A csernobili atomerőmű négyes blokkjában tizenkét évvel
ezelőtt következett be az atomipar eddigi legsúlyosabb
balesete. Az 1986. április 26-i reaktorrobbanás következtében
halálhozó radioaktív por lepte be a fehérorosz határhoz
közeli Csernobilt és környékét. A katasztrófát követő 12
év alatt a sugárzás következtében 12 ezer 519 személy
vesztette életét - közölte szerdán Andrij Szergyuk ukrán
egészségvédelmi miniszter.
HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS
Most fordult elő első ízben, hogy az ukrán hatóságok
ilyen jelentős számú áldozatról számoltak be. A
katasztrófa másnapján az áldozatok hivatalos listáján csak
31 név szerepelt, míg 1995-ben az ukrán egészségvédelmi
minisztérium által nyilvánosságra hozott adatok szerint a
zónába küldöttek közül 5722 személy vesztette életét -
emlékeztetett a miniszter sajtóértekezletéről beszámoló
AFP francia hírügynökség.
A problémák megnyugtató rendezését ma elsősorban az
gátolja, hogy a hét éve függetlenné vált, és máig mély
gazdasági válsággal küzdő Ukrajna egymaga nem képes
előteremteni azokat a dollármilliárdokat, amelyek
szükségesek az erőmű bezárásához, a kieső energiaforrást
pótló új atomreaktorok felépítéséhez, a felrobbant reaktor
fölé emelt vasbeton szarkofág szanálásához, s a mélyben
rekedt, 200 tonnányira becsült nukleáris üzemanyag
kivonásához. Az ukrán szakemberek ma már nem a baleset
utóhatásainak teljes likvidálásáról beszélnek, hiszen ez
lehetetlen.
Az Európa Tanács megbízásából 1997-ben végzett szakértői
vizsgálat szerint a csernobili atomerőmű 4. reaktorának
felrobbanását követően 3 millió személy szenvedett
sugárfertőzést a térségben. Megsokszorozódott a
pajzsmirigyrákos megbetegedések száma (a korábbi évi
átlagos eggyel szemben ma 50 gyerek betegszik meg
pajzsmirigyrákban), és megkétszereződött a terhesség alatti
rendellenességek száma. Ukrajnában 350 ezren vettek részt a
csernobili katasztrófa következményeinek felszámolásában.
Sokan közülük pajzsmirigyrákban, fehérvérűségben, illetve
szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvednek. A
felszámolást végzők 83 százaléka beteg.
A leginkább fertőzött, ma hatóságilag lezárt zónában a
baleset előtt két város és 74 kisebb lakott település volt.
Ezen a keleti szláv kultúra bölcsőjének számító, ma már
lényegében lakatlan területen van Csernobil városa is, amely
idén 805 esztendős. Ebben a tiltott zónában ma mintegy 14
ezren dolgoznak. Ötszázan - többnyire idős emberek -
visszatelepültek a fertőzött térségbe, hogy
szülőfalujukban éljék le életüket.