A boszniai háború tragédiája azt bizonyítja,
hogy Európa továbbra is elsősorban földrajzi, mintsem
politikai kategória - írja Richard Holbrook volt
külügyminiszter-helyettes megjelenés előtt álló
visszaemlékezései kapcsán a Time magazin.
A jugoszláv háború kegyetlen és értelmetlenül hosszú volt.
1991 és 1995 között több mint 300 ezer embert öltek meg, és
további tízezrek lettek az „etnikai tisztogatások”
áldozatai, melyek során nemzedékek óta lakott földjeikről
és otthonaikból űzték el őket. Az Európában 1945 óta
látott legkegyetlenebb atrocitások által fémjelzett boszniai
háború csak akkor ért véget, amikor az Egyesült Államok
1995 második felében katonai és diplomáciai nyomást
gyakorolt a válság megoldása érdekében az egymással szemben
álló felekre. A végjátékban az amerikai politika
kidolgozója Richard Holbrooke volt, az akkori európai
ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes, akinek erről az
időszakról szóló memoárjait rövidesen kezébe veheti az
olvasó. A sok kiváló Boszniáról írt könyv közül
alighanem az Egy háború befejezése című lesz a
legjelentősebb - véli a Time.
Holbrooke könyvét világos okfejtése és őszintesége teszi
nagyszerű olvasmánnyá. Ma már széles körben elfogadott
vélemény, hogy a háború eredete a boszniai szerbek
földfoglalására vezethető vissza, amelynek értelmi szerzője
Szerbia vezetője, Slobodan Milosevics volt. Holbrooke nem
tágít ettől a nézettől, ám elbeszélése világossá teszi,
hogy a daytoni megegyezés nem jött volna létre Milosevics
kompromisszumokra való hajlandósága nélkül. Holbrooke
csalódottságának ad hangot, hogy a pártviszályok uralta
boszniai kormány képviselői határozatlan célkitűzésekkel
és azok kivitelezését illetően kevés gyakorlati javaslattal
érkeztek Szarajevóból Daytonba.
Bosznia másik tanulsága az amerikai diplomata szerint az, hogy
amikor geopolitikáról van szó, „Európa” csupán
földrajzi fogalom, nem politikai valóság. Az európaiak, akik
1991-ben úgy gondolták, hogy Jugoszlávia olyan probléma,
amelyet egyedül is meg tudnak oldani, sok esetben frusztráltnak
és tehetetlennek bizonyultak. Hatalmas diplomáciai baklövést
követtek el például a németek, amikor elhamarkodott döntést
hozva 1991 végén elismerték Horvátországot, gyorsítva ezzel
az etnikai konfliktus kiéleződését. 1995-ben valaki úgy
nyilatkozott, hogy nem lehet egy európai Holbrooke-ot
elképzelni. A Time ehhez hozzáteszi: még ma sem.