A környező országokban is visszhangra talált a bősi
vízlépcsőről szóló keretszerződés. „Ismét békésen
egymás mellett masíroztak a nacionalisták és liberálisok, a
népiesek és a régimódi technológiahívők urbánus
bírálói” - állítja a Der Standard című osztrák
független lap hétfői számában a szlovák-magyar
vízlépcső ellen szervezett budapesti tüntetésről.
Az osztrák és a svájci sajtó a magyar fél
vízlépcső-politikájában „szocialista revansot” lát,
minthogy az erőmű a kommunista hatalom elvesztésének egyik
szimbólumává vált. A Der Standard szerint a hágai bíróság
nemcsak a két országot rótta meg - Magyarországot az
1977-es szerződés egyoldalú felmondásáért, Szlovákiát
pedig azért, mert önhatalmúlag a saját területére terelte a
Dunát -, hanem egyértelműen azt is kimondta, hogy a
nagymarosi erőművet már nem kell megépíteni. „Ahogy a
(mostani) tüntetés mutatja, Nagymaros ügyében a volt
kommunisták ismét egyedül maradtak, s ez nem jó indulási
pozíció a májusi parlamenti választások előtti harchoz”
- írja az osztrák lap. A Die Presse osztrák konzervatív lap
szerdai cikkében utalt arra, hogy a szabaddemokrata képviselők
kilátásba helyezett vétója és a környezetvédők együttes
tiltakozásának hatására a kormány egyelőre nem terjeszti a
javaslatot a parlament elé ratifikálásra. Visszakozás a
Dunánál című cikkében a lap tudósítója beszámol a
pozsonyi keretmegállapodásról, amelyet a magyar kormány
eredetileg csütörtöki ülésén akart elfogadni, és amelyet a
két ország miniszterelnöke március 25-én írt volna alá
ünnepélyes keretek között. A Neue Zürcher Zeitung című
svájci lap beszámolója szerint a magyar ellenzéki pártok
egyhangúlag tiltakoztak egy második vízlépcső építése
ellen. A jelenlegi helyzetet elemezve a svájci lap megjegyzi,
hogy a koalíciós megállapodás szerint a nemzetközi
szerződéseket mindkét kormánypártnak jóvá kell hagynia.
Erre a szocialisták azzal érvelnek, hogy a tervezett
keretszerződés még csak egy végső megállapodás
előkészítését szolgálja, tehát nem számít nemzetközi
szerződésnek. Az SZDSZ eltökéltnek látszik, de számára
igen előnytelen lett volna, ha a választások előtt két és
fél hónappal kell kiugrania a kormánykoalícióból a
vízlépcsővel kapcsolatos alapvető nézeteltérések miatt -
írja a lap. A zürichi lap idézi Tamás Gáspár Miklós
filozófus véleményét, aki szerint: „Horn Gyula személyes
érdekektől hajtva akar revansot venni, hiszen a gát
építésének leállítása a kommunista rezsim bukásának
egyik szimbóluma.” A külföldi lapvélemények azonban
egybehangzóan állítják: az MSZP visszakozása után a
koalíciós viszony nem változik majd jelentősen, a
vízlépcső egyike azoknak a témáknak, amelyekben a koalíció
pártjai eltérő állásponton voltak, s végül megegyeztek.