTEN TÖRTÉNT
Rezidenciabotrány Minszkben

Az ukrán külügyminisztériumba kérették csütörtökön Fehéroroszország kijevi nagykövetét, hogy rajta keresztül felszólítsák Minszket: minél előbb rendezze a nemzetközi diplomáciai botránnyá dagadt rezidenciaügyet a nemzetközi jog előírásaival és a Fehéroroszország által vállalt kötelezettségekkel összhangban. Az ukrán külügyminisztérium magyarázatot kért a fehérorosz nagykövettől arra, hogy miért kellett kiköltöztetni a külföldi diplomáciai képviseletek vezetőit rezidenciájukról. Hétfőn tiltakozásul már távozott Minszkből az amerikai nagykövet és öt EU-tagállam (Nagy-Britannia, Franciaország, Görögország, Olaszország és Németország) nagykövete. Az EU szerint Minszk megsérti a diplomáciai képviselők kiváltságait és mentességeit rögzítő bécsi egyezményt, ezért az unió soros elnökségét ellátó Nagy-Britannia minszki nagykövete jelezte, hogy az uniós tagállamok távozásra szólítják föl Fehéroroszország nagyköveteit. (MTI)


Klima feltételei a NATO-belépéshez

Viktor Klima osztrák kancellár csütörtökön este az ORF televízió híradójában nyomatékosította, hogy szerinte milyen feltételek mellett csatlakozhatna esetleg Ausztria a NATO-hoz. Klima először az úgynevezett segítségnyújtási kötelezettséget vetette el, amely az osztrákokat arra kényszeríthetné, hogy katonáikat például Törökországban vessék be. Másrészt a NATO-nak át kellene alakulnia nukleáris fegyverek nélküli békefenntartó és béketeremtő szervezetté. Az osztrák kancellár hasonlóan nyilatkozott a News című hetilapban is. Kijelentette: „Mindaddig, amíg a NATO nem alakul át lényegileg, nincs osztrák belépés. Klima szerint Ausztriának a maga útját kell járnia, így többet tehet saját és Európa biztonságáért. (MTI)


Alacsony a svájci ajánlat

New York állam kormányzója, George Pataki pénteken fölszólította a három legnagyobb svájci bankot, hogy növeljék azt az összeget, amelyet a holocaust-áldozatok által az Egyesült Államokban ellenük indított perek megegyezéses rendezésére fölajánlottak. A három zürichi pénzintézet bejelentette, hogy legfeljebb 600 millió dollárt hajlandók folyósítani a holocaust-áldozatoknak és örököseiknek az ügy peren kívüli rendezése érdekében. A Los Angeles-i Simon Wiesenthal központ alapítója kijelentette, hogy az ajánlat komolytalan, és gondolkodás nélkül el fogják utasítani. Marvin Hier rabbi megrökönyödéssel konstatálta, hogy a svájci bankok megsértették a tárgyalások titkosságára tett ígéretet. Szakértők úgy vélik, hogy az elfogadható tárgyalási alap 1 milliárd dollár körül lehet. (Hetek)