2000/5

A géntechnológia tudományos eredményei és társadalmi hatásai

Áldás vagy átok?

Mintegy negyedszázada ezzel a címmel jelent meg egy nagy feltűnést keltő könyv az automatizálásról és a számítástechnikáról. Azóta ezek alkalmazása - a távközléssel, a tájékoztató és hírközlő rendszerekkel összefonódva és a világot átszövő hálózat(ok)ba integrálódva - az életünket keresztül-kasul átható, szerves alkotóelemmé vált mindennapjainkban. Az is kiderült, hogy a kérdés egyik része sem igaz, vagy pontosabban: a kérdésfelvetésnek ilyen módon nincs értelme. Az integrált elektronika számos jótéteményt hozott emberek, csoportok és társadalmak számára, de természetesen vannak olyan egyének, rétegek, akik (amelyek) az új tudomány és technika alkalmazásainak veszteseivé válnak. A károk, veszteségek minimalizálása természet- és társadalomtudósok, mérnökök, közgazdák, ésszel élő politikusok, filozófusok közös feladata kell, hogy legyen.

Erről is szólt a Magyar Tudomány 1998. februári kötete és reá következő idevágó tanulmányok sora, amelyekben az információs társadalom tudományos, technikai, és főleg: társadalmi problémáit igyekeztük feltárni. Most egy hasonlóan "forró" témakörről, a géntechnológiáról próbálunk meg higgadt, elfogultságtól mentes, tárgyilagos és őszinte képet rajzolni, amikor kötetünkben e tudományág kialakulásáról, fejlődéséről, néhány konkrét alkalmazási területéről, legfrissebb nemzetközi és hazai tudományos eredményeiről, etikai aspektusairól adunk közre összeállítást.

Figyelemre méltó a bevezető cikk némileg provokatív címe, amellyel a szerző, Venetianer Pál érzékelteti azokat az indulatokat, amelyek napjainkban körülveszik ezt a tudományt. A szerző a géntechnológia alig néhány évtizedes történelméből kiindulva mutatja be a viták legfontosabb mozgatórugóit és a jövő forgatókönyveit. (A géntechnológiáról már megjelent egy pengeváltásos eszmecsere Venetianer Pál és Vida Gábor között a Magyar Tudomány idei márciusi számában, a Viták-Vélemények rovatban.) A következő írás szerzője, Dudits Dénes a géntechnológia egyik lényeges alkalmazásának, a növénynemesítésnek új lehetőségeit, valamint a kockázatok mértékét, megítélésüket és kezelésük megoldási módszereit ismerteti meg az Olvasóval, egyúttal rámutatva a különböző régiók, országok közvéleményének alakulására, annak mozgatórugóira. Bősze Zsuzsanna a géntechnológiai alkalmazások másik nagy csoportját vizsgálja: tanulmányában a transzgenikus állatok létrehozásának tudományos hátterét, valamint az általuk nyerhető különféle javított tulajdonságok gazdasági előnyeit mutatja be. Hadlaczky Gyula írása kettős jelentőségű. Egyrészt megismerkedhetünk belőle a szatellit DNS alapú mesterséges kromoszómák létrehozására szolgáló technológiák hazai tudományos eredményeivel, másrészt megtudhatjuk egy magyar tudományos siker-sztori egyedi (és némileg szomorú) történetét is. A közvélemény a molekuláris genetika alkalmazásai közül talán leginkább az

egészségügyben hasznosíthatókat "fogadja be". Raskó István egyebek között bemutatja a Humán Genom Program megvalósulásából származó új módszereket, és részletesen kitér a legfontosabb genetikai eredetű, ma még jobbára gyógyíthatatlan betegségek tesztelésében és gyógyításában rejlő lehetőségekre. A szerző külön kiemeli, hogy óvakodnunk kell az új eljárások szenzációhajhász tálalásától. Somfai Béla tanulmánya egy valóban égető fontosságú problémával: a témakör etikai kérdéseivel foglalkozik, rámutatva, hogy a géntechnológiában végbemenő rohamos fejlődés megelőzte az erkölcsi és jogi értelmezést és értékelést. A szerző higgadt elemzéssel veszi sorra a pro és kontra érveket, tiszteletben tartva az ellentétes felfogásúak közelítéseit is. Balázs Ervin arról értekezik, hogy a hagyományos, kémiai és mechanikai alapokon nyugvó "zöld forradalom" eszköztárának és lehetőségeinek telítődésével új típusú "élelmezési forradalomra" van szükség a gyorsan szaporodó emberiség ellátására. Egyúttal rávilágít a géntechnológia erősen eltérő fogadtatására a világ különböző régióiban.

Ezúttal Kitekintés rovatunk is a fő témakört szolgálja, amelyben körüljárjuk a géntechnológia gazdasági (ipari) és etikai kérdéseit, helyet adva a ellenzők táborát általában jellemző, jobbára érzelmektől és hipotézisektől vezérelt érvelésnek is.

Végül ezúton ragadjuk meg az alkalmat, hogy köszöntsük összeállításunk két szerzőjét, Balázs Ervint és Hadlaczky Gyulát, akik idén március 15-én Széchenyi-díjat kaptak tudományos munkásságukért.

Dudits Dénes - Szentgyörgyi Zsuzsa


<-- Vissza az 2000/5. szám tartalomjegyzékére