A szívrohamban elhunyt nigériai diktátor, Sani Abacha helyét egy másik tábornok,
Abdulsalam Abubakar foglalta el. Az új elnök ígéretet tett arra, hogy véghez viszi az
elődje által három éve meghirdetett - de csak részleges eredményeket hozó -
demokratizálódási folyamatot. Az azonnali hatalomátadásról és az Abacha által
bebörtönzött politikai foglyok - köztük a korábbi elnökválasztás győztesének
- szabadon bocsátásáról ugyanakkor nem esett szó.
A szívroham következtében elhunyt Sani Abacha nigériai elnök, és utódja Abdulsalam
Abubakar vezerőrnagy, a fegyveres erők főnöke. Váratlan helycsere Fotó: MTI
A The Punch című nigériai lap szerint az ország válaszút előtt áll: „Az egyik
út a béke, az egység és a haladás irányába mutat, míg a többi: a pusztulásba és
az örökös katonai diktatúrák felé vezető utak. Eljött a választás ideje.
Nigériának a békét és az egységet kell választania azzal, hogy ezentúl nemet mond
a katonai hegemóniára és a megalkuvásra.”
Az országban tizenöt éve egymást váltogató katonai diktátorok „demokratikus
reformjai” helyett a nigériaiak és a nyugati országok kormányai egy valóban
demokratikus civil kormány létrehozását sürgetik. A katonai uralom elleni
felháborodást tovább növelte az a tény, hogy az Abacha által augusztusra
meghirdetett elnökválasztások egyetlen jelöltje maga Abacha volt. A Washington Post
című amerikai újság értesülései szerint az ellenzék tüntetésekre készül az
újabb katonai kormány ellen. Abacha kormánya az 1993-as hatalomátvétel óta az
ellenzéki felvonulásokat leverte, az új vezetés ugyanakkor még nem jelezte, hogy
miként kíván reagálni a tiltakozó megmozdulásokra.
A nigériai néphez intézett első rádiós és televíziós beszédében Abdulsalam
Abubakar tábornok leszögezte: kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy
biztosítsa a társadalmi és gazdasági átalakítást célzó program teljes és sikeres
megvalósítását. Abubakar tábornok beszédében ünnepélyesen felkérte a nemzetek
közösségét, hogy tanúsítson „megértést és együttműködést”. Az Amnesty
International nemzetközi emberi jogi szervezet ugyanakkor sürgette az új nigériai
államfőt, hogy engedje szabadon a bebörtönzött politikai foglyokat, köztük az
1993-as elnökválasztáson győztes polgári jelöltet, Moshood Abiolát, és biztosítsa
országában az emberi jogok érvényesülését.
James Rubin amerikai külügyi szóvivő kijelentette: Washington reményei szerint az új
államfő képes lesz megvalósítani a polgári kormányzat megteremtését célzó
programot: „Abubakar tábornok köztiszteletben álló profi katona, aki történelmi
lehetőséget kapott a demokratikus polgári rendszert megteremtő átmenet gyors és
hiteles végrehajtására.”
A Tempo című nigériai újság az előző kormányt „kleptokrata kormánynak”
nevezve kijelentette: „Azt szeretnénk, hogy józan vezetők vezessenek bennünket, és
józan vezetők kizárólag egy demokratikus folyamat révén léphetnek elő.” A This
Day elnevezésű lap Ernest Sho-nekant, a korábbi ideiglenes nemzeti kormány vezetőjét
idézte: „A katonaságnak visz-sza kell térnie alkotmányos szerepéhez: az ország
területi integritását kell megvédenie.”