2001/8.

Bűnözés Magyarországon

Bevezető

Magyarországon a kriminológia fiatal diszciplínának számít az akadémiai tudományok között. Bemutatkozása a Magyar Tudomány hasábjain jelzi, hogy kutatóinak munkája és eredményei a tudomány magasabb régióiban is elfogadottak.

A kutatás tárgya a társadalmi devianciák, a bűnözés, az igazságszolgáltatás társadalmi háttere, a közbiztonságért felelős szervezetek ideális működtetésének alternatívái. Azt is mondhatnánk, a tudományág kései önállóságának oka, hogy a pártállami rendszerben e témákról vagy hallgatni kellett, vagy éppen titkolt-tiltott területeket érintettek.

A rendszerváltás nemcsak nyitottságot okozott Magyarországon, de védtelenséget is. Hirtelen sokszorosára nőtt a bűncselekmények száma, mindenki számára észlelhetővé vált a közbiztonság romlása, és az azért felelős intézmények, a rendőrség, a Belügyminisztérium, valamint természetesen a jogalkotás és a joggyakorlat bizonytalansága. S ebben a folyamatban természetes módon felértékelődtek azok a vizsgálódások, amelyek megalapozhatták a változás negatív tendenciáinak kiszűrését. A Magyar Tudomány számára készült válogatás megkísérli bemutatni a kriminológia sokoldalúságát és érzékenységét a magyar társadalom kriminális problémáinak forró pontjai iránt.

Finszter Géza tanulmányában arra keresi a választ, hogy a jogalkotás mennyire követi a bűnözés tendenciáinak mozgását, mekkora szerep jut ebben a politikának. Mindezt nem csupán elméleti síkon vizsgálja, hanem a magyar társadalmat erősen foglalkoztató olajbűnügyek kapcsán gondolja végig, hogy a gazdaságot érintő szervezett bűnözés hogyan használta ki a jogalkotás kezdeti következetlenségét. Kertész Imre írásában arra vállalkozik, hogy bemutassa, mérhető-e a szervezett bűnözés, vannak-e használható, tudományos módszerek a világban, amelyek Magyarországon is elkelnének. Lehet-e a rendőrséget közvetlenül a bűnözés alakulásának tükrében megítélni? - kérdezi Szikinger István. Meggyőződése, hogy "a bűnözés okai a társadalomnak a közbiztonság-védelem számára elérhetetlen, annak eszközei által alapvetően nem befolyásolható szféráiban találhatók". Kerezsi Klára mindezt nemcsak igazolja, de megoldással is szolgál. Cikkében három budapesti kerület bűnözési térképének készültéről számol be, és bizonyítja, a kriminológia tudománya nem csupán elméleteket gyárt, de eredményeinek ismeretében a mindennapi életben is gyakorlati hasznot hozhat. A válogatás utolsó tanulmánya arra hívja fel a figyelmet, hogy a bűnözés modern formái sem álltak meg a határoknál. Nagy Zoltán András körképe a számítógéppel elkövethető jogsértésekről, arról tanúskodik, hogy ez a bűnözési forma már nálunk sem a jövő, hanem a jelen bűnözése.

A Magyar Tudomány olvasói természetesen csak ízelítőt kaphattak e tudományág módszeréről és színvonaláról, nemkülönben vizsgálódása tárgyáról. A válogatás nem tükrözheti a tudományág teljesítményének teljes spektrumát, azt azonban igazolhatja, hogy nemcsak helye van a tudományok sorában, hanem eredményeivel hozzájárul a bűnözés megelőzéséhez.

Szabó Dénes

Az összeállítás elkészítésében nyújtott értékes segítségéért köszönetet mondunk Tamási Erzsébetnek, a Belügyi Szemle felelős szerkesztőjének.


<-- Vissza az 2001/8. szám tartalomjegyzékére