Vissza a tartalomjegyzékhez

HETEK-ÖSSZEFOGLALÁS
Több is veszhet Mohinál

Míg Ausztriában diplomáciai bonyodalmat okozott a mohi atomerőmű aktivitása, addig Magyarországon ellentmondásosan ítélik meg az eseményt. Némelyek tartanak Mohitól, mások bíznak a biztonsági intézkedésekben. Mindenesetre az illetékes magyar hatóságok sűrítik a méréseket.


A mohi atomerőmű. Befűtöttek Fotó: MTI

Mint ismeretes, a szakértők általában egyetértenek abban, hogy Mohi nem veszélyesebb, mint a többi reaktor, de felhívják arra a figyelmet, hogy nem építettek betonburkot az erőmű köré, ami Európában ma már alapszintű elvárás. Mohiban egyébként még csak a fizikai indítás tesztjeit végezték el, azaz a villamosáram- termelés még nem indult meg. A teszt során szakértők mérték a reaktorban végbemenő nukleáris maghasadás folyamatait. Az indítás mégis vihart okozott. Mint Bettina Tasser, az Osztrák Greenpeace szóvivője a Heteknek elmondta: az aktiválás során technikai bonyodalmak adódtak. Információik szerint egyszer le is kellett állítani a kísérleteket, mert az 1. számú blokknál néhány fűtőelem rudazata beszorult, emellett a szigetelésnél is problémák adódtak. Szerintük a szlovák atomszakemberek kizárólag politikai nyomásra kezdtek hozzá az aktiváláshoz. A Greenpeace szerint Mohi nem felel meg az európai követelményeknek.
A Szlovák Atomenergetikai Felügyelet a nemzetközi sajtóügynökségeknek adott közleményében cáfolta a Greenpeace értesüléseit, sőt megnyugtatólag szólt az aktiválás eredményeiről. Rastislav Petrech, a Szlovák Villamos Művek (SE) Rt. szóvivője pedig elmondta, hogy amikor a reaktor eléri a húszszázalékos teljesítményt, annak hozamát már rákapcsolják az országos energiahálózatra. Ez június végén lesz esedékes. Magyarországon a mohi atomerőmű kísérleti beindítását követően a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) sűríttette az országos törzshálózati vízminőségi vizsgálórendszeren belüli méréseket, amelynek során „az összes bétasugárzással kapcsolatos aktivitást mérik” - jelentette be Fehérvári Pál, a KTM környezetbiztonsági osztályának vezetője. A háttérsugárzást mérő megfigyelőrendszeren belül is sűrítik a méréseket és folyamatos ellenőrzésnek vetik alá a beérkező adatokat.
Mint megtudtuk: a magyar nukleáris balesetelhárítási kormánybizottságnak bármilyen problémára utaló jelzésre reagálnia kell. Borsi László, a bizottság titkárságának vezetője elmondta, 10 percenként mérnek a távmérő állomások, és abban a pillanatban, ha a megengedett szintet túllépi egy-egy mérési eredmény, akkor automatikusan jeleznek a polgári védelem központi ügyeletére, illetve a balesetelhárítási információs központnak.
Könözsy László, Esztergom polgármestere a Heteknek elmondta: négy évvel ezelőtt több polgármestertársával együtt meghívást kapott az atomerőművet bemutató szakértői találkozóra. A terv már akkor heves tiltakozást váltott ki részükről. Most kész helyzet elé állították őket. Kérdésünkre, hogy kívánnak-e lépéseket tenni ez ellen, közölte: a térségben folyamatos a háttérsugárzás-mérés, a sugárzásjelző készülékek számát pedig növelni szeretnék. A további teendők megbeszélése és egyeztetése érdekében összehívják a Dunakanyar Területfejlesztési Társulást, amelyet pár éve a Dunakanyar települései hoztak létre. Juhász Pétert, Balassagyarmat polgármesterét is aggasztja az aktiválás. Az önkormányzati testület ezért támogat egy a városukban működő zöld csoportot, amely az atomerőmű elleni tiltakozást szervez. Emellett szeretnének új technológiával készült riasztórendszert kiépíteni, amely nemcsak szirénahang, hanem emberi beszéd továbbítására is alkalmas, s így veszély esetén a teendőket is közölni lehet rajta keresztül. Továbbá felülvizsgálják a jelenleg rendelkezésükre álló polgári védelmi eszközöket, valamint a város utcáin a sugárzás mértékét mutató műszereket kívánnak felszerelni a lakosok megnyugtatására. Lábai Lászlónak, Vác első emberének nincs tudomása róla, hogy a váciakat foglalkoztatná az atomerőmű. Mint mondotta: nem beszédtéma ez a városban. Lábatlan polgármestere lapunk kérdésére szintén azt válaszolta, hogy nem foglalkoztatja a lakosokat az erőmű. Süttő képviseletében Szakmáry Lászlóné jegyző ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy a süttőiek rendszeresen figyelik az atomerőművel kapcsolatos híreket a tévében, s mivel Süttőt nagyrészt német ajkúak lakják, a német nyelvű hírekre is odafigyelnek. Úgy tartják, hogy sok a bizonytalansági tényező, és „nem zörög a haraszt...”

A paksi, a mohi, valamint a nyugati erőművek nagy része úgynevezett nyomottvizes - PWR - típusú. A korszerű PWR-erőművek sajátossága, hogy a hasadásból keletkező hőenergiát nagynyomású hűtővíz keringtetésével szállítják el a reaktorból és egyben ez a víz látja el a moderátor - neutronlassító anyag - szerepét is. Ez a rendszer alapvetően különbözik a csernobili blokkokétól, ahol moderátorként grafitrudakat, hűtőközegként pedig vizet alkalmaztak. Éppen ez a hibás tervezési koncepció okozta, hogy Csernobilban az üzemzavar nukleáris katasztrófává terebélyesedett.
Hasonló helyzet egy modern PWR típusú reaktokban nem alakulhat ki, mivel a hűtőközeg elvesztése egyben a moderátor elvesztését is jelenti, ami önmagában - emberi vagy automatikus beavatkozás nélkül - megszünteti az önfenntartó láncreakciót. A mohi erőmű - hasonlóan a paksihoz vagy a finn Loviisában működőhöz - szovjet tervezésű VVER440/213 típusú blokkokból áll. Ezen létesítmények üzem közben gyakorlatilag nem okoznak plusz megterhelést közvetlen környezetük számára. Évente mindössze körülbelül egyórányival növelik a természetes háttérsugárzást. Ezeket a blokkokat - miként a paksiakat is - nyomásálló vasbeton épületszerkezetbe helyezték el, így biztosítva, hogy radioaktív anyagok még igen komoly üzemzavar esetén se kerülhessenek a környezetbe.
A mohi blokkok üzembiztonságát a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) szakértői ellenőrizték. Ennek megfelelően több biztonságnövelő intézkedést valósítottak meg. Az erőművet vizsgálta egy osztrák szakértőcsoport is, amely a reaktortartály anyagminőségét igazoló dokumentumok hiányosságára hivatkozva kérte az 1. számú reaktor aktiválásának elhalasztását. (T. L.)