Vissza a tartalomjegyzékhez

RÁCZKI ZSUZSANNA
A boszniai háború keserű tanulságai

A boszniai háború tragédiája azt bizonyítja, hogy Európa továbbra is elsősorban földrajzi, mintsem politikai kategória - írja Richard Holbrook volt külügyminiszter-helyettes megjelenés előtt álló visszaemlékezései kapcsán a Time magazin.
A jugoszláv háború kegyetlen és értelmetlenül hosszú volt. 1991 és 1995 között több mint 300 ezer embert öltek meg, és további tízezrek lettek az „etnikai tisztogatások” áldozatai, melyek során nemzedékek óta lakott földjeikről és otthonaikból űzték el őket. Az Európában 1945 óta látott legkegyetlenebb atrocitások által fémjelzett boszniai háború csak akkor ért véget, amikor az Egyesült Államok 1995 második felében katonai és diplomáciai nyomást gyakorolt a válság megoldása érdekében az egymással szemben álló felekre. A végjátékban az amerikai politika kidolgozója Richard Holbrooke volt, az akkori európai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes, akinek erről az időszakról szóló memoárjait rövidesen kezébe veheti az olvasó. A sok kiváló Boszniáról írt könyv közül alighanem az Egy háború befejezése című lesz a legjelentősebb - véli a Time.
Holbrooke könyvét világos okfejtése és őszintesége teszi nagyszerű olvasmánnyá. Ma már széles körben elfogadott vélemény, hogy a háború eredete a boszniai szerbek földfoglalására vezethető vissza, amelynek értelmi szerzője Szerbia vezetője, Slobodan Milosevics volt. Holbrooke nem tágít ettől a nézettől, ám elbeszélése világossá teszi, hogy a daytoni megegyezés nem jött volna létre Milosevics kompromisszumokra való hajlandósága nélkül. Holbrooke csalódottságának ad hangot, hogy a pártviszályok uralta boszniai kormány képviselői határozatlan célkitűzésekkel és azok kivitelezését illetően kevés gyakorlati javaslattal érkeztek Szarajevóból Daytonba.
Bosznia másik tanulsága az amerikai diplomata szerint az, hogy amikor geopolitikáról van szó, „Európa” csupán földrajzi fogalom, nem politikai valóság. Az európaiak, akik 1991-ben úgy gondolták, hogy Jugoszlávia olyan probléma, amelyet egyedül is meg tudnak oldani, sok esetben frusztráltnak és tehetetlennek bizonyultak. Hatalmas diplomáciai baklövést követtek el például a németek, amikor elhamarkodott döntést hozva 1991 végén elismerték Horvátországot, gyorsítva ezzel az etnikai konfliktus kiéleződését. 1995-ben valaki úgy nyilatkozott, hogy nem lehet egy európai Holbrooke-ot elképzelni. A Time ehhez hozzáteszi: még ma sem.