Vissza a tartalomjegyzékhez

LOCSMÁNDI ANDREA
Megújult-e a titkosszolgálat?

A NATO-csatlakozást megelőző elvárásokról a magyar nemzetbiztonság hírszerző tevékenységét illetően semmiféle normatív követelmény nincs. Viszont a két- és háromoldalú kapcsolatoknak működniük kell.” - nyilatkozta lapunknak Nikolits István nemzetbiztonságért felelős tárca nélküli miniszter. Ezzel együtt határozottan cáfolta, hogy lennének olyan belbiztonsági normatív elvárások, melyeket a sajtó az elmúlt hetekben tett közzé.
Kónya Imre, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke a jövőben a civil kontroll növekedését tartja a legszükségesebb lépésnek a nemzetbiztonság területén. Magyarázatképpen hozzátette, hogy ez persze nem kizárólagosan kormányzati, hanem parlamenti kontrollt jelent. „Az más kérdés, hogy a gyakorlatban ez miként érvényesül” - utalt Kónya arra a legutóbbi esetre, amikor is Nikolits István a nemzetbiztonsági bizottság hatáskörébe tartozó kérdésben megtagadta a válaszaadást, sőt még a bizottsági ülésen sem jelent meg. „Ez mindenesetre annak a jele, hogy ebben a kérdésben egyáltalán nincs minden rendben” - tette hozzá Kónya.
Kőszeg Ferenc, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke a legfontosabb változásokat összegezve kiemelte: a köz számára korábban hozzáférhetetlenek voltak az állambiztonsági szervezetet irányító törvények. A legszigorúbb, de nem túl hatékony ellenőrzést kizárólag az MSZMP gyakorolta, amely „csupa civilből” állt. Kőszeg úgy véli: amíg a korábbi kommunista kormány a Varsói Szerződéshez tartozott, addig nyilván a NATO-ról, mint ellenségről próbált híreket szerezni. Mert hogy ki az ellenség, azt a mindenkori politikai hatalom és a parlament határozza meg.