„A NATO-csatlakozást megelőző elvárásokról a
magyar nemzetbiztonság hírszerző tevékenységét illetően
semmiféle normatív követelmény nincs. Viszont a két- és
háromoldalú kapcsolatoknak működniük kell.” -
nyilatkozta lapunknak Nikolits István nemzetbiztonságért
felelős tárca nélküli miniszter. Ezzel együtt határozottan
cáfolta, hogy lennének olyan belbiztonsági normatív
elvárások, melyeket a sajtó az elmúlt hetekben tett közzé.
Kónya Imre, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának
elnöke a jövőben a civil kontroll növekedését tartja a
legszükségesebb lépésnek a nemzetbiztonság területén.
Magyarázatképpen hozzátette, hogy ez persze nem
kizárólagosan kormányzati, hanem parlamenti kontrollt jelent.
„Az más kérdés, hogy a gyakorlatban ez miként
érvényesül” - utalt Kónya arra a legutóbbi esetre,
amikor is Nikolits István a nemzetbiztonsági bizottság
hatáskörébe tartozó kérdésben megtagadta a válaszaadást,
sőt még a bizottsági ülésen sem jelent meg. „Ez
mindenesetre annak a jele, hogy ebben a kérdésben egyáltalán
nincs minden rendben” - tette hozzá Kónya.
Kőszeg Ferenc, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának
alelnöke a legfontosabb változásokat összegezve kiemelte: a
köz számára korábban hozzáférhetetlenek voltak az
állambiztonsági szervezetet irányító törvények. A
legszigorúbb, de nem túl hatékony ellenőrzést kizárólag az
MSZMP gyakorolta, amely „csupa civilből” állt. Kőszeg úgy
véli: amíg a korábbi kommunista kormány a Varsói
Szerződéshez tartozott, addig nyilván a NATO-ról, mint
ellenségről próbált híreket szerezni. Mert hogy ki az
ellenség, azt a mindenkori politikai hatalom és a parlament
határozza meg.