2000/9.

Könyvszemle

A TUDOMÁNYTÁR REPERTÓRIUMA

A Magyar Tudós Társaság Alaprajzában (alapszabályában) a következő feladatot tűzte maga elé: "A munka becsének köz hírül adása, a jó s rossz kimutatása, mind az olvasó közönségnek, mind az írói pályára indult ifjúságnak hasznos útmutatásul szolgálván a Tudós Társaság ügyelni fog arra, hogy bármely nyelven írott munkák, értekezések (akár a Társaság tagjaitól, akár más szerzőktől származnak ezek) tulajdonságai, tudományos és erkölcsi haszna, valamint fogyatkozásai és tévedései szorgos gonddal, de mégis tiszta, szelíd lélekkel ítéltessenek meg... Ezen megbírálásokat a Társaság folyóiratában, mely egyszersmind különbféle tudományos jelentéseket is veszen fel, fogja kiadni."

A feladat ebben a formában megoldhatatlannak bizonyult. Hosszú vita bontakozott ki az 1830-as évek elején a leendő folyóirat jellegéről, tartalmáról. Az éveken át tartó vita fő kérdése az volt: bírálatokat közlő, kritikai lap legyen-e, vagy könyvkivonatokat, rövid cikkeket, ismertetéseket tartalmazó folyóirat. A vita 1833-ban eldőlt. A folyóirat neve "Tudománytár" lett. Tartalmát, jellegét a következőképpen határozták meg: "Tartalma tudományos encyklopaediai lenne, az emberi tudás minden ágaira kiterjeszkedő, de leginkább a jelenkor haladásaira, az előadásban pedig köz értelmességre ügyelvén... Az előadás formája ne bírálgató és vitatkozó, hanem inkább értesítő és közlő legyen; iránya pedig az, hogy azon hazánkfiai, kik külföldi folyóiratokat nem tarthatnak, ebben néminemű pótlékát leljék szükségüknek. Kútfői: eredeti dolgozatok, amennyiben a fenn kitett célnak megfelelők, s a külföld jelesb folyóiratai, melyekből a Tudománytár czikkelyei fordítva, kivonva vagy összeállítva lennének... Ehhez járulnának a tagok által készült bel- és külföldi bibliographiai közlések." Az évente legalább 2 kötet terjedelmét 20-25 ívben állapították meg. Az első kötet 1834 áprilisában jelent meg. A folyóiratot Schedel (Toldy) Ferenc szerkesztette 1835-ig, 1836-ban Csató Pál. 1837-től a folyóiratot két részre osztották: az "Értekezések" szerkesztője Luczenbacher János régész lett, ebben a részben tanulmányokat közöltek, a "Literaturá"-ban jelentek meg a könyvismertetések, folyóiratcikk kivonatok Almási Balogh Pál orvos szerkesztésében. A folyóiratnak 1844-ig 11 évfolyama jelent meg.

A Tudománytár sokszínűségét jól példázza az első kötet tartalma is. A szerkesztő bevezetője után elsőnek "A philosophia tárgya, czélja s hasznainak főbb vonalai" című tanulmány olvasható. Ezt követi Richard és John Landler afrikai felfedezéseit ismertető írás, majd a 19. századi francia költészetről szóló tanulmány. Olvashatunk az erőművek alkalmazásáról, a törvényhozás és az erkölcsök kölcsönhatásáról a régi népeknél, az arábiai beduinokról, "a Délsarki szárazföldről". Ismertetést és részleteket közöl a nagyszombati és a müncheni magyar kódexből. Tudósít a Tudós Társaság jutalmairól, pénzalapjának növekedéséről. Felsorolja az 1833-ban Magyarországon létezett színésztársaságokat. Közli, hogy elkészült Kisfaludy Károly fehérmárvány mellszobra, hogy Széchenyi István Johann Ender bécsi festő művét ajándékozta az Akadémiának. Végül ismerteti a Tudós Társaság könyvtárának gyarapodását.

Ezt a tartalmi gazdagságot, sokszínűséget ismerheti meg részleteiben az az olvasó, aki kezébe veszi Rózsa Mária nagy gonddal készített munkáját. A szerző bevezetőjében felvázolja a folyóirat keletkezésének körülményeit, rövid történetét. Megadja a folyóirat könyvészeti leírását, majd kötetről kötetre haladva közli a folyóiratban megjelent írások szerzőjét, címét, terjedelmét, az ismertetéseknél a megjelenés helyét, az ismertető nevét. A kötet végén a tanulmányok tematikus mutatója és a névmutató egészíti ki a repertóriumot.

A kötet hasznos eszköz a tudománytörténettel, sajtótörténettel, művelődéstörténettel foglalkozó kutatók számára. (Tudománytár. (1834-1844) Repertórium. Összeállította Rózsa Mária. Országos Széchényi Könyvtár kiadványai. Új sorozat 9. Budapest, 1999. 221 o.)

Kónya Sándor


<-- Vissza az 2000/9. szám tartalomjegyzékére