2003/10.

A világ tudománya magyar diplomaták szemével

AZ ELEKTRONIKUS KORMÁNYZÁS SZAKÉRTŐI TÁMOGATÁSA AZ USA-BAN

Takács István

tudományos és technológiai attasé, Washington

Az Egyesült Államokban 2002 decemberében született meg az "e-Government" bevezetéséről szóló törvény. Ennek minél hatékonyabb és minél szélesebb körű alkalmazását kívánja előmozdítani az a szakértői tanulmány, amelyet egy különleges civil szervezet - a Council for Excellence in Government (CEG) - készített az ekormányzással összefüggő nemzetközi tapasztalatokról.

Az 1983-ban létesült, magyarra csak nehézkesen fordítható nevű intézmény (Tanács a Kormányzati Kiválóságért?) sajátosan amerikai, pártoktól független, nagy befolyású nonprofit szervezet, amelynek célja az, hogy szakértői (háttér-) munkával segítse a kormányzati munka hatékony, magas színvonalú megvalósulását. Innovációbarát "környezetet" próbálnak teremteni a kormányzás számára, konkrét állami akciókhoz, kezdeményezésekhez társulva. A CEG tagjai jelentős kormányzati tapasztalattal rendelkező vezető szakemberek a gazdaság, az oktatás és a közélet egyéb területeiről.

Az elektronikus kormányzásról szóló törvény alkalmazása során számos kihívással kell szembenézni. 2002-ben végzett felmérések (Hart-Teeter) kimutatták, hogy az ország közvéleménye jelentős várakozással tekint az elektronikus kormányzás bevezetése, majd tökéletesítése elé, elsősorban a közegészségügy, a közbiztonság és a közlekedés területén. Úgy tűnik, az amerikai átlagpolgár hajlandó elfogadni még a személyiségi jogok bizonyos korlátozását is, ha ezért cserébe a kormány a polgárok sokoldalú biztonságát magasabb szinten garantálja. Általános vélemény szerint az e-Government program a kormányszervek időnként akadozó együttműködésére, koordinációjára is kedvező hatást fog gyakorolni.

Tanulságos, hogy a CEG szakértői tanulmánya kidolgozásakor, széleskörű nemzetközi tapasztalatok felmérésére is támaszkodva, tíz olyan kritikus elemet, tématerületet azonosított, ahol az elektronikus kormányzás bevezetésétől jelentős "hozadékot" lehet várni. Ezek mindegyikénél megjelöltek olyan országokat, ahonnét az amerikai szakértők jó megoldásokat vehetnek át, illetve pozitív tapasztalatok hasznosítására van mód. A tíz kritikus terület a következő:

1. Új kormányzati struktúra kialakítása a szolgáltatások megszervezéséhez.

2. A jelenlegi kormányzati folyamatok, döntési mechanizmusok és az információáramlás feltérképezése az integráció előkészítéséhez.

3. A hagyományos és az elektronikus szolgáltatási rendszerek párhuzamos fenntartása a legszélesebb hozzáférhetőség érdekében.

4. Az e-Government bevezetéséhez szükséges beruházások költség/haszon elemzése.

5. A "digitális vízválasztó" - a társadalom elektronikus hozzáférés szerinti megosztottságának csökkentése.

6. Az üzleti szféra és a fogyasztói társadalom elvárásainak összhangba hozása a kormányzati szándékokkal.

7. Szabványosított eljárások, szoftverek legjobb megoldásainak átvétele és bevezetése, különös tekintettel az elektronikus hitelesítésre és a digitális aláírásra.

8. A biztonsági szempontok és a személyi adatok védelmének összhangba hozása; a közbizalom megőrzése a kormányzattal való online kapcsolatokban.

9. A tudásgazdaság megvalósítását célzó képzési programok a közszférában dolgozók részére.

10. A kormányzat és a magánvállalatok kölcsönösen előnyös együttműködésének útjai; kormányzati feladatok elvégeztetése magáncégekkel; a kormányzati ellenőrzés racionalizálása.

A CEG által a tárgyban készített tanulmányt 2003-ban az ENSZ munkaszerveinek is bemutatták.

Internetes címek:

Council for Excellence in Government: http://www.excelgov.org/

The New E-Government Equation: Ease, Engagement, Privacy & Protection conducted by Hart-Teeter on behalf of the Council for Excellence in Government and Accenture: http://www.excelgov.org/user-media/images/uploads/PDFs/egovpoll 2003.pdf


<-- Vissza az 2003/10. szám tartalomjegyzékére