Míg Ausztriában diplomáciai bonyodalmat okozott a mohi atomerőmű aktivitása,
addig Magyarországon ellentmondásosan ítélik meg az eseményt. Némelyek tartanak
Mohitól, mások bíznak a biztonsági intézkedésekben. Mindenesetre az illetékes
magyar hatóságok sűrítik a méréseket.
A mohi atomerőmű. Befűtöttek Fotó: MTI
Mint ismeretes, a szakértők általában egyetértenek abban, hogy Mohi nem
veszélyesebb, mint a többi reaktor, de felhívják arra a figyelmet, hogy nem
építettek betonburkot az erőmű köré, ami Európában ma már alapszintű elvárás.
Mohiban egyébként még csak a fizikai indítás tesztjeit végezték el, azaz a
villamosáram- termelés még nem indult meg. A teszt során szakértők mérték a
reaktorban végbemenő nukleáris maghasadás folyamatait. Az indítás mégis vihart
okozott. Mint Bettina Tasser, az Osztrák Greenpeace szóvivője a Heteknek elmondta: az
aktiválás során technikai bonyodalmak adódtak. Információik szerint egyszer le is
kellett állítani a kísérleteket, mert az 1. számú blokknál néhány fűtőelem
rudazata beszorult, emellett a szigetelésnél is problémák adódtak. Szerintük a
szlovák atomszakemberek kizárólag politikai nyomásra kezdtek hozzá az aktiváláshoz.
A Greenpeace szerint Mohi nem felel meg az európai követelményeknek.
A Szlovák Atomenergetikai Felügyelet a nemzetközi sajtóügynökségeknek adott
közleményében cáfolta a Greenpeace értesüléseit, sőt megnyugtatólag szólt az
aktiválás eredményeiről. Rastislav Petrech, a Szlovák Villamos Művek (SE) Rt.
szóvivője pedig elmondta, hogy amikor a reaktor eléri a húszszázalékos
teljesítményt, annak hozamát már rákapcsolják az országos energiahálózatra. Ez
június végén lesz esedékes. Magyarországon a mohi atomerőmű kísérleti
beindítását követően a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium
(KTM) sűríttette az országos törzshálózati vízminőségi vizsgálórendszeren
belüli méréseket, amelynek során „az összes bétasugárzással kapcsolatos
aktivitást mérik” - jelentette be Fehérvári Pál, a KTM környezetbiztonsági
osztályának vezetője. A háttérsugárzást mérő megfigyelőrendszeren belül is
sűrítik a méréseket és folyamatos ellenőrzésnek vetik alá a beérkező adatokat.
Mint megtudtuk: a magyar nukleáris balesetelhárítási kormánybizottságnak bármilyen
problémára utaló jelzésre reagálnia kell. Borsi László, a bizottság
titkárságának vezetője elmondta, 10 percenként mérnek a távmérő állomások, és
abban a pillanatban, ha a megengedett szintet túllépi egy-egy mérési eredmény, akkor
automatikusan jeleznek a polgári védelem központi ügyeletére, illetve a
balesetelhárítási információs központnak.
Könözsy László, Esztergom polgármestere a Heteknek elmondta: négy évvel ezelőtt
több polgármestertársával együtt meghívást kapott az atomerőművet bemutató
szakértői találkozóra. A terv már akkor heves tiltakozást váltott ki részükről.
Most kész helyzet elé állították őket. Kérdésünkre, hogy kívánnak-e lépéseket
tenni ez ellen, közölte: a térségben folyamatos a háttérsugárzás-mérés, a
sugárzásjelző készülékek számát pedig növelni szeretnék. A további teendők
megbeszélése és egyeztetése érdekében összehívják a Dunakanyar
Területfejlesztési Társulást, amelyet pár éve a Dunakanyar települései hoztak
létre. Juhász Pétert, Balassagyarmat polgármesterét is aggasztja az aktiválás. Az
önkormányzati testület ezért támogat egy a városukban működő zöld csoportot,
amely az atomerőmű elleni tiltakozást szervez. Emellett szeretnének új
technológiával készült riasztórendszert kiépíteni, amely nemcsak szirénahang,
hanem emberi beszéd továbbítására is alkalmas, s így veszély esetén a teendőket
is közölni lehet rajta keresztül. Továbbá felülvizsgálják a jelenleg
rendelkezésükre álló polgári védelmi eszközöket, valamint a város utcáin a
sugárzás mértékét mutató műszereket kívánnak felszerelni a lakosok
megnyugtatására. Lábai Lászlónak, Vác első emberének nincs tudomása róla, hogy a
váciakat foglalkoztatná az atomerőmű. Mint mondotta: nem beszédtéma ez a városban.
Lábatlan polgármestere lapunk kérdésére szintén azt válaszolta, hogy nem
foglalkoztatja a lakosokat az erőmű. Süttő képviseletében Szakmáry Lászlóné
jegyző ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy a süttőiek rendszeresen figyelik az
atomerőművel kapcsolatos híreket a tévében, s mivel Süttőt nagyrészt német
ajkúak lakják, a német nyelvű hírekre is odafigyelnek. Úgy tartják, hogy sok a
bizonytalansági tényező, és „nem zörög a haraszt...”
A paksi, a mohi, valamint a nyugati erőművek nagy része úgynevezett nyomottvizes
- PWR - típusú. A korszerű PWR-erőművek sajátossága, hogy a hasadásból
keletkező hőenergiát nagynyomású hűtővíz keringtetésével szállítják el a
reaktorból és egyben ez a víz látja el a moderátor - neutronlassító anyag -
szerepét is. Ez a rendszer alapvetően különbözik a csernobili blokkokétól, ahol
moderátorként grafitrudakat, hűtőközegként pedig vizet alkalmaztak. Éppen ez a
hibás tervezési koncepció okozta, hogy Csernobilban az üzemzavar nukleáris
katasztrófává terebélyesedett.
Hasonló helyzet egy modern PWR típusú reaktokban nem alakulhat ki, mivel a hűtőközeg
elvesztése egyben a moderátor elvesztését is jelenti, ami önmagában - emberi vagy
automatikus beavatkozás nélkül - megszünteti az önfenntartó láncreakciót. A mohi
erőmű - hasonlóan a paksihoz vagy a finn Loviisában működőhöz - szovjet
tervezésű VVER440/213 típusú blokkokból áll. Ezen létesítmények üzem közben
gyakorlatilag nem okoznak plusz megterhelést közvetlen környezetük számára. Évente
mindössze körülbelül egyórányival növelik a természetes háttérsugárzást.
Ezeket a blokkokat - miként a paksiakat is - nyomásálló vasbeton
épületszerkezetbe helyezték el, így biztosítva, hogy radioaktív anyagok még igen
komoly üzemzavar esetén se kerülhessenek a környezetbe.
A mohi blokkok üzembiztonságát a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA)
szakértői ellenőrizték. Ennek megfelelően több biztonságnövelő intézkedést
valósítottak meg. Az erőművet vizsgálta egy osztrák szakértőcsoport is, amely a
reaktortartály anyagminőségét igazoló dokumentumok hiányosságára hivatkozva kérte
az 1. számú reaktor aktiválásának elhalasztását. (T. L.)