Vissza a tartalomjegyzékhez


Csernobilnak nincs vége

A csernobili atomerőmű négyes blokkjában tizenkét évvel ezelőtt következett be az atomipar eddigi legsúlyosabb balesete. Az 1986. április 26-i reaktorrobbanás következtében halálhozó radioaktív por lepte be a fehérorosz határhoz közeli Csernobilt és környékét. A katasztrófát követő 12 év alatt a sugárzás következtében 12 ezer 519 személy vesztette életét - közölte szerdán Andrij Szergyuk ukrán egészségvédelmi miniszter.

HETEK-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Most fordult elő első ízben, hogy az ukrán hatóságok ilyen jelentős számú áldozatról számoltak be. A katasztrófa másnapján az áldozatok hivatalos listáján csak 31 név szerepelt, míg 1995-ben az ukrán egészségvédelmi minisztérium által nyilvánosságra hozott adatok szerint a zónába küldöttek közül 5722 személy vesztette életét - emlékeztetett a miniszter sajtóértekezletéről beszámoló AFP francia hírügynökség.
A problémák megnyugtató rendezését ma elsősorban az gátolja, hogy a hét éve függetlenné vált, és máig mély gazdasági válsággal küzdő Ukrajna egymaga nem képes előteremteni azokat a dollármilliárdokat, amelyek szükségesek az erőmű bezárásához, a kieső energiaforrást pótló új atomreaktorok felépítéséhez, a felrobbant reaktor fölé emelt vasbeton szarkofág szanálásához, s a mélyben rekedt, 200 tonnányira becsült nukleáris üzemanyag kivonásához. Az ukrán szakemberek ma már nem a baleset utóhatásainak teljes likvidálásáról beszélnek, hiszen ez lehetetlen.
Az Európa Tanács megbízásából 1997-ben végzett szakértői vizsgálat szerint a csernobili atomerőmű 4. reaktorának felrobbanását követően 3 millió személy szenvedett sugárfertőzést a térségben. Megsokszorozódott a pajzsmirigyrákos megbetegedések száma (a korábbi évi átlagos eggyel szemben ma 50 gyerek betegszik meg pajzsmirigyrákban), és megkétszereződött a terhesség alatti rendellenességek száma. Ukrajnában 350 ezren vettek részt a csernobili katasztrófa következményeinek felszámolásában. Sokan közülük pajzsmirigyrákban, fehérvérűségben, illetve szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvednek. A felszámolást végzők 83 százaléka beteg.
A leginkább fertőzött, ma hatóságilag lezárt zónában a baleset előtt két város és 74 kisebb lakott település volt. Ezen a keleti szláv kultúra bölcsőjének számító, ma már lényegében lakatlan területen van Csernobil városa is, amely idén 805 esztendős. Ebben a tiltott zónában ma mintegy 14 ezren dolgoznak. Ötszázan - többnyire idős emberek - visszatelepültek a fertőzött térségbe, hogy szülőfalujukban éljék le életüket.