Vissza a tartalomjegyzékhez


Fiókáikat nevelő madarak

Már a fiókáit neveli a Csongrád megyei tömörkényi Csaj-tavon az egyetlen nálunk költő vadlúd, a nyári lúd, s több korai fészkelő madár is buzgón eteti apró utódait. A sok új tavaszi madárvendég között néhány ritkábban előforduló is megjelent a szegedi Fehér-tavon. Egy kiszáradt tófenéken négy pihenő ló-csért figyeltek meg a madarászok. Ez a faj a világ legnagyobb csérféléje, mérete jó másfélszerese a közismert dankasirálynak.
A parti madarak közül újonnan érkezett a tavi cankó és a sarlós partfutó. Utóbbinak hosszú utat kell még megtennie hazájáig, a legközelebbi fészkelőhelye ugyanis a szibériai Tajmir-félsziget.
Gyönyörű látványt nyújt a Fehér-tó halaira vadászó három halászsas. Más ragadozómadarak vonulása pedig a pitvarosi Montágpusztán figyelhető meg. Köztük látható a pusztai ölyv, amely vörös, vörösesbarna színű, nagyobb az egerészölyvünknél, s eredeti fészkelőterületei Kelet-Európa és Közép-Ázsia pusztái.
Ugyancsak a Montágpusztán vadászik rágcsálókra az ezekben a napokban vonuló hamvas rétihéja, nedves rétjeink ritka fészkelője.
Egyes telelő madarak még mindig a megyében tartózkodnak. A szakemberek számára legmeglepőbb közülük a télen a Tisza szegedi szakaszán vendégeskedő jeges réce.
Ebben az időszakban korai megjelenésük miatt ritkaságnak számítanak a Fehér-tavon feltűnt első sarlósfecskék, a Tisza újszegedi hullámterén pedig az első tövisszúró gébics. Mindkét madárfaj igazi vonulási ideje április vége, május eleje. (MTI)