Már a fiókáit neveli a Csongrád megyei tömörkényi
Csaj-tavon az egyetlen nálunk költő vadlúd, a nyári lúd, s
több korai fészkelő madár is buzgón eteti apró utódait. A
sok új tavaszi madárvendég között néhány ritkábban
előforduló is megjelent a szegedi Fehér-tavon. Egy kiszáradt
tófenéken négy pihenő ló-csért figyeltek meg a madarászok.
Ez a faj a világ legnagyobb csérféléje, mérete jó
másfélszerese a közismert dankasirálynak.
A parti madarak közül újonnan érkezett a tavi cankó és a
sarlós partfutó. Utóbbinak hosszú utat kell még megtennie
hazájáig, a legközelebbi fészkelőhelye ugyanis a szibériai
Tajmir-félsziget.
Gyönyörű látványt nyújt a Fehér-tó halaira vadászó
három halászsas. Más ragadozómadarak vonulása pedig a
pitvarosi Montágpusztán figyelhető meg. Köztük látható a
pusztai ölyv, amely vörös, vörösesbarna színű, nagyobb az
egerészölyvünknél, s eredeti fészkelőterületei
Kelet-Európa és Közép-Ázsia pusztái.
Ugyancsak a Montágpusztán vadászik rágcsálókra az ezekben a
napokban vonuló hamvas rétihéja, nedves rétjeink ritka
fészkelője.
Egyes telelő madarak még mindig a megyében tartózkodnak. A
szakemberek számára legmeglepőbb közülük a télen a Tisza
szegedi szakaszán vendégeskedő jeges réce.
Ebben az időszakban korai megjelenésük miatt ritkaságnak
számítanak a Fehér-tavon feltűnt első sarlósfecskék, a
Tisza újszegedi hullámterén pedig az első tövisszúró
gébics. Mindkét madárfaj igazi vonulási ideje április vége,
május eleje. (MTI)