Amikor a nagyobbik kormányzópárt jövőbeli
gazdaságpolitikai elképzeléseit szemügyre vesszük,
óhatatlan, hogy az elmúlt négy év eredményeit is
megvizsgáljuk. E napokban éppen hároméves a szigorú
takarékossági intézkedéseket tartalmazó Bokros-csomag,
amelynek szükségességét és eredményeit a mára már
meglódult gazdaság is igazolja. Bár pártatlan
gazdaságkutató szakemberek szerint a lakossági fogyasztást, a
szociális kiadásokat, valamint a bérkiáramlást visszafogó
intézkedések nem egyedüli okai a jelenleg tapasztalható
kedvező gazdasági mutatóknak.
Elég, ha csak az állami vállalatok eladásából befolyt
százmilliárdokra gondolunk. Bokrosnak 1996-ban mennie kellett,
és akkor egy olyan pénzügyminiszterre volt szükség, aki a
lakosság számára jobban tudta tálalni, emészthetővé tenni,
kellően be tudta csomagolni a sokkszerű
életszínvonal-zuhanással járó intézkedéseket. Hogy az
azóta stabilizálódott és fenntartható fejlődési pályán
haladó magyar gazdaság személy szerint mennyit köszönhet a
Bokrost leváltó Medgyessy Péternek, nehéz megválaszolni.
Annyi viszont nagyon valószínű - mivel maga Medgyessy
nyilatkozott így -, hogy amennyiben ismét szocialista éra
köszönt Magyarországra, új ember fogja vezetni a pénzügyi
tárcát (kormányforrás szerint Szekeres Imre, az MSZP
jelenlegi frakcióvezetője a legesélyesebb várományos), mivel
Medgyessy nem vállalja tovább.
Az MSZP reális célnak tartja az évi 4-5 százalékos
gazdasági növekedést, ami várhatóan a foglalkoztatottság
kismértékű növekedésével is együtt jár. A következő
évek kulcskérdése a beruházások két számjegyű
növekedésének fenntartása, amivel a beruházási rátát az
1997. évi 23-24 százalékról fokozatosan 30 százalék
körüli értékre indokolt növelni. Csak a beruházások ilyen
szintje képes megalapozni a célul kitűzött mértékű
fenntartható növekedést, illetve a versenyképesség ehhez
szükséges javulását. A szocialisták céljai között
szerepel az életszínvonal folyamatos növelésének
lehetősége. Így a reáljövedelmek, a lakosság fogyasztása a
következő két évben évi 2-3 százalékkal, majd 2000 és
2002 között évi 4 százalékkal emelkedhetnek. A pénzromlás
mértékét az idei 13-14 százalékról jövőre 10, majd
2000-re 8, 2001-re 6, míg a négyéves ciklus végére 4-5
százalékra irányozzák elő a szocialisták.
Az MSZP szerint alapvető fontosságú a munkáltatói
járulékterhek csökkentése, amit az adónemek közötti
elvonások átcsoportosításával kívánnak elősegíteni. Az
szja-tábla jövedelemhatárait a jövőben rendszeresen az
inflációhoz szándékoznak igazítani. A forgalmi adó
területén a szocialisták nem tartják időszerűnek az
alapvető kulcsok (12, illetve 25 százalék) módosítását.
Érezhetően egyszerűsíteni kívánják az adóeljárási
szabályokat, de annak hogyanjáról nem szól az MSZP-fáma.
Mint látható, az adó- és tb-járulékmérséklésekkel
kapcsolatban meglehetősen szűkszavú a program, ami -
figyelembe véve azt, hogy a szocialista folytonosságra jó
esély van - nem túl biztató előjel.
Összefoglalásképpen elmondható, hogy az MSZP gazdasági
programján érezhető a jelenlegi és a közvélemény-kutató
cégek által készített választási prognózisok alapján
valószínűsíthető győzelmükből fakadó hatalmi pozíció.
Vagyis a szocialisták megtehetik, hogy kevesebbet ígérjenek,
nem kell „ráhúzniuk a 19-re” ahhoz, hogy nagyobb esélyt
teremtsenek maguknak, mint a jelenleg ellenzékben lévő
pártok, amelyeknek érthetően kockáztatniuk kell. A
szocialistáknak elég az elmúlt két év eredményeire
támaszkodva egy alig tíz éve használt jelszót
felmelegíteni, ami kissé módosítva így szól: „Tovább a
Medgyessy úton.” Bár kérdéses: nélküle is tartható-e ez
az irány, illetve a koalíciós partner szabaddemokrata
pénzügyi szakembereknek mekkora részük volt az elmúlt évek
sikereiben.