Magyar Tudomány, 2008/03 258. o.

Száz éve született Teller Ede



Teller Ede:

Tudós a világtörténelemben



Frank Tibor


az MTA doktora

ELTE Angol–Amerikai Intézet

tzsbe hu . inter . net

Patkós András

az MTA rendes tagja

ELTE Fizikai Intézet

patkos ludens . elte . hu



Teller Ede centenáriuma alkalmat kínál a magyar történészeknek és természettudósoknak, hogy alakját az eddigieknél teljesebben, többoldalú megközelítésben és a sajátosan magyar szempontokkal kiegészítve értékeljék újra, sokféleképpen értelmezett, gyakran vitatott életművét új foglalatban tárják a magyar közvélemény elé.

Teller személyiségét szokás egyetlen politikai-ideológiai áramlat érvrendszerének „mennydörgő apostolaként” megjeleníteni. Ez egyszerűsítés. Teller a XX. századi világ nagy gazdasági és politikai kérdéseinek megoldásához elsősorban technikai-tudományos választ keresett, és hitt ennek fontosságában, megalkuvás nélküli megvalósításának helyességében. Paradox módon talán elveinek változatlansága, eszményeinek állandósága jelenti a legfőbb kulcsot, egyszersmind nehézséget is életműve értelmezéséhez, megértéséhez.

Ez a világtörténeti szerepet kereső, nagyszabású tudós a hidegháború egyik kulcsfigurájaként él a világ emlékezetében. A liberális Amerika soha nem felejti el Edward Tellernek az Oppenheimer-ügyben játszott, vitatható szerepét, a nemzetközi közvélemény kockázatosnak és pazarlónak ítélte csillagháborús terveit, „Teller háborúját”. Minálunk viszont e következetesen szovjetellenes közéleti nagyság különleges nimbuszt élvez a mai napig, amiben része van élete utolsó mintegy másfél évtizede hazai látogatásainak, lelkes magyar vonatkozású megnyilatkozásai és gesztusai egész gazdag folyamának. Vajon a pusztítás szellemét képviselte-e vagy a neki otthont adó amerikai demokrácia mindig ötletesen újjászülető védelmi igyekezetét a fizika, a tudomány, a technika – s az antikommunizmus hitének makacs erejével?

Gyűlölt mindenfajta totalitárius rendszert, elutasított minden diktatórikus rezsimet, de gyakran élesen kritizálta a szerinte következetlen európai demokráciákat is. Menekülnie kellett Hitler Németországából, s megtanulta gyűlölni a kommunizmust és a Szovjetuniót. A szabadság és a technikai haladás együttműködésére az amerikai demokrácia rendszerét látta a leginkább alkalmasnak, ennek védelmét a technikai elsőbbségen alapuló erőfölényre kívánta építeni. Emberi kapcsolatait is alárendelte politikai nézeteinek, a rá oly jellemző szakításokat radikálisan hajtotta végre. Egyetlen kivételezett csoportot ismert: magyar barátait, akiknek világnézeti vagy tudományos különbözősége számára soha nem vált barátságukat veszélyeztető tényezővé. Élete, életműve a XX. század legnagyobb morális problémáihoz, ideológiák és világrendek konfrontációjához, ember és tudomány, társadalom és technika, béke és háború kérdéséhez kínál különleges fogódzókat.

Teller Ede pályáját s annak történelmi hátterét összeállításunk minden szerzője önálló hangsúlyokkal, más-más szemszögből vizsgálja. Vizi E. Szilveszter bevezetője után nagyívű képet ad Teller személyiségéről Hargittai István, aki amerikai és nemzetközi kontextusban vizsgálja a II. világháború utáni történelmi szerepvállalás és a kutatói etika összeegyeztethetőségének kérdéseit. A világháborúk közötti évek politikai-történelmi hátterét Ormos Mária izgalmas tanulmánya vázolja, amelyből kiderül, hogyan veszítette el Európa tudományos-kulturális fölényét a diktatúrák tobzódása és a két világháború közötti európai társadalmi instabilitás következtében lezajlott exodus során.

A világpolitikai kérdések eldöntésében tudatosan szerepet vállaló, nukleáris alaptörvényeket feltáró és fegyverfejlesztő szaktudós jelentőségéről Bencze Gyula avatott áttekintése nyomán alkothat véleményt az olvasó. A II. világháború után kialakult világhatalmi képlet, a hidegháború viszonylatait Békés Csaba tanulmánya elemzi új kutatások nyomán.

A nagyhatású fizikus munkásságának első szakaszát a diák Teller Edétől a molekulafizika és a kémia területén óriási sikereket hozó kvantumfizikai módszerek úttörőjéig kísérhetjük végig. Dinamikus pályakezdésének mintegy másfél évtizedében rendkívüli tudományos munkát végzett. Kürti Jenő, Kamarás Katalin, Szalay Péter és Surján Péter igen gazdag anyagra épített, közös cikkében máig eleven, korai alkotásainak sokaságát vonultatja fel, s ezek tartós hatását elemzi a hazai molekulafizikai kutatásokra.

A magyar rendszerváltást követően hazai kapcsolatokat építő Tellert többen is bemutatják. Különleges méltatást érdemel Teller lendülete, amellyel a hazai nukleáris energiatermelés kérdéseinek kritikát és elismerést egyaránt megfogalmazó szakértőjeként fellépett. Ezt a vonatkozást Rónaky József írása világítja meg érdekesen (e területen az olvasók figyelmébe ajánljuk a Magyar Tudomány atomenergiával foglalkozó, 2007. januári tematikus számát). Harcos antikommunizmusának gyökereit tárja fel kritikailag s új szempontok nyomán Palló Gábor, aki Teller életének magyar szálait elemezve keresi a hiteles magyarázatot Teller politikai arculatának geneziséhez. Frank Tibor Teller Magyarországhoz való viszonyának késői, drámai fordulatát taglalja, és bemutatja Szilárd Leó és a Magyar Tudományos Akadémia szerepét hazatalálásának folyamatában, emlékezés és történelem határmezsgyéjén.

Az akadémiai Teller-konferenciát, majd a Magyar Tudomány tematikus Teller-számát kezdeményező szerkesztők tudatosan fogadták el Teller életének és életművének, munkássága egy-egy kulcsmotívumának a tanulmányokban kifejtett, olykor hasonló, olykor meg nagyon is eltérő értékelését. A magyar értelmiségnek Teller Ede esetében sem az ítélethirdetés a dolga. E jelentős tudós és történelmi személyiség méltó értékeléséhez a minél sokoldalúbb tájékozódás, az új és sokszor ellentmondó források elfogulatlan feltárása s a sokféle diszciplináris közelítés adhat megfelelő hátteret. A centenáris emlékezés megvetheti alapját, kijelölheti kereteit Teller első magyar életrajzának is. A magyar tudománynak különleges kötelessége és lehetősége, hogy külföldre távozott nagyjainak nemzetközi értékeléséhez mindazt hozzátegye, amit csak Magyarországról lehet vagy Magyarországról jobban lehet megérteni. A Magyar Tudományos Akadémia székházában 2008. január 16-án tartott centenáris Teller-emlékülés sikere és emelkedett légköre reményt ad arra, hogy a következő években megerősödik ezen a területen a hazai történelemtudomány és a természettudomány együttműködése.


Kulcsszavak: kvantumfizika, magfizika, európai diktatúrák, nukleáris fegyverfejlesztés, antikommunizmus, hidegháború, nukleáris energiatermelés


<-- Vissza a 2008/03 szám tartalomjegyzékére


<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra