Megkezdődött a sorozás, amely jó alkalom a fiatalok
testi-lelki egészségének szondázására is. A tavalyi adatok
nem túl biztatóak - tudtuk meg a honvédség
illetékeseitől, akik aggodalmukat fejezték ki amiatt is, hogy
nőtt az ideg- és elmebetegség miatt alkalmatlanok száma.
A tavaly sorozott 54 ezer fiatal 41 százaléka ideiglenesen
vagy teljesen alkalmatlan volt katonai szolgálatra -
tájékoztatta lapunkat Fekete István orvos-ezredes, a Magyar
Honvédség Egészségvédelmi Intézete főigazgatójának
általános helyettese. A teljesen alkalmatlanok (22,5
százalék) mintegy fele ideg- vagy elmebetegségben szenved,
majdnem egyharmada pedig belgyógyászati jellegű betegségekkel
küszködik - részben a rendszeres sportolás hiánya miatt.
Az ezredes a legmegdöbbentőbbnek az ideg- és elmebetegek
jelentős arányát tartja. 1993 előtt nem volt pszichológiai
szűrés a honvédségnél, ezért összehasonlító adatok nem
állnak rendelkezésre. Ennek ellenére a tendencia iránya
sejthető, mivel a labilis idegzetű fiatalok száma a
vizsgálatok megkezdése óta is nőtt. Máté Péter
nyugalmazott pszichológus alezredes véleménye szerint ezek az
adatok ráadásul még nem is a valós képet mutatják, hiszen
az iskolai végzettség alapján történő előzetes szűrés
már rostálja a fiatalokat. „Eleve nem hívnak be olyat, akit
úgyis ki kéne tenni” - mondta.
A szakemberek szerint különösen szembetűnő a
személyiségfejlődési zavarokkal küzdő fiatalok száma.
Őket sorozáskor ideiglenesen alkalmatlannak nyilvánítják,
majd egy-két évente felülvizsgálják a döntést. Fekete
ezredes úgy véli, hogy a felelősségvállalás kezdetének
kitolására való törekvés általánosnak mondható a fiatalok
körében: sokan például ezért járnak egyetemre.
Az adatokat némileg torzítja az a tény, hogy a fizikailag
egészséges fiatalemberek különféle lelkibetegségek címén
szerezhetik meg a katonaság alóli mentességet. Ezek száma
befolyásolja a tényleges betegek statisztikai adatait. Emellett
a különböző szenvedélybetegek, így az alkoholisták és a
drogfüggők szintén az ideg- és elmebeteg kategóriában
szerepelnek. Ezek számáról a honvédség nem rendelkezik
pontos adatokkal, mivel megállapítása a sorozáson
„bemondásra” történik.