2002/5.

Könyvszemle

Beérkezett könyvek

Fleck Zoltán: Jogszolgáltató mechanizmusok az államszocializmusban Napvilág Kiadó, Budapest, 2001, 276 o.,Ára 1500 Ft

Fleck Zoltán monográfiája jogszociológiai munka: a totalitarizmus-poszttotalitarizmus többnyire csupán a politológiai irodalomban tárgyalt problémáját a jogrendszer működése felől veszi tehát szemügyre. A közelebbről a szocialista állam jogszolgáltatásának funkcionálását föltáró értekezés előbb az elméleti és történeti kereteket fogalmazza meg, utóbb a magyar szocializmus második szakaszának jogalkalmazó mechanizmusait elemzi. Az előbbi nyomán - a totalitarizmus-fogalmakat és a jogrendszer-tipológiákat áttekintve, illetve a két totális rendszer jogának sajátosságait rögzítve - a weberi jogszociológiára épülő, de a modern politológia eredményeit is fölhasználó teoretikus magyarázóelméletet épít ki. Az utóbbi során - a bíróságok, az ügyészségek, a társadalmi bíráskodás, illetve a "néprészvétel" szerepét föltárva - a magyar szocializmus második szakaszát "poszttotalitarizmusként" értelmezi. A fiatal kutató munkája, szerencsésen elkerülve a kérdés elemzésében szokásos ideologikus megközelítést, a jelen viszonyait is meghatározó struktúrák megértéséhez igyekszik hozzájárulni.


S. Nagy Katalin: Önarcképek Palatinus, 2001, 313 o., Ára 3000 Ft

A könyv sajátos szempontból tekinti át az egyetemes művészettörténetet: a művészönarcképek alakváltozásait követi benne nyomon. A művészettörténész- szociológus szerző fölfogásában az önarcképek összetett jelentést sűrítenek magukba: a művész metamorfózisainak legszemléltetőbb megnyilvánulásaiként egyszerre adnak hírt a személyiség és a művészszerep változásaitól. A művészönarcképek története ilyenformán az önmagát megmutató ember belső énjével és társadalmi szerepeivel folytatott küzdelem története. Az elemzés a történeti teljesség igényével tekinti át az önarcképek históriáját: az összefoglalás az egyiptomi, görög-római és középkori kezdetektől egészen a századforduló-századelő és a huszadik század önarcképeiig ível. A történeti háttérismereteket, szociológiai összefüggéseket és esztétikai interpretációt egyszerre nyújtó elemzés az önarcképfestészet legnagyobb alakjait számba véve maga is eleven portrékkal szolgál. Az olvasó ilyen, életszerű mini-arcképet kap például az önarcképeivel önnön személyének változásait dokumentáló Dürerről, az önmagát kíméletlenül föltáró Rembrandtról, a művészetének és életének szintézisét megteremtő Van Goghról vagy a személyiségét elrejtő és festészetét föltáró Cézanne-ról. S. Nagy Katalin elegánsan formált kötetét számos fekete-fehér és tizenhat színes illusztráció díszíti.


Gérard Noiriel: A történetírás "válsága" Napvilág Kiadó, Budapest, 2001, 382 o. Ára 1900 Ft

A kötet címében a válság kifejezés nem véletlenül szerepel idézőjelben. A francia történész - hazájában egyébként jelentős visszhangot keltett - monográfiája voltaképpen vitairat: a történetírás válságát hangoztató elméletek gazdag anyagot mozgató és nagyszabású bírálata. Alcíme szerint a történelemről "tudománnyá válásától napjainkig" megfogalmazott "elméletek, irányzatok és viták" áttekintését nyújtó munka két részből áll. Az első a modern történettudomány történetének tudományelméletileg megalapozott és széles historiográfiai keretbe foglalt képét rajzolja meg. A második négy - a francia történettudomány működéséből vett, de az általánosítás igényével fölvetett - tudományszociológiai példát von vizsgálat alá. Noiriel saját álláspontját Marc Bloch híres tételeinek továbbgondolása nyomán fogalmazza meg: a történetírásnak eszerint sajátosan "pragmatista" feladatai vannak, a maga eszközeivel ahhoz kell hozzájárulnia, hogy az emberek "jobban élhessenek". A kötet külön érdekessége a szerzőnek a magyar kiadás számára fogalmazott, a gondolatmenet vitakérdéseit élesen fölvető bevezetője.


Palasik Mária: A jogállamiság megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon, 1944-1949 Politikatörténeti Füzetek, XVII. Napvilág Kiadó, Bp., 2000, 347 o. Ára 1500 Ft

A történésznő eredetileg kandidátusi értekezésnek készült munkája a koalíciós korszak politológiai szemléletű összefoglalását nyújtja. A korszakra vonatkozó szakirodalom alapos ismeretében készített és kiterjedt önálló kutatásokra épülő elemzést tehát elsősorban látásmódja teszi érdekessé. A II. világháború vége és a kommunista berendezkedés kiépülése közötti éveket a jogállamiság megteremtésének kísérleteként, illetve e kísérlet ellehetetlenülésként bemutató ábrázolás előbb a jogállami jogalkotás eredményeit, a kiépülő demokratikus intézményrendszer összetevőit veszi sorra, majd a berendezkedés működésének, a parlamenti és parlamenten kívüli politikai harcoknak a rajzát adja. A szerző az előbbi során az alkotmányjogra összpontosító jogtörténeti elemzéseket végez, az utóbbi során pedig a történeti földolgozás változatos eszközeivel él: sajtóközleményeket használva, parlamenti jegyzőkönyveket tanulmányozva, levéltári forrásokat vallatóra fogva vagy visszaemlékezések kritikai analízisére építve rekonstruálja a korabeli politikai összecsapásokat. Az olvasó az Ideiglenes Nemzetgyűlés hónapjaitól a kommunista hatalomcentralizáció esztendejéig lépésről lépésre haladva követheti nyomon a jogállami intézmények kiépítésétől az azok fölszámolásáig terjedő folyamatot.


Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének kiadványai
Kiskőrös természeti-ökológiai adottságai Szerk. Juhász Ágoston. Budapest, 2000, 182 o. Ára 2240 Ft

Kiskőrös a Szőlő és a bor városa kitüntető címet viseli, nemzetközi rangja van. A piacváltás és a kereskedelmi kapcsolatok átrendeződése, az EU-csatlakozás lehetősége, a sokoldalú adottságokra alapozott turizmusfejlesztés időszerűvé tették, hogy a térségnek karaktert adó természeti adottságokról, a múlt és a jelen szőlőkultúrájáról, az idegenforgal-mi lehetőségekről a kérdéskört tematikusan bemutató, tudományosan megalapozott kiadvány készüljön. A könyv nem csak az érdeklődő olvasó vagy a tudományos közvélemény számára nyújt ismereteket, szól a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében érdekelt potenciális partnerekhez is.


Tájkutatási irányzatok Magyarországon (Szerk. Schweitzer Ferenc, Tiner Tibor) Budapest, 2000, 131 o. Ára 1120 Ft,.

A Marosi Sándor akadémikus 70. születésnapja alkalmából készült tanulmánykötet a hazai tájkutatás témáiból ad ízelítőt. A különböző iskolák különböző vizsgálatain alapuló kutatások foglalkoznak az alföldi táj, a karsztterületek, a határ menti területek tájhasznosításával, a klímatípusok elhatárolásának módszereivel, és a tájökológiának a környezetvédelemben betöltött szerepével. A szerzők álláspontja, hogy a tájakban végbement változásokért nem teljes mértékben az ember felelős. Épp ezért a tájvédelmi szabályokat, rendeleteket tájökológiai szempontok szerint kell kialakítani, és az embert, létesítményeivel együtt, mindig a táj szerves részének kell tekintetni. A kutatásban alkalmazott korszerű térinformatikai, matematikai-statisztikai, ökofiziológiai vizsgálatok nagymértékben segítik a határ- és rokontudományokkal való nélkülözhetetlen együttműködést.


Physico-geographical research in Hungary (Eds. Ádám Kertész, Ferenc Schweitzer) Bp., 2000, 178 o. Ára 5040 Ft

A kötet az utóbbi néhány év természetföldrajzos OTKA munkáiról ad helyzetképet. A tanulmányok régiók szerint képviselik a hazai természetföldrajzi iskolákat, kutatóműhelyeket, felsőoktatási tanszékeket, így együttesen átfogó képet nyújtanak az ország ez irányú tudományos tevékenységéről. A hazánkban hagyományosan vezető szerepet betöltő geomorfológiai kérdések mellett helyet kapnak az utóbbi évek új irányzatai is, így a geo- és tájökológia, az antropogén felszínformálás vagy a tájszervezés aktuális kérdései. A kötet jól reprezentálja a Magyarországon jelenleg folyó természetföldrajzi kutatásokat és az utóbbi években a magyar geográfiában végbement változásokat.


Hungary towards the 21st centruy: the human geography of transition (Ed. Zoltán Kovács) Bp., 2000, 276 o. Ára 5040 Ft

A gyűjteményes kötet kísérletet tesz az ország kialakulóban lévő térszerkezetének bemutatására. A tanulmányok az 1989/90-es évek politikai változásai nyomán lejátszódott gazdasági szerkezetváltás és politikai rendszerváltás térbeli folyamatainak magyarázatával és hatásaik elemzésével foglalkoznak, földrajzi szemszögből. A könyvben olyan szerzők tanulmányai kaptak helyet, akik vizsgálódásaikat az OTKA projektek keretében folytatták


Kocsis Károly: Kárpátalja mai területeinek etnikai térképe 1941, 1999; Számítógépes térképszerkesztés: Farkas Zoltán, Keresztesi Zoltán. Bp., 2001, Ára 800 Ft

Az MTA Kisebbségkutató Intézetével közösen kiadott kötet a kárpát-medencei etnikai térképsorozat többi tagjához hasonlóan az etnikai térszerkezetnek az elmúlt fél évezredben lezajlott átalakulását és jelen állapotát kísérli meg felvázolni. A mű címoldalán Kárpátalja mai területének 1941-re és 1999-re vonatkozó anyanyelvi adatokon nyugvó etnikai térképeit, a két legnagyobb város - Ungvár és Munkács - nyelvi-etnikai arculatának 1880-1999 közötti változását mutatja be kör- és sávdiagramok segítségével. Mindkét térképen - kördiagramok segítségével - a ruszin-ukrán, magyar, orosz, román, német, szlovák, cigány és zsidó (jiddis, héber) anyanyelvű népesség térbeli eloszlását és az aktuális közigazgatási beosztást kísérheti figyelemmel az olvasó. A címoldalon található az 1941. január 31-i állapotoknak megfelelő anyanyelvi és közigazgatási térkép is, melynek az 1999-es, jórészt becsléseken alapuló adatokkal való összevetése érdekes tanulságokkal szolgál a 20. század derekán lezajlott történelmi, demográfiai, migrációs és etnikai folyamatok megítéléséhez. Hét melléktérkép a mai Kárpátalja területének 1495, 1796 körülire valószínűsített, 1880, 1910, 1930, 1941 és 1999-beli nyelvi-etnikai térszerkezetét, két táblázat pedig a főbb etnikai-nyelvi csoportok lélekszámának, arányának 1495-1989 közötti változását tárja fel.


<-- Vissza az 2002/5. szám tartalomjegyzékére