2002/11.

Hozzászólás, vélemény

Néhány megjegyzés Jakobi Ákos A virtuális világ terei című tanulmányához

Gratulálok fiatal kollégámnak, érdekes és érett munkát készített. Tulajdonképpen nem is reflexiókat adott az elmúlt évben megjelent tanulmányomhoz, hanem sokkal inkább kiegészítette azt.

Azt hiszem, az alapvető különbség a két tanulmány szemlélete, témaválasztása között van. Jakobi Ákos magát a virtuális térproblematikát helyezi tanulmánya - nyilván kutatásának is - középpontjába, én pedig a kibertér társadalmi hatásait. Jól érzékelteti ezt olvasmányaink különbözősége is.

Kétségtelen, hogy a virtuális világ tereinek, a kibertér különböző értelmezéseinek bemutatása, a virtuális tér különböző térkategóriáinak a leírása, "földi" kategóriákkal való összevetése fontos, hovatovább elméleti jelentőséggel bír. Csakhogy néhány vizsgált eleme - földrajzi ízlésem szerint - távol esik attól a tartománytól, ami a kiberteret egyáltalán a geográfia tárgyává teheti. Jakobi kolléga átsiklott azon körülmény fölött, hogy a kibertér általában ott jelentkezik a maga térkínálatával, ahol valamilyen igényt elégíthet ki, vagyis a kibertér tértípusai és alakzatai teljes egészében társadalmi eredetűek. Sokan osztják azt a véleményt, hogy a kibertér nem az információ szállítására, feldolgozására van a legnagyobb hatással, hanem a társadalmi viszonyok, kapcsolatok alakulására. A kibertér képes befolyással lenni az éntudatra és a közösségre. Bár idézi Dodge-ot, aki a kiberföldrajzzal foglalkozó geográfusok egyik legfőbb feladatának tekinti, hogy munkájukkal hozzájáruljanak a digitális világ emberi megértéséhez, továbbá információkat nyújtsanak arról, hogy miként formálódik ez a tér, és hogyan kell egyáltalán "használni" ezt a világot, valamint azt, hogy milyen hatásai vannak ennek a világnak a valós világra és az emberekre. Ezzel az összefüggéssel azonban tanulmányában nem foglalkozik.

Úgy tűnik, hogy fiatal kollégám azért nem tulajdonít különösebb figyelmet a kibertér társadalmi vagy éppen gazdasági összefüggéseinek, mert a bűvkörébe került a kibergeográfia névvel illetett irányzatnak (?), amelynek képviselői többnyire a kibertér feltárását, belső szerkezetének, működési mechanizmusának megismerését tekintik a legfőbb kutatási feladatnak. Többek között Batty-t idézi, aki kijelenti, hogy a valós világ geográfiájának behelyezése a számítógépbe, illetve a "gépen belüli fiktív" földrajzi terek felfedezése és kapcsolataik alkotják a virtuális geográfia két pillérét.

Nem tudom, hogy van-e kibergeográfia, vagy ez csupán egy jól hangzó elnevezés. Én mindenesetre nem tartom magam kibergeográfusnak. Egyszerű földi geográfus vagyok, aki egy az eddig a magyar földrajztudományban kevéssé vizsgált térformának, a kibertérnek az egyénre, a közösségekre, a gazdaságra, a városok működésére kifejtett hatását próbálja megérteni és a területi összefüggéseket feltárni. Nyilván a kibertérnek más hatásai is vannak, amelyeket a földrajz szemléleti rendszereivel is vizsgálni lehet, ezért érdeklődéssel várom fiatal kollégám további gondolatkísérleteit, a tematika bővítésére tett erőfeszítéseit.

Mészáros Rezső


<-- Vissza az 2002/11. szám tartalomjegyzékére