2001/12.

Kutatás és környezet

Beszámoló a 2001. novemberi közgyűlésről

A Magyar Tudományos Akadémia 169. rendes közgyűlését 2001. november 5- én - a Tudomány Napja rendezvényeihez kapcsolódva - tartotta. Az ülést megnyitó Glatz Ferenc r. tag, elnök külön köszöntötte a határon túlról megjelent külső tagokat és az új levelező tagokat, akik akadémikusként első ízben vettek részt az MTA közgyűlésén. Az ülés résztvevői egyperces, néma felállással adóztak az előző közgyűlés óta elhunyt Bóna István, Engel Pál, Gyires Béla, Kiss Dezső, Pach Zsigmond Pál, Simonyi Károly és Szabó Árpád r. tagok, valamint Részler Gyula külső tag emlékének.

A közgyűlés levezető elnökévé megválasztott Enyedi György r. tag, alelnök megállapította a határozatképességet, majd a közgyűlés elfogadta a meghirdetett tárgysorozatot és megválasztotta az alkalmi bizottságokat (a szó szerinti jegyzőkönyv hitelesítői: Láng István r. tag és Szendrő Péter, a mezőgazd. tud. doktora; határozatszövegező bizottság: Kiefer Ferenc r. tag, Friedrich Péter r. tag, Hlavay József, a kémiai tud. doktora; szavazathitelesítő bizottság: Demetrovics János r. tag, Dudits Dénes r. tag, Orosz István, a tört.tud. doktora).

A doktori oklevelek átadása előtt Lőrincz Lajos r. tag, a Doktori Tanács elnöke megemlítette, hogy az évek során összegyűlt tapasztalatok alapján célszerű módosítani a doktori szabályzatot, ami a megfelelő előkészítés után egy következő közgyűlés feladata lesz. A szabályzatban nem rögzített feladatok és követelmények egységesítésére pedig a Doktori Tanács saját hatáskörben irányelveket fogalmaz meg. Az előző közgyűlés óta MTA doktora címet szerzett harminckét kutató itt vette át az ezt tanúsító oklevelet.

Eztán Glatz Ferenc expozéja következett. Az MTA elnöke az Akadémia tevékenységének négy jellemzőjét emelte ki: a kezdeményezőképességet, a rendszerességet, a folyamatosságot és a korrekcióképességet.

A tudományos kutatásnak új kihívásokkal kell szembenéznie. Szerencsére sikerült elfogadtatni, hogy a társadalom nem nélkülözheti a tudományt. Az új tudományos kérdések megválaszolását azonban nehezíti, hogy maguk a kérdések nem diszciplínához kötötten vetődnek fel, míg a kutatás szervezete diszciplináris felépítésű. A szervezeti felépítés mellett a tudományos előrelépés is a részdiszciplína művelésére épül, ami hátrány a nagy kérdésekre adandó válasznál. További akadály a tudományos nyelv túlságos differenciálódása. Az új, szintetizáló látásmód meghonosítása az MTA-ra hárul. Az ezt elősegítő sikeres kezdeményezések egyike a közgyűlési és egyéb rendezvényeken elhangzott tudományos előadások írásos változatának kiadása. E köteteket főleg az eltérő tudományterületek művelői forgathatják haszonnal.

A szervezeti megújuláshoz tartozik a struktúrabizottság munkája is. Az akadémiai reform folyamatossá tétele érdekében célszerű, hogy a bizottság valamilyen formában tovább működjön, tevékenysége ne érjen véget a 2002. májusi közgyűléssel.

A tudomány fontosságát jelzi, hogy az UNESCO kezdeményezte: 2002-től minden államban rendezzék meg a Tudomány Napját. A javaslat szerint e naphoz kapcsolódva globális témákkal lenne célszerű foglalkozni.

A 2002. májusi akadémiai tisztújítást előkészítő jelölőbizottság felállt. Az alapszabály által előírt rotáció miatt lesznek személyi változások, de nyugodt választás ígérkezik, amely mindenképpen független lesz a nagyjából vele egy időben zajló politikai választásoktól.

A köztestület szervezetének továbbépítése is folyik. A köztestület létrehozása után egy-két évvel már a jelenlegi tagság háromnegyede belépett. Számos intézkedés történt a határon túli magyar kutatók bevonására is. A külső tagság bevezetése volt az első lépés, majd 1997-ben megkezdődött a Domus- program, 1999-től pedig működik a Szülőföld-program. Ez utóbbi célja, hogy segítse a határon túli kutatók munkáját szülőföldjükön. Ennek keretében kutatóműhelyek jöttek létre Szabadkán, Kolozsvárott, Sepsiszentgyörgyön, Beregszászon és Dunaszerdahelyen. Az MTA indokoltnak látja az egyházi intézményekben dolgozó kutatók bevonását a köztestületbe, és tisztázni kívánja a teológia helyét a kutatás szervezetében. A fiatal kutatók bevonására párbeszéd indult az MTA és a Bolyai-ösztöndíjasok újonnan alakult egyesülete között.

A tudomány fontossága mellett a politikai elit azt is tudomásul vette, hogy az MTA magára vállalja a nemzet tanácsadója szerepét. A stratégiai kutatások is ezt a célt szolgálják, a döntéshozók számos témában (energetika, környezetvédelem, a NATO ügye stb.) figyelembe is vették e kutatások eredményeit. Bizonyos tudományos kérdésekkel akkor is foglalkozni kell, ha azokra nem adható érdemi válasz. 2002-ben újabb fontos stratégiai kutatásokról jelennek meg könyvek (Tisza, ill. három földtudományi kötet).

Sikeresek voltak a magyar millenniumhoz kapcsolódva az Akadémián elhangzott, mégis a közvéleménynek szóló előadások. Az MTA elnöke kiemelte, hogy minden tudományos osztály áttekintette saját területének ezeréves perspektíváját. Ugyancsak 2000-ben zajlottak le az MTA alapításának 175. évfordulójával kapcsolatos megemlékezések. A valamennyi korábbi és jelenlegi akadémikus életrajzát tartalmazó lexikon első kötete a közeljövőben jelenik meg.

Tudományos ügyekben nincs hivatalos akadémiai állásfoglalás, különböző kutatók egymástól eltérő véleményeket is képviselhetnek. Napjainkban a kutatás számos fontos etikai kérdést vet fel, amelyekkel az Akadémiának is kötelessége foglalkozni. A tudományetikai kérdések megvitatásakor ne csak eljárási ügyek szerepeljenek a napirenden - mondta az elnök.

Az MTA-ról, mint tudományos műhelyről szólva Glatz Ferenc áttekintette az intézetkonszolidációt. Az intézethálózat olyan érték, amelynek az Akadémiánál van a helye. A konszolidáció fő célja a működőképesség biztosítása volt. A műszerellátottság terén viszont még nagy a lemaradás. A 2002-re vonatkozó feladatok közé tartozik a konszolidáció hatásának felmérése. Tisztázni kell, hogy ki (kik) az intézetek szakmai, feladatállító és beszámoltató gazdája (gazdái), és több gazda esetén összhangot kell teremteni köztük. A közönségkapcsolatok terén az Akadémia kimondottan rosszul áll.

A tudományos kutatás finanszírozási rendszerét is nagy változások jellemzik. Az 1995-1996-ban bekövetkezett nagy mélypont után 2000-ben ismét stagnált a kutatás ellátása. A többi évben nőtt a pénzügyi támogatás. A projekt- , feladat- és alapfinanszírozás egyenlő súlyára kell törekedni. Az új rendszer bevezetésével viszont a tevékenység projektfüggő lett, ami megnehezíti az intézetekben folyó kutatások tervezését. Ráadásul a projektek adminisztrációja túlzottan bürokratikus. A legsúlyosabb gond most mégis az, hogy a nem kutatói besorolásúak bére tarthatatlanul alacsony.

Az elnöki expozét a főtitkár beszámolója követte. Kroó Norbert r. tag, főtitkár nemcsak az elmúlt fél évről számolt be, hanem tézisszerűen felsorolta a következő időszak teendőit is. A két fő feladat az, hogy a tudomány eleget tegyen a magyar társadalom igényeinek és integrálódjon az európai kutatási térségbe. A változó világhoz igazodás szükségessége nem szeptember 11-ével kezdődött. A kutatás során törekedni kell a minőségre, a professzionalizmusra és a tartalékok feltárására. Ugyanakkor a nemzetközi értékelés néhány iparilag jóval fejlettebb állam (pl. Németország, Japán) elé sorolja Magyarországot a tudás alapú iparágak sorrendjében.

A közelmúlt konkrét intézkedéseiről szólva a főtitkár megemlítette, hogy a határon túli magyar tudományosság támogatására szolgáló pénzügyi keretet az Arany János Közalapítvány kezelésébe adták. A Bolyai János kutatási ösztöndíjat sikerült összehangolni az OM jellegében hasonló ösztöndíjával. 2001- ben 220 Bolyai-ösztöndíjat kezdtek újonnan folyósítani, míg korábbról 300 ösztöndíjas élvez ilyen támogatást. Az MTA-nak már van elfogadott 2002. évi költségvetése. A nem kutatóknál 15%-os béremelés várható, míg a kutatói munkakörökben átlagosan 6,5%. Az igazgatóknál a vezetői pótlékot emelik jelentősen. A külföldi kutatók magyarországi munkavállalását most már csak a kis jövedelem gátolja, az engedélyezési eljárás egyszerűsödött. Végre nőtt a nemzetközi kapcsolatokra fordítható keret. Előrelépés történt a távoktatásban, illetve annak informatikai hátterében is. Megkezdődött a kutatási tevékenység értékeléséhez is fontos publikációs adattár létrehozása. Az egykori telephelyének eladásából származó bevételből - PM-jóváhagyással - kifizették a MÜFI korábban felhalmozott tartozásait.

Az MTA vezetői már tervezik a 2003. évi költségvetést, amelynek súlypontjai az alapellátás, az infrastruktúra és a bérek. A tervezésnél az infláció kompenzálására törekszenek, valamint arra, hogy biztosítsák a vezetői döntések végrehajtásához szükséges pénzt.

A kutatóhálózatról szólva Kroó Norbert megemlítette, hogy javult a kutatómunka hatékonysága. Nőtt a magyar cikkek relatív idézettsége, és nemzetközi összehasonlításban a ráfordításhoz képest nálunk a legnagyobb a publikációszám.

Az NKA pályázatán az MTA részesedése 25%, bár az Akadémia vezetői ennél nagyobb arányra számítottak. A kiválósági központok tevékenysége az adminisztratív nehézségek miatt a vártnál lassabban indult be.

A pénzügyi kormányzat kezdeményezésére át kell térni a központosított illetményszámfejtésre. Fontos feladat az Akadémia honlapjának fenntartása és frissítése. A nemzetközi kapcsolatok haszna olykor közvetlenül is lemérhető (EU- prioritás), de az MTA-ra látogató külföldi személyiségek az MTA presztízsét is növelik. A választott vezető testületek (AKT, AKVT, vagyonkezelő kuratórium, felügyelő-bizottság) az előírásoknak megfelelően működtek.

Az expozéja elején felsorolt teendőket nyomatékosítva a főtitkár itt tért ki azok megvalósításának módjára. Erősíteni kell a kutatás kapcsolatait a gazdaság szereplőivel, valamint fokozni kell az egyetemi-kutatóhelyi kapcsolatokat. A titkárság koordináló szerepét növelni kell az irányító szerep rovására. A kutatás átfogó értékelésénél pedig a tudományos osztályok szerepe lesz alapvető. Európai virtuális intézetek alrendszereiként virtuális intézetek jönnek létre az országban. A világ a tudásalapúság felé halad, és az idő a tudománynak dolgozik.

A két expozé fölötti vitában heten szólaltak fel. A hozzászólásokban érintett fontosabb témák:

• a regionális bizottságok költségvetési ellátmánya a növekedés ellenére is alacsony;

• nemzetközi megítélés szerint a rendszerváltó országokban a tudományos kutatás megsínylette a politikai átalakulást, de Magyarországot ez kevéssé érintette;

• a Hóman Bálint újratemetésén való akadémiai részvétellel kapcsolatban megoszlottak a vélemények;

• az MTA-hoz tartozó intézményekben nincs energetikai kutatás,

• Magyarországon azért olcsó viszonylag a kutatás, mert a kutatási szférában alacsonyak a bérek;

• a közgyűlésen akkor alakulna ki érdemi vita, ha a résztvevők írásban előre megkapnák a megvitatandó beszámolókat.

Mind a főtitkár, mind az elnök egyetértett a hozzászólások többségével. A Hóman-ügyről azonban Glatz Ferenc megjegyezte, hogy ő kutatói minőségében, Hóman tudományos hagyatékának feltárójaként vett részt a ceremónián, nem az MTA képviseletében. Kroó Norbert pedig arra utalt, hogy az NKA keretében már eddig is lehetett energetikai kutatásokra pályázni, a támogatott kutatócsoportokra vonatkozó pályázat pedig lehetővé teszi új csoport alakítását, korábban nem művelt kutatási témával. A közgyűlés nyílt szavazással mind az elnök, mind a főtitkár beszámolóját elfogadta.

Ezt követően a közgyűlés megvitatta a struktúrabizottság írásban is közreadott jelentését. A bizottság elnöke, Gergely János r. tag szóbeli kiegészítésében elmondta, hogy tapasztalataik szerint a tudományos osztályok nem támogatják a radikális javaslatokat, csak az apró lépéseket. A közgyűlés szerint a struktúrabizottság működését az új akadémiai ciklusban is célszerű folytatni, és a jelenlevők a bizottság által beterjesztett dokumentumot közbülső tájékoztatóként elfogadták.

Napirendre került a Tudományetikai Bizottság ügyrendje is, amelynek tervezetét a közgyűlés résztvevői ugyancsak megkapták előzetesen. Az alapszabály-módosítást igénylő változtatásokat ez a közgyűlés nem tudta megszavazni, mert ahhoz a szavazásra jogosultak legalább kétharmadának jelen kellett volna lennie.

A közgyűlés tudomásul vette az osztályok delegáltjaiból összeállított jelölőbizottságot, és úgy döntött, hogy a bizottság mandátuma három évre szóljon, ne csak a 2002. májusi akadémiai tisztújításig, továbbá elfogadta a hasznosítható akadémiai ingatlanok jegyzékének kiegészítését. A jelenlevőket arról is tájékoztatták, hogy a közgyűlési doktorok Bazsa Györgyöt, Orosz Istvánt és Szendrő Pétert delegálták az MTA elnökségébe.

Végezetül a közgyűlés elfogadta a határozati javaslat Kiefer Ferenc r. tag által beterjesztett szövegét, és megbízta az MTA elnökségét, hogy érdemi változtatások nélküli módosításokkal véglegesítse azt.

Szabados László


<-- Vissza az 2001/12. szám tartalomjegyzékére