Fórum – Pulzus

Vitafórum

Tőkés kontra Markó

Az árnyaltság árnyékában

Úton-útfélen, napi és hetilapokban, ölesebbnél színesebb, mindenféle rafinériával, k-val és c-vel mered olvasójára a cím: Tőkés k(c)ontra Markó, esetleg fordítva. Az utóbbi azért ritka, mert úgy tűnhet, hogy a másik ártatlan.

Ilyen címet adnak akkor is, amikor magánszemélyek, saját érdekeik képviseletében támadnak egymásra, vagy védekeznek egymástól. Erkölcsi és fizikai leszámolások részvevői szerepelnek így vezércikkekben, akiket a nagy korrupcióellenes hadjárat során „lepleznek le" és állítanak pellengérre az ország nyilvánossága elé, mielőtt még rács mögé dugnák, elrettentő példának. Egyének, akiknek semmi sem szent, csak a milliárdok (dollárban vagy euróban), mert az egyik tizenkilenc, a másik meg egy híján húsz. Lassan, de biztosan sulykolják agyunkba azt, ami nem igaz. Nem tudom, kinek érdeke, vagy talán mégis, ebből az elvi ellentétből, ami egy nemzetet tud maga mögött, pártproblémát csinálni. Elvet kell mondanom akkor is, amikor a komcsik elvtelenségére gondolok.

Ha visszaemlékszem, még a diktatúra virágkorában is minket, kisiskolásokat, közvetlen a betűvetés után, a megfelelő idiotizmussal, de megtanítottak arra, hogy „MI A JÓ, ÉS MI A ROSSZ". Később, amikor már fel is foghattunk az egészből valamit, elkezdték maszatolni, összemosni a fehéret a feketével. A dolgok már nem voltak egyszerűek, világosak, hanem minden árnyaltabbá, ködössé, homályossá vált. Úgymond új helyzetek adódtak, amelyeket magyarázni lehetett, kellett. Az egész pedig hazugság volt. Melyik kategória is ez?

Szerintem és nem csak, van jó érdekképviselet, és van más! Mivel minden ilyen tevékenység elvekre alapoz, azok is hasonlóan jellemezhetőek. Az RMDSZ egy bűnös történelmi pillanatban fogant érdekképviselet. Van, aki ezt a születés után fel- és elismerte, és aki mai napig is támogatja a bűnözőket, tömeggyilkosokat. Markó valóban érdeket képvisel, a magáét és egy viszonylag szűk csoportét. Ez az európai és az ortodox komcsik elvtelenségének iskolapéldája, aminek minden ellensége, ha magyar. Már azon sem csodálkoznék, ha a NATO-meghívás ellenére Erdélyt a nemzetközi terrorizmusnak nevezett világmaszlaggal is összefüggésbe hoznák. Az oroszok már tettek ilyenszerű kijelentéseket ottani rokonainkra, hátha még olyan gazdagok lenének, mint Erdély.

A másik érv mögött viszont egy olyan ember (pap) áll, akinek fontos a Jézusi mondás, elv: „Az igazság szabaddá, a hazugság szolgává tesz titeket." Ez az, amitől az említett internacionalizmus zsigereiben, hisztérikusan, a sarokba szorított állat vadságával fél. Számunkra pedig ez az egyetlen járható út, mert a történelmi, de a hétköznapi igazság is a mi oldalunkon van. Itt az ideje eldönteni minden hazámfiának, hogy komcsik leszünk vagy magyarok? Aki ezt eldöntötte, menjünk, és akadályozzuk meg minden erőnkkel a hazugság kongresszusának megtartását. Legyünk ott mindenhol, és minden alkalommal, hogy lemondásra kényszerítsük az árulókat, Markóval az élen. Csak így lehet Boldogabb az Új Év!

Tóth Ferenc, Szováta

*

Én egy berozsdázott szavazógép vagyok, és romániai magyarság egészéhez szeretnék tartozni, továbbá azt akarom, hogy ennek a közösségnek legyen parlamenti érdekképviselete, s ez csak akkor valósulhat meg, ha összetartunk. Ha az RMDSZ vezetői között véletlenül akadnak bűnösök, azoknak bűnhődniük kell, de nem szabad a magyarságnak kettészakadnia miattuk. De miért is bűnösök az RMDSZ-vezetők?

Azért mert van pénzük? Javaslom, hogy küldjünk hajléktalanokat a parlamentbe, képviseljenek minket ők minimálbérért cserébe. A legelszántabb reformpárti is beláthatja, hogy ez nevetséges. A vezetők mindig gazdagabbak az átlagembernél — ezen nem lehet, és nem is szükséges változtatni. Nem kell feltétlenül arra gyanakodnunk, hogy honatyáink tisztességtelenül gazdagodtak meg, hiszen egy képviselői fizetésből nem nehéz félretenni annyi pénzt, amennyi egy jól menő vállalkozás beindításához szükséges.

Ha választanom kellene Tőkés László és Markó Béla között, akkor gondolkodás nélkül az utóbbit választanám, mert jobb hatással van rám egy higgadt költő, mint egy agresszív pap látványa. Tőkés László alkalmatlan az RMDSZ vezetésére, mert nem tudna megegyezni a román pártokkal. Az RMSZ-PSD protokollum egy szükséges és elkerülhetetlen rossz lépés volt, elvégre valakivel valahogyan mégiscsak meg kell egyezni, és minden egyezség alapkövetelménye a kompromisszum.

A tiszteletbeli elnök szövetség ellen indított perét súlyos hibának tartom.

N. N.

Kedves Katócz Ágnes!

Hadd vitassam egy kicsit az Ön által leírtakat. Azt írja önmagáról, hogy „berozsdásodott szavazógép". Én inkább úgy fogalmaznék, hogy van egy meggyőződése, és joga van az ebből eredő véleményét kifejezni választások útján IS. Valószínűleg alulírott tollából olvashatott valamilyen hasonló, jellemzően sarkított megjegyzést, ám az egy társadalmi jelenségre kívánt vonatkozni, semmiképp sem Önre, már csak azért sem, mert hosszú ideje az egyik legkedvesebb levelezőnk.

Alighanem mindnyájan azt akarjuk, hogy a hazai magyarságnak legyen egy egységes parlamenti képviselete, de nem mindegy, hogy az milyen.

Az RMDSZ vezetői között nem véletlenül akadnak bűnösök, s hogy a magyarság kettészakadása ne történjen meg, éppen azért kell eltávolítani az ilyeneket.

Nem azért bűnösök, mert van pénzük. Hanem bűnösök azért, mert ez a pénz nem elég nekik és román kollégáiknak akkor, amikor az országnak legalább 54 százaléka a szegénységi küszöbbe kapaszkodva él. Egy kis mellékesért még okirat-hamisításra is hajlandóak...

Szerintem is jó ötlet hajléktalanokat küldeni a parlamentbe. Hiszem azt, hogy sok kardinális kérdésben józanabbul látnának, mint látni nem akaró politikusaink (legyen bár román vagy magyar). Az viszont elfogadhatatlan megkülönböztetés, hogy a hajléktalan minimálbért kapjon. Nem, őt is ugyanaz a sokféle juttatás illesse meg, mint a jelenlegi képviselőket. Viszont szeretném látni azt a honatyát, aki minimálbérből meg tud élni, fenn tudja tartani családját, otthonát, adót fizet, s esetleg még gyarapodni is tud.

A politikai vezetők pedig nem szükségszerűen gazdagabbak a képviselteknél. A világtörténelemben már volt erre példa. A magam részéről nem gyanakszom honatyáinkra, de akiről bizonyíthatóan kiderült, hogy tisztességtelenül gazdagodott meg, azt nagyon megvetem. Mellesleg képviselői fizetésből (az egyéb juttatások mellett!) tényleg nem nehéz összespórolni egy „jól menő vállalkozásra" valót, csakhogy nem etikus, ugyanis bizalmas üzleti információkhoz juthatnak hozzá, ellehetetlenítve a piaci versenyt.

Tőkésen és Markón kívül még sok más elnökjelölt pályázhatna az RMDSZ vezetői tisztségére, csakhogy itt nem ez a lényeg. A demokratikus érdekképviseletről van szó. Érdekképviselet az egyik kulcsszó, ami azt jelentené, hogy a választók igényeit, akaratát kellene érvényesíteni, a demokratikus kulcsszó pedig azt jelentené, hogy már rég változnia kellett volna a vezetői klikknek. Csakhogy erre a román pártokkal oly nagyon, már az önfeladásig kompromisszumra kész Markó Béla nem hajlandó saját közössége és a belső ellenzékkel szemben. Úgy tűnik, kettős mércét alkalmaz ami a kompromisszumot illeti: egy tágasat a román felebarátainak, egy szűköset pedig a magyaroknak. És ne feledjük: a Szövetség belső ellenzéke, mint neve is mutatja nem akar(t) szakadást. A PSD-vel kötött egyezmény pedig nem volt elkerülhetetlen lépés. Politizálni ellenzékből is lehet. És ha már valakivel valahogy meg kellett egyezni, akkor jó lett volna előbb a saját kis magyar társadalmunkkal megkötni azt az egyezséget.

Vitatott, hogy a Tőkés által indított per jó lépés volt-e. Én erre azt mondanám, hogy egy jelképes lépés volt, egy végső elszánt lépés, mivel már más nem maradt. Ugyanezt a lépést megtette más is.

Tisztelettel: Kacsó András

Nimród elöljárók

Szabad a (ki)lövés!

A román kormány és az illetékes minisztériumok közös határozatának értelmében a 2002-2003-as vadászati idényben összesen csaknem 4000 ritka vadat lehet elejteni az ország erdőiben, mezőin. Több mint 600 medve, több mint 850 farkas, több mint 1200 vadmacska és 1500 galambász ölyv kilövésére, lelövésére adtak és adnak engedélyt. Emellett természetesen jelentős számú róka és vaddisznó is puskavégre kerülhet. A medvék kilövésére adott különleges engedményeket azzal indokolják, hogy az utóbbi időszakban a „mackók" súlyos károkat okoztak a szarvasmarha-állományban. A farkasok főleg a juhnyájaknál garázdálkodtak.

A 4000 ritka vadállat kilövésére vonatkozó határozat elfogadásában minden bizonnyal szerepet játszott az is, hogy Năstase kormányfő, valamint a mezőgazdasági és a környezetvédelmi miniszter (Sârbu, illetve Lificiu) egyaránt szenvedélyes vadász hírében áll. A kilövés előtt álló vadak jelentős hányada szerepel a védett állatok listáján. Románia európai egyzményt írt alá a területén élő ritka vadak védelmére, vadászatuk korlátozására vagy teljes tiltására.

Boldog Új Évet minden kedves olvasónknak,
terjesztőnknek, munkatársunknak és barátunknak!

Három hetet pihent az ország, emiatt, hogy a tévéműsorunkkal igazodni tudjunk, mi is kényszerpihenőt tartottunk az év elején. Mindenkitől elnézést kérünk, akinek ez kellemetlenséget okozott.

Az új évben keményebben kell majd dolgozni. Ehhez sok pénz kellene, technológia és megbízható törvényes keretek. Ha az utóbbiak teljesülnének (néhány oldalnyi Hivatalos Közlöny az egész), akkor lesz pénz és technológia, s négy-öt évnyi munka után elmondhatjuk majd: elindultunk a normális fejlődés útján. Ha nem, nem.

Adósságaink az elmúlt évből.

Két kérdőívet is megjelentettünk az elmúlt év végén. Egyiket a lapban, másikat az Évkönyvünkben. Lassan, rettenetesen lassan jövögettek a kérdőívek, fogytán a vállalkozó kedv, sajnos. De jöttek és a beérkezett kérdőívek küldőinek nyereményeit február 12-én, szerdán, déli 12-kor sepsiszentgyörgyi szerkesztőségünkben sorsoljuk ki. (Címünk: Sepsiszentgyörgy, Esthajnalcsillag 1 szám, 60-as tömbház, 12-es lakrész).

A lapban megjelent kérdőíveket beküldők nyereményei:

Első díj: 370 ezer lej értékű könyv, 2., 3. és 4. díj egyenként 150 ezer lej értékű könyv.

Az Évkönyv pályázatának nyertesei ezeket a díjakat kapják majd:

Első díj egy mobiltelefon, 2., 3. és 4. díj 150 ezer lej értékű könyv, 5. és 6. díj 69 ezer lej értékű könyv.

A díjakat postázzuk a szerencsés nyerteseknek.

A lapszerkezet az elkövetkező néhány számunkban fokozatosan megváltozik, amíg sikerül beállítanunk az optimálisra, az Önök igényei, óhajai szerint. Terjesztésünket igyekszünk újra szervezni, javítani, hogy minél több új olvasót nyerjünk, a régiekhez gyorsabban, pontosabban juthasson el a lap. A gazdaság ennek nem kedvez. Nem panaszképpen mondjuk, de alig-alig lehet 9 ezer lejes újságot literenként várhatóan 30 ezer lejes benzinnel a célba juttatni. A prognózisok ilyenek, s ez még csak a szállítás. A jövő, ahogyan azt a Pénzügyminisztérium illetékesei felvázolták, a kicsiket fogja eltiporni, s a romániai magyar sajtó soha nem volt nagyvállalkozás. Most már nem is lesz soha ezen a nyomvonalon.

De nem a sajtó a legnagyobb bajunk. Távozó vagy egyelőre még tétovázó gyerekeinket kell meggyőzni arról, hogy van jövő, sajtó nélkül is. Kemény ez a jövő, egyértelműen nem az átlagemberre van méretezve. Példa nélküli rendelkezés, hogy a jövő hónaptól külföldi minimálisan 100 ezer euróval indíthat csak vállalkozást Romániában. Ez az összeg Magyarországon 15 ezer euró, Lengyelországban 25 ezer, Hollandiában 18 ezer, Franciaországban 20 ezer, Németországban 25 ezer euró. Csórók vagyunk, de merészek. Nagy kár, hogy ebbe a törvényerejű rendeletekkel vezetett országba nem szívesen teszi a lábát igazi nagybefektető, mert üzleti tervet nem lehet építeni havonta korrigált törvénykezésre. Itt csak javuló szegénység van, amelyik 100 ezer eurós sültgalambok után hunyorog. Jó lenne, ha megkerülne végre józan eszünk.

Willmann Walter

Család és egészség

Báli hagyományok

Élnek-e még a báli hagyományok? Gondolom, minden olvasó elgondolkozott ezen a kérdésen. De hogy erre tudjon válaszolni, azért tekintsünk vissza a múltba, hogy lássuk, mit jelentett akkor ez a szórakozás. Ha jól átgondoljuk, a magyar emberre jellemző a víg kedély és a mulatozás s a bálszervezés. Mindég megragadta azt a pillanatot, amikor valamilyen fontosabb eseményt meg tudott ünnepelni. A királyok idejében nagy szó volt a lakodalom vagy a király születésnapjának a megünneplése. Ilyenkor fényűzés volt a király udvarában, nagy sürgés-forgás keletkezett. Arra törekedtek, hogy minél jobban sikerüljön a szervezés. Világhírű zenekarokat fogadtak, a bohócok váltakozva szórakoztatták a királyi vendégsereget. Így mulatott a gazdag korosztály. A szegények pedig kintről hallgatóztak, és az udvaron ropták a táncot, ahogyan ők tudták. Gondolom, hogy mindenki számára ismerős a bécsi palotákban rendezett bálok meg báltermek. Mindenki álma talán, hogy egy ilyen bálteremben eljárjon egy keringőt. Az idők múltával és a háború által megviselt nemzedék nem változott sokat. A víg kedély továbbra is megmaradt, pont úgy, ahogy azzal minden magyar megszületett. Nagyon sok emberben lehet föl fogok kelteni egy csomó fiatalkori emléket ezzel a szerény kis írásommal. Gondoljanak vissza csak a 40-60-as évekre, amikor nemcsak bálok voltak, hanem táncdélutánok is (főleg falukon) voltak megrendezve. Abban az időben nem igen volt magnó, kazetofon, patefon. Nem sokan engedték meg maguknak ezt a luxust. De egy rendes bált nem is ilyen eszközökkel szerveztek meg akkor, hanem a régi stílus szerint zenekarral. A zenekar általában cigányzenekar volt, mert amint tudjuk, a cigány ahogy húzza úgy nem húzza senki más. Bálok abban az időben inkább farsangkor, húsvétkor, Anna-napkor, szüretkor, karácsonyba voltak megrendezve. Nagyon érdekes volt abban az időben, a lányok és fiúk szülőkkel mentek a bálba. A legények a szülőktől kérték el a leányt, hogy táncoljon vele, s a tánc végeztével visszavitték, megköszönvén a jóságát, amiért táncolt vele. Gondolom, akik abban az időben éltek és visszaemlékeznek, kellemesen fogják tenni. Voltak műsorok rendezve a bál kezdése előtt, gyerekektől felnőttekig mindenki szerepet választott a kiszemelt darabban. A modern ember életében is megmaradtak ezek a szórakozások. A modern világ behozta még a Bálint napot, a régebbi időkben nem volt. Csak annyi a különbség, hogy most már leapadt az élőzene utáni érdeklődés. Inkább a modern műszerek használatosak, de azért nagyon sok kivétel van. Főleg falukon és a nagyobb városokban még aktuális az élőzene és a színdarab, vagy egy táncegyüttes bemutatója. És örvendetes dolog ez számunkra, mikor latjuk, hogy mindez tovább halad, van aki tovább folytassa.

Bartha Lajos, Torda

Az orvos válaszol

Tisztelt Szerkesztőség!

Mint lapjuk rendszeres olvasója szeretnék választ kapni az alábbiakra. Feleségem epekő-beteg. 1-2 cm-es kövei vannak és sok apró. Magyarországon lehet kapni a recepten felírt gyógyszereket, ami eloszlatja. A gyógyszer az ottani patikákban megvan, de nem mertük megvenni, mert egyes belgyógyászok szerint lehet, hogy ha elalacsonyítja a köveket, nagyobb bajt okozhat. Kérnék felvilágosítást, hogy merjük-e alkalmazni.

Létezik-e olyan gyógyszer a világon, amelyik eloszlatja? Hol lehet még kapni? A szomszédom ezelőtt kapott valami külföldi gyógyszert (Amerikából), és ő megszabadult a köveitől.

Tisztelettel: Lukács Albert, Szováta

*

Köszönöm a levelét, és örvendek annak, hogy rendszeres olvasója a lapunknak. Helyesen cselekedett, amikor a kedves felesége receptjét is mellékelte, mivel így pontosan tudok válaszolni az Ön kérdésére.

A Kenodex vagy Kenoflac gyógyszereket már évtizedek óta sikeresen alkalmazzák az epekő kezelésére, feloldására. A Kenoflac kémiai nevén chenodezoxicolsav alkalmas a koleszterol epekövek oldására, ami röntgenvizsgálattal állapítható meg. Sajnos nem hatásos másfajta kémiai összetételű epekövek feloldására, ezért javasolom, mielőtt megvásárolnák ezt az igen drága gyógyszert, tisztázni, hogy a kedves feleségének milyen kémiai összetételű epeköve van?

A gyógyszer kapszulánként 250 mg chenodezoxicolsavat tartalmaz és a napi adagja 10 mg/testsúlykilogramm, de lehet több vagy kevesebb is (5-15 mg) az orvos utasítása szerint, ami a beteg egyéni érzékenységétől is függ. A kezelés időtartama 2 év is lehet, de ha 6 hónapi kezelés után nem észlelhető az epekövek méretének a csökkenése, tanácsos abbahagyni a kezelést. Amennyiben a kezelés hatásos, a kövek eltűnése után is ajánlatos naponta 250-500 mg gyógyszert szedni. A gyógyszer hatásossága fokozható napi 3 g Beta-Sinosterin gyógyszer egyidejű használatával, ami gátolja a koleszterol ismételt felszívódását a vékonybélből.

Ennek a drága és hosszadalmas kezelésnek értelme véleményem szerint akkor van, ha működő epehólyagja van a betegnek, és nem engedi meg a beteg állapota a műtéti kezelést.

A gyógyszer alkalmazásának ellenjavallatai is vannak, így olvassa el a gyógyszerhez mellékelt tájékoztatót, és kérje ki a kezelőorvos tanácsát is! Érvényes ez a gyógyszer esetleges mellékhatásaira is.

A klinika tapasztalat szerint az esetek kb. felében hatásos a kezelés, valószínűleg ezek közé tartozik az Ön szomszédja is.

Én inkább javasolnám a műtéti kezelést, mert manapság már vidéki kórházakban is sikeresen végzik az ún. laporoszkópiás műtéteket, amikor kis hasfali metszéssel az említett műszerrel elvégezhető a műtét, és néhány nap alatt gyógyul a beteg.

Tisztelettel: Dr. Lázár Gábor

A tudomány világa

Ki volt John Merrick?

Az Elefántember nyomában

„Leicesterben születtem, a Lee utcában. 1860 augusztus 5-én láttam meg a napvilágot. A deformációk, melyeket ma mutatok nem voltak láthatóak születésemkor, hanem 5 éves koromban kezdtek kifejlődni. Iskolába jártam, akárcsak a többi gyerek úgy 11-12 éves koromig, mikor a legnagyobb szerencsétlenség történt az életemben, nevezetesen anyám halála. Nyugodjon békében, jó anyám volt... (...) A deformáltságom mellett, ő (a mostohája — szerk.) volt az eszköze életem nyomorúságossá tételének. Annyi gúnyt és csúfolódást kaptam, hogy inkább nem mentem haza enni, az utcán ültem korgó hassal, semhogy hazatérjek valamit harapni." (Joseph Carey Merrick élete és kalandjai — Merrick önéletrajza)

Így kezdi önéletrajzát a híres Elefántember, egy szerencsétlen, máig bizonytalan eredetű betegséggel született 19. századi embertársunk. Ő úgy tudta, hogy terhessége ideje alatt, egy állatparádén anyjára rálépett egy elefánt, s az ijedtségtől lett olyan torz a magzata. Fanyar, keserű humor, és korához képest magas fokú pallérozottság jellemzi sorait. Egy kortársa feljegyezte róla, hogy nem tudott mosolyogni. Könnyezni tudott, de mosolyogni arca nem volt képes. Járása bizonytalan volt még egyenletes talajon is, külseje miatt az utcák gyerekei csapatokba verődve követték és csúfolták. Mostohaanyja, apja második felesége, nehezen tűrte meg a családi fészekben. Többször elszökött otthonról, de apja mindig megkereste, és hazavitte.

A torz külső pedig csodálatra méltó embert rejtett. Merrick megtanult írni-olvasni, ami ritkaságnak számított a 19. századi munkásosztály körében. Művelte magát, és tehetsége volt a művészetek iránt.

Végső lehetőségként 1884-ben beállt egy cirkuszba a közönséget szórakoztatni csúfságával. Önéletírásában megjegyzi, hogy jól bántak vele, és életének egy kellemes periódusa volt ez. Később azonban ez is megkeseredhetett, miután egy osztrák cirkuszigazgató kifosztotta és Belgiumban otthagyta. Valahogy sikerült viszszatérnie Londonba, ahol élete utolsó négy évét a Londoni (Whitechapel) Kórházban töltötte.

Még 1884 novemberében felfigyelt az „Elefántemberre" Frederick Treves orvos, aki 1886 nyarától az ápolója lett a kórházban. Itt látogatta meg 1887 május 21-én Alexandra walesi hercegnő, s még ebben az évben színházba mehetett. Ebben az időben az angol kórházak szabályzatához tartozott, hogy gyógyíthatatlan betegeknek nem adtak otthont. Az angol királyi család, valamint sok filantróp európai nyomására — akik pénzt is küldtek Merrick gondozására — a kórház végül befogadta „Anglia Gyermekét".

1889-ben fényképek készültek róla, melyek betegségének gyors előrehaladását mutatják.

1890 április 11-én, délután fél kettőkor fulladás okozza halálát a kórházban. Vagy mégsem? Egyes források szerint álmában súlyos feje lebicsaklott és kificamította a nyakát. Maradványai orvosi tanulmány tárgyává lesznek, csontvázát a Londoni Kórház őrzi.

Nem tudni, hogy Dr. Frederick Treves számított-e a hírnévre, amit Merrick ápolásával, tanulmányozásával szerzett. Tény az, hogy jól bánt vele, s ha számított, jól számított. Mai szemmel nézve ki ítélhetné el azért, hogy az orvostudomány számára dokumentált és megőrzött egy igen ritka esetet?

Vitatott betegség

Azt már biztosan tudjuk, hogy Merrick nem elefántkórban szenvedett. Sokan úgy vélték, hogy a neurofibromatózis idegrendszeri betegség okozta testének torzulásait. A neurofibromatózis nem számít ritka betegségnek, minden 4000-ik újszülöttnél lép fel, de mai napig nem volt a Merrickéhez hasonló súlyosságú eset. 1979-ben viszont leírtak egy sokkal ritkább betegséget, mely ugyancsak a csont és lágyszövetek kóros növekedését okozza. Ez a Proteusz-szindróma, melynek kevesebb mint 100 esetét jegyezték fel mostanáig. Ez is lehetett Marrick kóros elváltozásait.

Egy új-zélandi kutatócsoport most a szerencsétlen ember élő rokonait szeretné felkutatni, hogy DNS-mintákat kérjen tőlük és a legújabb vizsgálati módszerekkel derítse ki a betegség valódi okát.

Merrick földi maradványait még 1997-ben röntgennel és CT-vel vizsgálták meg, de a vizsgálatok során nem találtak neurofibromatózisra utaló jeleket. A Merrick csontvázán látható jelek a Proteusz-szindrómára utalnak.

—k.a.—

Misztérium

HOROSZKÓP

(2003. január 25-január 7-ig)

KOS (március 21-április 19.)

Ne adjon kölcsön, és ne vállaljon kezességet senkiért. És ne számítson mások segítéségre, akkor nem éri csalódás. A lassan kezdődő üzleti megbeszélései hirtelen kedvező fordulatot vesznek. A második héten felpörögnek az események. Őrizze meg hát a türelmét és bízzon abban, hogy összejön azokkal, akik vevők az ötleteire. A szerelemben talán remélni sem merte azt a változást, amit a Hold és a Jupiter együttállása hoz majd a napokban szerelmi életébe.

BIKA (április 20 - május 20.)

Egy szerencsés véletlen megszabadítja az eddig sokat kellemetlenkedő kollégától, és ez a fordulat nemcsak nyugodtabb körülményeket jelent, de új irányba is tereli pénzügyi elképzeléseit. Megkaphatja az eddig nehezen behajtható követeléseit, esetleg gyorsan jut kölcsönhöz. A szerelemben otthoni gondok szakadhatnak a nyakába, és alaposan át kell szerveznie az életét emiatt. A párja ezt nem nézi jó szemmel.

IKREK (május 21- június 21.)

Terveit felfordíthatja egy olyan kellemetlenség, mely üzleti partnerét vagy munkaadóját érinti. A helyzet odáig fajulhat, hogy kénytelen lesz hozzányúlni a biztonsági tartalékához, esetleg magas kamatra kénytelen felvenni kölcsönt. A szerelemben partnere segítségével egy nehéz (családi) feladat megoldására rátalál.

RÁK (június 22 - július 22.)

Az igazán fontos szakmai kapcsolatait ne kockáztassa holmi lényegtelen pénzügyi tárgyalásokkal. Főnökéből, üzleti partnereiből ugyanis a hónap végéig hiányzik az átfogó szakmai szemlélet, és viszolyognak minden kockázatvállalástól, fontos döntésektől. A szerelemben szomorú emlékek törnek önre. Nehezen találja a helyét, mintha lelkiismeret-furdalás gyötörné egy régen lezárt kapcsolat miatt.

OROSZLÁN (július 23 - augusztus 22.)

Pénzügyekben ne döntsön! Sorozatos bosszúságok érhetik a munkahelyén. A jól bevált tervei is rendre meghiúsulnak, befektetései - legalább is kezdetben - nehezebben tud közös nevezőre jutni. Legyen óvatos, nehogy egy előnytelen szerződéssel tovább nehezítse saját helyzetét. A szerelemben ha túlságosan magabiztos vagy rámenős, akkor eleve kudarcra van ítélve a kezdeményezése. Hagyjon időt a társának, hogy feldolgozza a történteket.

SZŰZ (augusztus 23 - szeptember 22.)

Ötletei túlságosan bonyolultak, és a megbízható partnerei is meghiúsíthatják elképzelését, hiába vezeti őket a jó szándék. Egy szakmai megbeszélésen néhány befolyásos emberrel hozza össze a sors, de többet ígérnek, mint amennyit betartanak. Tehát nem érdemes reményeket fűzni a megcsillanó lehetőségekhez. A szerelemben, a mostani viták sokkal élesebbek, mint eddig bármikor, és kenyértörésig fajulhatnak.

MÉRLEG (szeptember 23 - október 22.)

Túljut egy kellemetlen pénzügyi problémán és figyelmét, energiáját immár kapcsolatainak bővítésére, szakmai tanulmányaira fordíthatja. Ha idáig anyagi, családi okok miatt volt kénytelen terveit elhalasztani, most már fordul a kocka. Előnyös időszak ez reprezentálásra. A szerelemben, ne aggódjon! Nincs semmi baj.

SKORPIÓ (október 23-november 21.)

Utazása, hivatalos ügyeinek intézése elé váratlan akadályok gördülnek. Nem érdemes emiatt bosszankodnia, mert az első héten nagyon is szerencsés lesz, de a folytatás sem rossz, csak akkor már néhány ködös ígéret megzavarhatja a tervezésben. Ezzel együtt nagyot léphet előre a karrierje építésében. A szerelemben, egy kiadós vita után édes lesz a kibékülés es megint az anyagiak kerülnek előtérbe.

NYILAS (november 22 - december 21.)

Inkább a kiadásokra, mint a bevételekre utalnak a jelek, de ami ennél fájdalmasabban érinti: terveiről kiderül, hogy nincs reális alapjuk. Tartson lépést a rohanó szakmai fejlődéssel! A színre lépő ismerősei is sokat tesznek majd a karrierje kedvező alakulásáért. A szerelemben alaposan növekedik a vonzereje. Ha partnert keres, akkor a héten jó esélye van arra, hogy meg is találja.

BAK (december 22 - január 19.)

Ólomsúlyként nehezednek vállára a korábbi baklövések anyagi következményei, illetve be nem váltott ígéretei. Szerencsére mindig akad valaki, aki kisegíti szorult helyzetéből. Kollégái némi rosszindulattal figyelik erőfeszítéseit. A hónap vége felé már fordul a kocka, s pénzügyi elképzelései rendre kezdenek valóra válni. A szerelemben, a magánéletben kedvező változás történhet, s a következő napok különös romantikus programot tartogatnak.

VÍZÖNTŐ (január 20 - február 18.)

Még az egyszerűnek tűnő elképzelései is holtvágányra kerülhetnek és a kisebb tévedése is nagy vihart kavar a kollégái (ügyfelei) körében. A decemberi napfogyatkozás utóhatása ez, de lassan kilábal belőle. A további kellemetlenségek elkerülése érdekében vegye elejét a pereskedéssel fenyegető vitáknak. A szerelemben még a legvadabb erotikus álmai is valóra válhatnak, ha a napokban képes lesz legyőzni tartózkodását (és függetlenségi vágyát).

HALAK (február 19 - március 20.)

Egy furcsa véletlen megnyithatja egzisztenciális érvényesülésének útját, sikeresen tárgyalhat szakmai, pénzügyi elképzeléseiről és nagy sikert arathat reklámötleteivel. Túljut a nyugtalanító pénzügyi gondokon, de az óvatosság azért még továbbra is ajánlatos. A szerelemben, ha a párját nem fogadja el olyannak, amilyen, hanem örökké nevelni akarja, azzal nemcsak őt hozza kellemetlen helyzetbe, hanem saját magát is.

Astro Horoscope

Életmód

A tél bora

Nehéz elképzelni, hogy a hófedte dombokon, a zimankós, fagyos időben is lehet valami csemegét gyűjteni? Pedig így igaz. Síelők vagy természetjárást télen kedvelők jól tudják, hogy a csipkebogyó azon ritka gyümölcsök egyike (vagy egyedüli?), amelyet egész télen lehet találni és szedni a rózsabokrokon. Ízletes lekvárt lehet készíteni belőle. Bornak is jó. A csipkebogyóból sosem lesz szőlőbor, ez igaz, de mégis jobb, mint azok a hamis „szőlőborok", amelyek szeszből és aromás porból készülnek, s amelyeket oly gyanúsan olcsón lehet megkapni a kereskedelemben.

Az alábbiakban a „hecserlibor" elkészítésének egyik receptjét közöljük, hátha valaki kedvet kap hozzá.

A télen vagy koratavasszal szedett csipkebogyókat megtisztítjuk, megmossuk, összezúzzuk vagy durván ledaráljuk és kb. 24 órán át pihenni hagyjuk. 1 kg összezúzott bogyót 6 literes uborkás üvegbe teszünk és 4 liter vízzel felöntünk. Hozzáadunk 1-1,5 kg cukrot, 2 gramm sörélesztőt vagy 2-3 deci zajos erjedésben lévő mustot. Az üveget gézvászonnal lekötjük és szobahőmérsékleten tartjuk. Naponta felkavarjuk. 3-4 hét alatt az erjedés befejeződik, a folyadék megtisztul, leülepedik. Ekkor átfejtjük demizsonba és kb. egy heti ülepedés után átfejtjük vagy átszűrjük kisebb demizsonba vagy palackokba és légmentesen dugaszoljuk.

Nagymami Tanácsai

• Az igazi szivacsok, melyekkel a pólyásokat fürösztjük, nagyon gyorsan romlanak. Emiatt közvetlenül vásárlás után merítsük azokat nagyon sós vízbe. Azután öblítsük tiszta hideg vízzel, de ne csavarjuk ki őket.

• A lakkcipők és a lakktáskák nem repednek el, ha időnként glicerinnel kenjük őket.

• A szűknyakú üvegeket könnyebben tisztíthatjuk, ha kanálnyi rizset, vizet teszünk beléjük és jól felrázzuk.

Élet és halál

Az Új Idő egyik tavalyi számában a börtönéletről közöltünk összeállítást. Hál’ istennek nem helyszíni tudósítás volt. A román sajtóhírek, riportok, közlemények alapján készült összeállításban rengeteg szörnyűség olvasható arról, hogy az elítéltek mi mindenre képesek, csakhogy egy-két napra szabaduljanak a zárkából. Öncsonkítás, szegnyelés, kanál-, villaevés okán vitetik magukat a börtönkórházba. Az Élet a börtönben című összeállításunk mindegyik szereplőjének esete azt üzeni a falak és rácsok mögül, hogy nem jó odabenn! Ezt alábbi összeállításunk sem cáfolja meg, noha sok településen van egy-két hajléktalan koldus, akik a tél közeledtével szándékosan követnek el apró-cseprő törvénytelenséget, hogy lecsukassák magukat. Számukra a börtön egy biztonság: biztos szállás, biztos kaja. Vannak olyanok is, akik ugyan nem önszántukból jutottak be, nem örülnek, hogy bent vannak, ám mégis feltalálják magukat. Próbálnak együtt élni helyzetükkel. Nem vasat nyelnek, nem ütnek szöget a koponyacsontjukba, inkább igyekeznek valami hasznos vagy (és) szórakoztató elfoglaltságot találni. Főleg róluk lesz szó az alábbiakban. Egy másik börtönről és másik börtönéletről.

Keményfiúk, nebulók

A craiovai szigorított börtönben száz fogoly jelentkezett fakultatív oktatásra. A százból mindössze tizenöten morzsolódtak le, a többiek rendszeresen megjelennek a tanórákon. Több korosztály, többféle értelmi képesség, többféle jellem. Vannak, akik írni és olvasni tanulnak, mások az anatómiával vagy a kémiával birkóznak. A börtöni osztályterem falán az emberi test vérkeringését ábrázoló kép, mellette a Mengyelejev-táblázat. Van, akinek magas. Mások kellemesen melepődve veszik észre, hogy ismerős szavakat is találni a táblázaton: arany, ezüst, higany, urán. Mind jól vegyülnek az alvilágban, és mindegyikből dollár „keverhető". A börtönben szolgálatot teljesítő tanárok, tanítók szerint a legveszedelmesebb gyilkosok, gonosztevők is báránykákká szelídülnek a tábla előtt, amikor a gyakorlatot meg kell oldani. Pedig hát a feladat egyszerű, és a nagy nebulók nyelvén hangzik: „Ha Annácskának van három almája és kettőt ellopunk belőle, akkor mennyi marad?". Jobb, ha ellopjuk mind a hármat, és meg van oldva a feladat. Mint minden kinti iskolában, a börtönosztályokban is vannak szorgalmasabb és lustább tanulók. Némelyikük nagyon önérzetes, megharagszik, ha a füzetében pirossal kijavítják a hibákat. A legjobbakat jutalmazzák, kintről több csomagot kaphatnak, többször fogadhatnak látogatókat.

Komikusnak tűnt, ám teljesen szabályos, törvényes igény volt tavaly szeptemberben, amikor a börtönökben az elemi és általános iskolai tanulmányokat végző, ilyen tanórákon részt vevő rabok is kérték az ingyen tejet és kiflit, amit a kormány a kinti iskolák nebulóinak biztosít a 2002-2003-as tanévtől. A börtöni kifli-tej programnak ösztönző hatása volt, a szokásosnál több, 18-40 éves vagy idősebb rab iratkozott fel ábécét vagy éppenséggel algebrát tanulni.

Rácsos nász

Eléggé ritkán ugyan, de előfordul, hogy fiatal párok fogházban kötnek házasságot. Az esetek többségében a vőlegény a szomorú rab, a még szomorúbb menyasszony szabadon él. Előfordul, hogy mindketten „csücsülnek", nem egymás ölében. A „fiú bent, lány kint’’ esküvői eset történt néhány évvel ezelőtt Csíkszeredában is. Nagy volt a szerelem, nem vártak, amíg a fiú szabadul. Az Evenimentul Zilei napilapban olvastunk egy Tg. Jiu municípiumi rácsos nászról. A 30 éves vőlegényt lopásban való bűnrészességért ítélték el 4 év fogházra, a 27 éves menyasszony utcai, piaci elárusító volt. Több mint 10 éve ismerték egymást, a férfi bebörtönzésével nem szakadt meg a kapcsolatuk. A börtöni esküvőn két újságíró volt a tanú, a polgári esketést a municípium alpolgármestere végezte. A „lakodalom’’ csupán annyiból állt, hogy az újdonsült házaspár egy órán át együtt lehetett a börtön klubhelyiségében. A nászéjszakára még várni kellett.

Jobb, mint dolgozni?

Tavaly az egyik román napilap tudósítója meghökkentő hírt küldött Észak-Moldvából: a Suceava megyei Radócon (Rădăut) 80 elítéltből csak 20 jelentkezett, hogy fogház helyett közhasznú munka végzésével tölti le a büntetést! Vagyis 60 személy inkább „bevonult", mintsem utcát, hivatali folyosót söpörjön, parkot takarítson. Olyan személyekről van szó, akiknek jelentősebb pénzbeli adósságuk volt vagy apró törvénysértésekért ítélték el őket. Ilyen esetekben lehet választani a közhasznú (társadalmi) munka és a fogház között. A munka össz-időtartama 50-300 óra lehet, de hétfőtől péntekig csak 3-3 órát lehet ledolgozni. Különleges engedélylyel az időtartam napi 8 órára emelkedhet, főleg hétvégeken. A helyi hatóságok írásban értesítik az alternatív büntetésre ítélteket, a jelentkezési határidő 30 nap. Ha a címzett nem jelentkezik, a bíróság kezdeményezheti a munkavégzés átírását börtönbüntetésre. A jelek szerint nem elrettentő szabály, ha 80-ból 60 nem félt tőle...

Ihlető falak

Ha valakinek művészi hajlamai (is) vannak, de börtönbe kerül, sose adja fel. Folytathatja szenvedélyét, netán hivatását. Esetleg kezdheti ott is... A Jurnalul National napilap érdekes riportot közölt a rácsokon belüli művészeti-kulturális alkotó mozgalomról, ha nem giccces a megnevezés. A fegyencek bizony festenek, rajzolnak, szobrászkodnak, verseket írnak, dalokat komponálnak. Nem aratódalok azok, hanem például ilyenek: Börtönbe záródtam/ Mint madár a kalitkába, anyám/ Pedig ártatlan vagyik, hej/ És mint a madár, úgy haragszom, hej... Egy másik dal vagy inkább ballada szerzője a szamosújvári börtönt égetné fel, ám csalódottan sírja el, hogy a börtön kőből van és sosem gyúl meg. No de bármely sirató nótánál keservesebb az, amikor a képzőművész fegyenc „objektív okok miatt’’ nem lehet jelen a saját tárlatmegnyitóján. Ilyen történt például a jászvásári (Iasi) Gh. Asachi könyvtár dísztermében, ahol rabok alkotásaiból rendeztek kiállítást. Ikonok, grafikák, rézkarcok, szobrok, festmények, faragott használati- vagy dísztárgyak. De ott volt egy rabköltő kötete is. Lírika ide vagy oda, a szerző szentképeket lopott egy híres moldvai kegyhelyről, azért csukták le. Versbe fojtotta bánatát.

Ide tessék!

Hihetetlen, de igaz: Romániában van olyan fogház, amely reklámoztatja magát. A galaci börtön vezetősége olyan ismertető (és csalogató?) reklámfüzetet szerkesztett, amelyhez hasonlót nagy áruházak vagy szállodák, üdülőtelepek szoktak kibocsátani áruik, illetve szolgáltatásaik népszerűsítésére. A börtön helyettes parancsnoka úgy véli, a sokak számára komikusnak tűnő börtön-brosurák arra jók, hogy biznyítsák, Románia az elítéltek életkörülményeinek javításával is igyekszik közelíteni az európai uniós normák felé. Hogy mi van a reklámlapokban? Hangzatos címek, jelszavak, kiváló fényképfelvételek a börtön belvilágáról, vagyis az „elszállásolási lehetőségekről". Kedvcsinálók, csalogatók a patyolatfehér lepedővel leterített emeletes ágyak és az itt-ott feltűnő, derűs arcú fegyencek. „De jó itt!" – mintha mondanák... Tudni kell azt is, hogy a létesítménynek nem börtön vagy fogház a reklámneve, hanem fogva tartási hely, pontosabban tömbház. Nem maradhatott ki a brosurából az intenzív belső művészeti, művelődési, oktatási, sport és egyéb tevékenységek (pl. újságszerkesztés) bemutatása sem. Egy szó, mint száz: jó odabenn! Egészen biztos, hogy az odaérkező fegyenceket, bocsánat, ideiglenes vendégeket, lakókat így fogadja a parancsnok: érezzék otthon magukat nálunk!

Jön a villamos

Az elmúlt évben nagy port kavart a jilavai kábítószerügy. Kiderült, hogy az ország egyik legismertebb (leghírhedtebb?) börtönében bizony nagyban ment a kábítószerfogyasztás. A pénzesebb rabok mindig azt figyelték, mikor érkezik a „villamos". Nagyon kell az idézőjel, mert az árut a börtönbe becsempésző személyt (nem ritkán börtönőrt) nevezik „villamosnak" a fegyencek. Jól kódolnak, nemde? Természetesen nemcsak narkót szállít a „villamos", hanem sok mást. Például bármilyen szeszes italt, cigarettát, mobiltelefont, telefonkártyát is, ha szükség. Egyszóval olyan dolgokat, amelyek elviselhetőbbé vagy éppenséggel kellemessé tehetik a hosszú raboskodást. Jó pénzért a rabok egymás között adják és veszik a funkciókat, s ez sem mellékes, mert például a szobafőnök kiváltságokat élvez. Olykor szó szerint is... Adott időben a jilavai börtön elit osztályán oly sok mobiltelefon volt a raboknál, hogy a parancsnok zavaró-berendezést szereltetett fel a beszélgetések akadályozására. Igen ám, de a fegyencek gyorsan összedobtak 3000 dollárt és vásároltak egy olyan készüléket, amely semlegesíti a zavarót!

Csiripelni jó?

A tanúvédelmi törvény érdekes helyzetbe hozhat bizonyos elítélt bűnözőket, például gyilkosokat is. Az ellenük tanúvallomást tevő személyek rendkívüli védelmet kaphatnak, akár a személyazonosságukat is megváltoztathatják. Ezzel egy időben azonban a gyilkosságért és hasonlóan súlyos bűncselekményekért elítélt fegyencek börtönbüntetését akár felére is csökkenthetik, ha együttműködnek a nyomozó szervekkel. Egy 10-15 vagy 20 évre elítélt bűnözőnek kifizetődő lehet csiripelni, vagyis bűntársakat elárulni, róluk, tetteikről adatokat szolgálni. A kedvezmények felajánlásának a célja az, hogy a hatóságok belülről bomlasszák a bűnszövetkezeteket, maffiaszerű bűnbandákat. A bökkenő az, hogy a csiripelőknek nem lehet különleges védelmet szavatolni, az ő esetükben nem alkalmazható a tanúvédelmi törvény úgy, mint a civilek, szabad polgárok esetében. Az adatközlő fegyencért annyit lehet tenni, hogy áthelyezik más börtönbe. De a rossz és jó hírek a börtönök között is közlekednek ám! Summa summarum: a fecsegés, beköpés nem lesz ugyan veszélytelen dolog, de minden bizonnyal sokan élni fognak vele. A gyorsabb szabadulás reménye, csábító ereje nagyobb lesz a félelemnél.

Ébredő jólelkűség

Tavaly nyáron egy kolozsvári fiatal hölgy segélykérő apróhirdetést és felhívást tett közzé a közép-erdélyi sajtóban: súlyos vesebeteg és csak átültetés (donáció) menthetné meg az életét. Lehet, hogy ismerte az esélyeit is: matematikailag szinte a nullával volt egyenlő az, hogy Romániában találjon egy megfelelő donort, akinek a (fél) veséjét át lehetne ültetni a szervezetébe. Talán egy a 16-15 millióhoz az esély. Kolozsvártól nem túl messze, a besztercei börtönben az egyik unatkozó fogoly elolvasta a segélykérő újsághirdetést. Érdemes ideírni a nevét: Dorel Vidican, 32 éves, lopásért ítélték 3 év fogházra. Mit gondolt, mit nem, jelentkezett donornak. A laboratóriumi vizsgálatok eredménye még a tapasztalt szakorvosokat is elkápráztatta: nincs összeférhetetlenség, az átültetésre sor kerülhet... A kolozsvári urológiai és vese-átültetési klinikán végzték el a műtétt, mégpedig sikeresen. A fiatal hölgy életét megmentették, a jólelkű elítélt államelnöki kegyelemben részesült. Veséjét adta a szabadságáért. Megváltotta a bűnét! Később követői is akadtak, egy bákói, majd egy craiovai vesebeteg megmentésére egy-egy elítélt jelentkezett. Egyikük büntetése 4 év, a másiké 20 év volt. Sajnos, biológiailag egyikük sem lehetett donor.

Amnesztia – varázsszó

A diktatúra éveiben szocialista-kommunista propagandaeszköz volt az államhatalmi közkegyelem. Ceausescuék rendszerint valamelyik nagy hazafias, politikai esemény előestéjére időzítették a pártfőtitkári amnesztiát. Hadd tudja az ebadta tyúktolvaj, hogy kitől-mitől jön a szabadság! Az elnöki közkegyelmet 1990 után is gyakorolják mind egyénekre és csoportokra, mind nagyobb tömegekre. A tavaly őszi államelnöki közkegyelem nyomán körülbelül 4000 elítélt szabadult az ország börtöneiből. Az alapfeltétel az volt, hogy a végleges ítélet szerint ne legyen több 5 évnél valakinek a börtönbüntetése. Kifizetetlen (állami) adósságok, adócsalások, hamisítások, csendháborítások, rendbontások, lopások, rablások stb. elkövetői, elítéltjei szabadultak többségben. De volt olyan is, akit gondatlanságból elkövetett emberölésért, halálos gázolásért ítéltek 5 évre vagy kevesebbre, s ők is közkegyelemben részesülhettek. Van olyan személy is, aki autójával öt ember halálát okozta, ám mivelhogy csupán 3 évre ítélték, azt sem kellett végig letöltse. A tavaly őszi amnesztiát szeptember 30-án hirdette ki Ion Iliescu államfő. Az eredeti törvénytervezetben 2 év volt a maximum, a parlamenti vitán jutottak el az 5 éves felső határig. Ezt sokan bírálták, mert szerintük sok közveszélyes bűnöző játszi könnyedséggel úszta meg a büntetését. Nem hivatalos hírek szerint néhány alvilági vezérnek és köreiknek a nyomására emelték 2 évről 5 évre a felső határt.

Kecsegtető jövő

A Krónika napilap 2002. augusztus 7-i számában olvashattuk:

Az Igazságügyi Minisztérium által hozott változtatások következtében a börtönlakók ezután három látogatót fogadhatnak havonta, illetve ugyanennyi csomagot kaphatnak, amelyek akár 15-15 kilogramm élelmiszert és gyümölcsöt tartalmazhatnak. Az új jogszabály értelmében a foglyok továbbá 1200 szál cigarettára is jogosultak (2 csomag naponta), valamint 30 liter ásványvizet is küldhetnek hozzátartozóik. Megengedett ugyanakkor, hogy hetente 500 ezer lej értékben élelmiszert és különböző, a személyi higiéniához szükséges javakat vásároljanak a börtönökben felállított speciális üzletekben... Az új DGP-jogszabály érvénybe lépéséig a börtönlakók havi egy látogató fogadására, öt kilogramm élelmiszert és 500 szál cigarettát tartalmazó pakk felvételére voltak jogosultak.

Kellemes borzongás

A Prahova megyei Telega község önkormányzata turistacsemegévé szeretné alakítani a doftánai börtönt, ahol sok-sok, úgynevezett illegalitásbeli aktivista ette a keserű levest a két világháború között. Később a kapitalista eszméikért szenvedtek ott a foglyok. Mert a börtönökben is változtak ám az ideológiák! Ez ma már mindegy, fő az, hogy jó üzlet legyen belőle. A hatalmas börtön némelyik épületrésze nem használható semmire, de egy-két épületszárny annyira tatarozható, hogy a telegai terv sikerülhet: berendezhető szállodának! A kellemes borzongásra vágyók eltölthetnek egy-egy (vagy több) éjszakát a korhű cellákban, akár láncba verve is, ha óhajtják. Megnézhetik a kínzókamrákat, végigjárhatják a pincék, alagutak sötét zugait. És ha nem bírják a menzát, akkor a szökést is megkockáztathatják. Taxi áll a rendelkezésükre.

Összeállítás: B. L.

Copyright © Új Idő