2003/5.

Tudós fórum

EGY ÚJ SZERVEZET:
AZ EURÓPAI KUTATÁSI TANÁCS

Az Európai Unió Miniszteri Tanácsa tavaly novemberben felkérte a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy folytassák az eszmecserét egy Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) létrehozásáról, az ERC céljairól, működéséről. Az ERC név nem tanácsadó testületet, hanem egy alapkutatásokat finanszírozó szervezetet jelöl. Az év végén a soros elnökséget ellátó Dánia tudományos minisztere kis létszámú szakértő csoportot kért fel a vélemények feltárására, a csoport elnökéül Federico Mayor professzort, az UNESCO korábbi főigazgatóját nyerték meg. A nyolcfős bizottság tagja Kroó Norbert akadémikus, az MTA főtitkára, a továbbiakban az ő segítségével mutatom be a terveket, feladatokat.

Az Európai Kutatási Tanács ötlete alulról jövő kezdeményezésként született meg. Meglepőnek tűnhet, hogy kutatók javasolják egy újabb tudományszervezéssel foglalkozó bürokrácia kiépítését, de a történet valóban így kezdődött három évvel ezelőtt. Az ERC-t olyan finanszírozó szervezetnek gondolták el, amely az alapkutatásokat és az EU keretprogramban nem érintett kutatási területeket támogatná. A vita többféle keretben zajlott. Az ötletet felkarolta az ESF (European Science Foundation). Az elgondolást megvitatták például az EUROHORCS-ban, az európai kutatási szervezetek vezetőinek klubjában, állást foglalt az Euroscience szervezet, vitatkoztak róla a Nature hasábjain.

Tavaly októberben széleskörű konferenciát rendeztek Koppenhágában az ERC tervéről. Nagy egyetértés alakult ki egy páneurópai alapkutatásokat támogató ügynökség létrehozása körül. Természetesen kétkedők is voltak, mindenekelőtt a brit orvosi kutatások tanácsa és a francia CNRS. A szkepticizmus némiképp érthető, ha az uniós vitákra gondolunk. A tudomány területén viszont vannak hatékonyan és igen eredményesen működő nemzetközi laboratóriumok, mindenekelőtt a CERN részecskefizikai központ és az EMBL, az európai molekulárbiológiai laboratórium. A konferencián megfogalmazott elképzelések szerint 2007-re állhatna fel a független ERC, éves költségvetése meghaladná az ötmilliárd eurót.

A tudományos közvéleményben kialakult széleskörű egyetértést követően elérkezett a szisztematikus előkészítő munka ideje. A szakértőcsoport év végére az EU kutatási miniszterek elé terjeszti jelentését, amelyben az ERC lehetséges megvalósítási módjait tárják fel. Széleskörű konzultációba kezdenek az európai tudományos közösséggel, kutatási szervezetekkel. Az egyes országok kutatásért felelős minisztériumai összekötőket delegálnak a szakértőcsoporthoz. A csoport tagjai nem szervezeteket képviselnek, de személyükben átfogják az európai kutatási, tudománypolitikai, állami és magánszférát. A csoport tagja Mayor és Kroó professzor mellett a Volkswagen Alapítvány főtitkára, a francia CNRS elnöke, az EURAB (lásd alább) elnökasszonya, a brit kutatási tanácsok főtitkára, a dán kutatási tanács alelnöke (a dán EU-elnökség idején született a bizottság), az ír Trinity College genetika professzora (az ír soros elnökség idején nyújtják be a jelentést). Az Európai Uniót megfigyelő képviseli.

Federico Mayor így fogalmazta meg a célt: "Ha Európa tudásalapú társadalomként versenyképes és vezető szerepre törekszik, akkor sürgősen erősíteni kell az alapkutatásokat, amelyekre az innováció és a fejlesztés épül. Az ERC létrehozása, mint az Európai Kutatási Térség (ERA) egyik alapeleme, az egyik legígéretesebb lépés lehet ebbe az irányba." A jövendő ERC-terveit illetően egyelőre csak két dolog biztos: az alapkutatások támogatása legyen a feladata, és az elbírálásánál csak a kiválóság, a minőség számítson. Korábban felmerült olyan elképzelés, hogy a tagországok a nemzeti kutatási alapok bizonyos hányadából képezzenek egy közös alapot. Kroó akadémikus ezzel nem ért egyet, csak új pénzből tudja elképzelni az ERC-t. A forrásokat tagdíjszerűen kellene beszedni. Ez nem járna szükségszerűen tagdíj-emeléssel, a meglevő források átcsoportosítása is megoldás.

Az ERC koncepciójának kidolgozása lényegében az Európai Unió tudománypolitikájának a kidolgozását jelenti. Az eddigi alapszerződések nem foglalkoztak a tudománnyal. 2001-ben független tanácsadó testületet hoztak létre az Európai Bizottság mellett, hogy segítse az Európai Kutatási Térség kiépítését, megvalósítását, ez a testület az EURAB (European Research Advisory Board). A negyvenöt t agú tanács tagjainak egyik fele a kutatást, másik fele az ipart képviseli. A négy évre (2001-2004) felkért testületi tagok között találjuk Kroó akadémikust is. Az EURAB nemrég megküldte javaslatait az új uniós alkotmányt kidolgozó, Valéry Giscard D'Estaing vezette Konventnek. Javasolják, hogy az alapokmányban szerepeljen a tudásalapú társadalom fogalma, az Unió ennek keretében valósítja meg céljait. Céljainak eléréséhez elengedhetetlen a tudományos és műszaki előrehaladás, ez pedig a kutatáson és oktatáson alapszik. A kutatás és műszaki fejlesztés területén az Unió dolgozzon ki politikát, hozza létre a szükséges struktúrákat és valósítson meg programokat. Az új alkotmány jogi keretet teremthet ahhoz, hogy Európa hasznosítsa kiemelkedő kutatási és innovációs potenciálját.

EURAB: http://europa.eu.int/comm/research/eurab/index_en.html

Jéki László


<-- Vissza az 2003/5. szám tartalomjegyzékére